PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola „A kormányzás területi, történeti és társadalmi dimenziói” Politikatudományi Doktori Program Ragadics Tamás Helyi társadalom, lokális közösségek az ormánsági kistelepüléseken Doktori (PhD) értekezés témavezető: Prof. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár az MTA doktora Pécs, 2015 1 TARTALOM Bevezetés ...................................................................................................................................... 4 1. Kérdések, hipotézisek............................................................................................................ 6 2. Kutatások, módszerek ........................................................................................................... 7 2.1. A vizsgált térség területi lehatárolása ............................................................................ 8 3. A dolgozat szerkezete ........................................................................................................... 9 I. Ormánsági közösségek – szakirodalmi áttekintés .................................................................... 11 1. Közösség, lokális közösségek ............................................................................................... 11 1.1. Hagyományos közösségek – a klasszikus szociológiai elméletek tükrében ................. 11 1.2. Modern közösségek – definíciós kísérletek ................................................................. 14 1.3. Közösségek az információs társadalom korában ......................................................... 17 1.4. Vidéki közösség a modern társadalomban (fogalmi áttekintés) .................................. 20 1.5. Lokális vidéki közösségek a globális világban ............................................................... 22 1.6. Közösségfejlesztés, közösségi részvétel a rurális térségekben .................................... 25 1.7. Közösségépítő erők és tényezők a vidéki Magyarországon ......................................... 29 2. Ormánsági falvak – a helyi társadalmak, hagyományos közösségek átalakulása ............... 34 2.1. Hagyomány és változás - Ormánsági közösségek a második világháború előtti időszakban ........................................................................................................................... 34 2.2.Gazdasági és demográfiai változások az Ormánságban a második világháborút követő időszakban ........................................................................................................................... 45 2.3. Az ormánsági települések helyzete a rendszerváltozást követő időszakban ............... 49 2.4. Ormánsági kistelepülések a falutipológiák tükrében ................................................... 62 2.5. Helyi problémák és lokális fejlesztési célok a térséget érintő fejlesztési projektek tükrében .............................................................................................................................. 66 II. Ormánsági kulcsszereplők – az interjús vizsgálat eredményei ............................................... 74 1. Az interjús vizsgálat bemutatása ......................................................................................... 74 1.1. Az ormánsági kistelepülések kulcsszereplőivel készített interjúk szempontrendszere, az interjúalanyok csoportjai - adatfelvételek, vizsgálatok .................................................. 76 2. Az interjús kutatás eredményei .......................................................................................... 84 2.1. Ormánsági falvak – a polgármesterekkel készített interjúk alapján ............................ 84 2.2. Civil szféra .................................................................................................................. 109 2 2.3.Pedagógusok ............................................................................................................... 115 2. 4. Vállalkozók................................................................................................................. 122 2.5. Egyházak ..................................................................................................................... 129 2.6. Helyi társadalom – a tekintélyszemélyek, kulcsemberek nézőpontjából .................. 142 3. Közösségi kezdeményezések, útkeresés az Ormánságban ............................................... 147 3. 1. Hagyományos közösségképző erők ........................................................................... 147 3.2.Újabb közösségi kezdeményezések ............................................................................ 148 3.3. A közösségi programok szervezői .............................................................................. 150 3.4.Stratégiák, kezdeményezések a helyi gazdaság és életminőség fejlesztése terén ..... 150 3. 5.Egyéb programok, kezdeményezések ........................................................................ 153 3.6. Összegzés – kezdeményezések, útkeresés ................................................................. 157 4. Helyi társadalmak az Ormánságban – SWOT-analízis ....................................................... 164 Összegzés – helyi közösségek, helyi társadalom az Ormánságban ........................................... 169 1. A kiinduló hipotézisek tárgyalása .................................................................................. 171 1.1. Helyi közösségek helyzete, esetlegessége ............................................................ 171 1.2. A kulcspozíciók betöltőinek kvalitása és a település fejlődése ............................. 171 1.3. A helyi szereplők problémalátása ......................................................................... 172 1.4. A helyi problémakezelési stratégiák hatékonysága .............................................. 172 1.5. A kvalitatív vizsgálatok hozzájárulása a település-tipológiákhoz .......................... 172 2. A vizsgálat legfontosabb tapasztalatai - javaslatok ....................................................... 173 Irodalom: ................................................................................................................................... 176 Mellékletek................................................................................................................................ 193 3 Bevezetés A rendszerváltozást követő időszakban az állami redisztribúció rendszerének leépülésével és a gazdasági térstruktúra átalakulásával a rurális térségeket érintő negatív folyamatok erősödtek meg. Csökkent a munkalehetőségek száma, fokozódott az fiatalok és képzettebbek elvándorlása, romlott a közbiztonság és a helyben igénybe vehető szolgáltatások mennyisége és minősége. Az urbánus centrumoktól, várostérségektől távol fekvő településeken nőtt a hátrányos helyzetű, a munkaerő-piacról tartósan kiszoruló, alulképzett, rossz egészségi állapotú, a szociális ellátórendszerből élő népesség aránya. A fenti változások következtében erodálódik azoknak a vidéki kistelepüléseknek a társadalomszerkezete, amelyek előnytelen pozíciót töltenek be az ország gazdasági térstruktúrájában. Csökken a lakosság szervezettsége, érdekérvényesítő képessége, visszaszorul a helyi konfliktusok önerőből való kezelésének lehetősége. Jelen dolgozat a magyarországi vidéki térségek problémáinak elemzéséhez járul hozzá a hátrányos helyzetű Ormánság helyi közösségeinek bemutatásán keresztül. Tanulmányom kiindulópontját azok a kutatások képezik, melyek szerint települések helyi társadalmainak struktúrája, szervezettsége és integritása – a gazdasági térszerkezetben betöltött hely mellett – jelentősen befolyásolják a lakosság életminőségét, életesélyeit és az adott település fejlődésének lehetőségeit (Varga A. – Vercseg 1998, Bódi – Bőhm 2000, Váradi 2008, Ludescher 2010). A fentiek alapján „a helyi erőkre, adottságokra és a polgári öntevékenységre építő közösségi cselekvés döntő eleme a településfejlesztési folyamatoknak.” (Farkas 2005:187) A kérdéskör bonyolult összefüggésrendszerére mutat rá Utasi Ágnes – a kistelepülések lokális társadalmait fokozottan érintő – megállapítása, mely szerint „… az elmúlt évtizedekben meggyengült a magyar társadalom integrációja, bizalomhiányosak az 4 emberi kapcsolatok, kevesen kötődnek a családjukon kívül bármely más közösséghez.” (2009: 7) A közösségek válságjelenségeinek és hiányának problémaköre (vö. Hankiss 1983) kiemelten jellemző, súlyos problémaként nehezedik a hátrányos helyzetű, leszakadó térségek kistelepülésein élő magyarországi népességre. A települések sikerességével foglalkozó írásokhoz kapcsolódnak azok a szerzők, akik a falvakban aktivizálható társadalmi tőkét helyezik a középpontba. A Coleman (1988) és Putnam (1993) elmélete alapján szerveződő munkák előnye, hogy a helyi társadalomban aktivizálható erőforrásokra és a kapcsolati tőkére, társadalmi hálózatokra helyezik a hangsúlyt (vö. Megyesi 2011: 69-83; Messing 2006: 37-54), segítve a lokális közösség működésének megértését. A disszertáció – témájában és módszerében – szorosan kapcsolódik a vidéki térségek átalakulását a kistelepülési helyi társadalmak kulcsszereplőinek nézőpontjából vizsgáló munkákhoz (vö. Csurgó 2011, Váradi 2008), ugyanakkor a hátrányos helyzetű térségek problémáinak kvalitatív vizsgálatát célzó kutatásokhoz is (Ladányi – Szelényi 2004; Virág 2006). A dolgozat ugyanakkor – speciális nézőpontú településszociológiai megközelítésével – csatlakozik az Ormánság helyi társadalmainak problémáival foglakozó írásokhoz (vö. Elek – Gunda 1936; Kiss 1937; Kodolányi 1960; Kovács T. 2005; Virág