DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A NAPBAÖLTÖZÖTT ASSZONY, MINT A PATRONA HUNGARIAE IKONOGRÁFIAI TÍPUSA NÁTYI RÓBERT 2013. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR DOKTORI DISSZERTÁCIÓ NÁTYI RÓBERT A NAPBAÖLTÖZÖTT ASSZONY, MINT A PATRONA HUNGARIAE IKONOGRÁFIAI TÍPUSA MŰVÉSZETTÖRTÉNET DOKTORI ISKOLA 2013. A Doktori Iskola vezetője: Dr. Kelényi György, DSc, egyetemi tanár Program: Újkori festészet, szobrászat, építészet A program vezetője: Dr. Kelényi György. DSc, egyetemi tanár A bíráló bizottság elnöke: Dr. Kelényi György DSc, egyetemi tanár A bizottság tagjai: Dr. Serfőző Szabolcs PhD Dr. Prokopp Mária professzor emeritus (póttag) Dr. Eörsi Anna PhD (póttag) A bizottság titkára: Dr. Széphelyi F. György PhD, egy. adjunktus Felkért bírálók: Dr. Barna Gábor DSc Dr. Terdik Szilveszter PhD Témavezető: Dr. Galavics Géza, MHAS TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 3 1. BEVEZETÉS 5 2. TUDOMÁNYTÖRTÉNET 12 3. A NAPBAÖLTÖZÖTT ASSZONY IKONOGRÁFIÁJA 24 4. A SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS TEOLÓGIÁJA 45 5. A SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS TANÁNAK HAZAI TERJEDÉS 51 6. REGNUM MARIANUM ESZME ÉS A PATRONA HUNGARIAE 59 7. A XV-XVI. SZÁZAD MŰVÉSZETI EMLÉKEI 67 7.1.1. OLTÁROK, SZOBROK 71 7.1.2. FUNERÁLIS EMLÉKEK, EPITÁFIUMOK 82 7.1.3. AZ ÖTVÖSSÉG EMLÉKEI 84 7.1.4. PECSÉTEK 93 7.1.5. PÉNZVERÉS 1526-IG 96 7.1.6. MISERUHÁK, KAZULÁK 104 7.1.7. KÖNYVMŰVÉSZET 108 7.2.1. KÓDEXEK 108 7.2.2. NYOMTATVÁNYOK, KÖNYVEK, MISSALÉK 112 7.2.3. KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDÁSZJELVÉNYEK 121 7.2.4. NYOMTATVÁNYOK A MOHÁCSOT KÖVETŐ ÉVTIZEDEKBEN 124 8. XVII-XVIII. SZÁZAD MŰVÉSZETI EMLÉKEI 128 8.1.1. HABSBURG URALKODÓK PÉNZVERÉSE (1527-1780) 128 8.1.2. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG PÉNZVERÉSE 1540-1660 137 8.2. A NAPBAÖLTÖZÖTT ASSZONY VÁLTOZATAI (PATRONA HUNGARIAE) 141 8.2.1. JEZSUITÁK ÉS A NAPBAÖLTÖZÖTT ASSZONY 141 8.2.2. KÖNYVKIADÁS, DÍSZCÍMLAPOK 157 8.2.3. A NAPBAÖLTÖZÖTT ASSZONY ALAKJA EGYÉB XVII. SZÁZADI KIADVÁNYOKBAN 172 8.2.4. VÍZJELEK 178 8.2.5. A NAPBAÖLTÖZÖTT ASSZONY ÉS A NAGYSZOMBATI EGYETEM 180 8.2.6. JEZSUITÁK HATÁSA EGY KONKRÉT KÉPTÍPUS KAPCSÁN 186 8.3. SZORVÁNYEMLÉKEK A XVII. SZÁZADBÓL 198 8.4. MÁS SZERZETES RENDEK ÉS A PATRONA HUNGARIAE KAPCSOLATA 201 8.5. KÖZÉPKORI EMLÉKEK BAROKK ÚJRA ÉRTELMEZÉSEI 207 8.6.1. A NAPBAÖLTÖZÖTT ASSZONY ALAKJA A „NEMESI NEMZET‖ SZOLGÁLATÁBAN 221 8.6.2. HADI ZÁSZLÓK 231 8.6.3. TEMPLOMI, KÖRMENETI ZÁSZLÓK 238 8.6.4 VÁRMEGYEI ÉS VÁROSI CÍMEREK, PECSÉTEK 239 8.7. A MINDENNAPOK HASZNÁLATI TÁRGYAI 242 3 8.8. KEGYÉRMÉK, ZARÁNDOKJELVÉNYEK BAROKK BÚCSÚJÁRÓHELYEKRŐL 245 8.9. XVIII. SZÁZADI METSZETES ÁBRÁZOLÁSOK 248 8.10. A NAPBAÖLTÖZÖTT ASSZONY XVIII. SZÁZADI OLTÁROKON ÉS SZOBROKON 254 8.11. A NAPBAÖLTÖZÖTT ASSZONY A XVIII. SZÁZADI FALFESTÉSZETBEN 259 8.13.1. A NAPBAÖLTÖZÖTT ASSZONY ÉS AZ IMMACULATA KONTAMINÁCIÓI 262 8.13.2. MÁRIA-OSZLOPOK 265 9. ÖSSZEGZÉS 271 FELHASZNÁLT IRODALOM 276 KÉPJEGYZÉK 317 A KÉPEK FORRÁSAI 324 ILLUSZTRÁCIÓK 328 4 BEVEZETÉS A Mulier amicta sole ábrázolások a későközépkor legreprezentatívabb Mária ábrázolásai, egyben a mariológiai tanok legteljesebb foglalatát jelentik. Ez a komplex tartalmakat közvetítő képtípus a középkor különböző lelkiségi irányzatai és teológiai iskolái Szűz Máriára vonatkoztatott tanainak a képi nyelven sűrített megfogalmazása. A Szent János által az Apokalipszis szövegében tolmácsolt látomás, a kozmikus attribútumokkal és az asszony alakjával a középkor évszázadai alatt folyamatos jelentésváltozásokon ment át, szinte a középkori emberiség minden generációjában újabb és újabb szimbolikus tartalommal gazdagodott értelmezése, amíg központi helyet foglalhatott el az áteredő bűntől mentes Szeplőtelen fogantatás tanának képi ábrázolásaként.1 Disszertációmat Binder János Fülöp XVIII. századi rézmetsző egyik jeles metszetének a felidézésével kezdem, melyen a Szeplőtelen Szűz, koronásan, királynőként, jobb kezében kormánypálcával a Magyarok Nagyasszonyaként, a középkori Napbaöltözött Asszony hagyományos ikonográfiai típusában jelenik meg (1. kép). A metszet a híres ferences hitszónoknak, Telek Józsefnek a késő barokk korszakban népszerű és sokak által forgatott Tizenkét Tsillagú Korona című prédikációs kötetének díszcímlapjaként látott napvilágot. Választásomat az indokolja, hogy a címlap metszet Madonna képe bőségesen él a szöveges meggyőzés eszközével, emellett kiválóan alkalmas a Patrona Hungariae és a vele összefonódó hazai Immaculata kultusz megértésére, bonyolult teológiai, ikonográfiai, államjogi, történeti gyökereinek tisztázására, hisz ennek szinte minden fontos elemét tartalmazza. Ráadásul a grafika keletkezési éve, 1768. körülbelül kijelöli a jelen disszertáció időbeli határainak végét is. Kutatásaim a középkori gyökerektől nagyjából Mária Terézia uralkodásának végéig terjedően igyekeznek tisztázni a Napbaöltözött Asszony hazai ábrázolásainak történetét, ugyanis Mária Terézia utódjának, II. Józsefnek az uralkodása (1780-1790) egészen új helyzetet teremtett sok területen, így a vallási ügyekben és hitéletben is a korábbi állapotokhoz képest. A jozefinista egyházpolitika gyökeresen megváltozatta az évszázadok óta rögzült hazai vallási viszonyokat, s ez, a szakrális művészet érzékelhető változásához, illetve jelentős térvesztéséhez is hozzájárult.2 Átalakulóban volt, nemcsak az ízlés, hanem a társadalom befogadó készsége a szakrális művészettel szemben, így az ebben, és a későbbi 1 SZÖLLŐSSY 1991. 17. 2 KOSÁRY 1983. 375-380. 5 korszakban készült, megváltozott tartalmú ábrázolások már nem képezik jelen disszertáció tárgyát. A szegedi ferences kolostor a hódoltsági korszakban végig működött, és az alföld keresztény lakosságának szinte egyetlen lelki támasza volt, ahol a cseri barátok a Napbaöltözött Boldogasszony segítségével és védelmében vészelték át a másfél százados török időszakot. A nagyjelentőségű templom kontinuitásával a katolikus hit megőrzésének egyik legfontosabb helyévé és központjává vált. A Mátyás uralkodása alatt épült gótikus templom és kolostor a XVIII. század elején kapta látványos barokk berendezését és főoltárát, melynek spirituális központját a Napbaöltözött Asszony olajfestésű kegyképe jelenti. A kegykép eredetéről keveset tudunk, azt is jóformán a Napbaöltözött Asszony magyarországi kultuszának kiváló szegedi kutatója, a néprajztudós Bálint Sándor munkásságából ismerjük. Jeles tanítványa, és Bálint szellemiségének örököse, Szilárdfy Zoltán a következő, a barokk irodalom ihletett, metaforikus nyelvét idézve, találó körmondatban idézte meg mesterének idevonatkozó gondolatatit. „A „Szögedi Segítő” kegyképének Napbaöltözött Asszonyát, mint a mariológia kompendiumát mutatta be, amely az obszervancia Immaculata-tanától a húsvéti fénybe öltözött kozmikus királynéig a középkori hittudomány szubtilis vitáinak konfrontációjában az európai eszmetörténet égboltján izzik, de ugyanakkor hatalmas holdsarlójával a törökverő Mária a zentai csatában pedig a magyar vitézeket győzelemre segítő Nagyasszony, akinek karján a szegedi pirospaprikára emlékeztető ruhácskában a kisded Jézus (felnőttes orcájával) isteni tudást tükröz.”3 A jelenleg is a barokk főoltár centrumában látható, valószínűleg a XVII. század elején készült festmény Bálint Sándor feltételezése szerint egy elpusztult középkori Napbaöltözött Asszonyt ábrázoló szobor helyettesítésére készült, a kultusz zavartalan biztosítása érdekében.4 Ez analógiák alapján elfogadható hipotézis, hiszen, mint majd láthatjuk hasonló, barokk retábulumokba beépített XV. századi oltár szobrokkal rendelkezünk az ország különböző területi egységeiből, festményt viszont szinte egyáltalán nem találhatunk ebből az időszakból. Ami kevés van azok mind fogadalmi képek, talán (a jelenlegi ismereteim szerint) egyetlen kivételt jelentő bajai ferencesek oltárához tartozó festményen kívül. 3 SZILÁRDFY 2006a. 65-66. 4 ORDINÁNSZ 1831., JORDÁNSZKY 1836. 100-103., LUGOSI 1932. 39-55., BÁLINT 1942. 233-236., BÁLINT 1983. 121-125. SZILÁRDFY 1994. 29. 6 A török hódoltság alóli fölszabadulás után, ahogyan országszerte másutt is, elindult a szeged-alsóvárosi templomban is az újjáépítés. A XVIII. század folyamán két ütemben készült el a templombelső képét ma is meghatározó barokk összkép. A főoltárt 1713-ban állították fel, melynek ikonográfiai programja tulajdonképpen a kegyképhez igazodik, amit szintén ekkor helyezték el benne (3. kép).5 Az archaikusnak mondható háromszintes főoltár korábbi előképeket követ. A nagyszombati egyetemi templom főoltárát, a rohonci föoltárt (1679), és a Matheus Kern grazi szobrász által jegyzett németújvári oltárt (1647-1649) tekinthetjük előképeinek. A szabadon álló főoltár első szintjén, a két szélén fél oszlopokkal keretezett, félköríves záródású fülkékben Szent Gellért és Szent Mór szobrai helyezkednek el. Beljebb a kegykép két oldalán kagyló motívummal záródó fülkékben Szent István és Szent László királyok alakjai kaptak helyet. A második szint középső Mária betűmonogramja (ami későbbi kiegészítés) két oldalán Szent Imre és Szent József, illetőleg Szent Rókus és Keresztelő Szent János alakjait ismerhetjük fel. Mellettük kívülről, a ferences rend szentjei Szent Ferenc és Páduai Szent Antal nyertek elhelyezést. Az oltár komplex programjában tehát az évszázados hazai történelmi hagyományok ötvöződnek. A magyar szent királyok alakjai, mint védőszentek utalnak az ország felajánlás aktusára, Mária ország Patróna funkciójára. Szent Gellért nemcsak, mint a csanádi egyházmegye püspöke szerepel az oltáron, hanem mint, azt legendájából tudjuk ő prédikált Szent István előtt Székesfehérváron, a király által alapított Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyházban Máriáról, mint a mennybe felvett Boldogasszonyról, illetve Napbaöltözött Asszonyról. A ferences szentek pedig ezen
Details
-
File Typepdf
-
Upload Time-
-
Content LanguagesEnglish
-
Upload UserAnonymous/Not logged-in
-
File Pages327 Page
-
File Size-