Kovács Gergely Megjegyzések a füzéri római katolikus templom középkori Arma Christi falképéhez, valamint további töredékeihez A füzéri vár, kiváltképp annak műemlékvédelmi szem- Miután áttekintettük a képtípus európai kontextusát, pontból méltatlan kiépítése jelentékenynek tűnő árnyé- a dolgozat három fő kérdésre keresi a választ. 1. A fü- kot vet a település római katolikus templomára (1. kép). zéri falkép ikonográfi ai típusa honnan, milyen forrás- Pedig az emlék középkori freskótöredékei komoly, rá- területről érkezhetett a középkori Magyar Királyságba? adásul mind ez idáig alig vizsgált művészettörténeti 2. Kik lehettek a közvetítők, mely társadalmi rétegek- kérdéseket vetnek fel.1 Az 1990-es évek során feltárt, kel hozható összefüggésbe, avagy konkrétabban fo- majd restaurált2 falképek első és egyetlen feldolgozását galmazva: kapcsolódik-e akár csak közvetett szállal is a Falfestészeti emlékek a középkori Magyarország északke- e megoldás a magyar királyi udvarhoz? 3. Végül pedig leti megyéiből című kötet Lángi József által jegyzett té- mi állapítható meg az emlékről a tágabb értelemben tele3 jelenti. Így természetes, hogy a soron következő vett északkelet-magyarországi régió művészetföldrajzi kérdéseink, megállapításaink is eme alapkutatáshoz kontextusán belül? A biztos forrásadatok hiánya, vala- kívánnak igazodni, az egyes, Lángi által – az adott ter- mint az emlék töredékessége következtében válaszaink jedelmi és műfaji keretekből kifolyólag – nem vizsgált természetszerűleg hipotetikus jellegűek. problémák megvilágításával. A 14. század első felére datált freskónak csupán rend- kívül szerény fragmentumai állnak rendelkezésünkre, a több szempontból a legrelevánsabb részleteknek mi- A település és a templom története nősíthető arcábrázolások pedig mindössze egyetlen esetben maradtak ránk. Mégis hisszük, hogy még e A Miskolctól 95 kilométerre, északkeletre fekvő Füzér töredékes állapotában is érdemes foglalkozni az em- Magyarország legészakibb települése. A község jelenleg lékkel, főképp annak északi falával. Itt festették meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az egykori Abaúj- ugyanis a középkori Magyarország egyik legkorábbi, Torna vármegye területén helyezkedik el. Mivel a tele- jelenleg is ismert Arma Christi ábrázolását. A következők- pülés birtokosai, kegyurai a középkor folyamán min- ben tehát elsősorban erre a freskótöredékre koncentrál den bizonnyal azonosak voltak a váréival, így utóbbi – alapvetően ikonográfi ai szempontú – vizsgálatunk. történetétől elválaszthatatlan a templom története.4 1 Jelen tanulmány a PPKE BTK szervezésében 2017. június 16-án meg- Restaurálási dokumentáció. Budakalász, 1999. Mindkét kéziratot lásd: rendezett Muralia. Kutatások a középkori falfestészet köréből című Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Építészeti Múzeum és Műem- konferencián tartott előadásom bővített, szerkesztett változata. lékvédelmi Dokumentációs Központ, Tervtár, ÁMRK dokumentációk, A szöveg megírása során nyújtott segítségéért: javaslataiért, kor- 257. Pintér Attila: A füzéri r. k. templom hajójában előkerült középkori fres- rekcióiért mindenekelőtt Gaylhoff er-Kovács Gábornak tartozom kótöredékek befejező restaurálása. Műleírás és költségvetés. Budakalász, köszönettel. Köszönöm továbbá Jékely Zsombornak, Lővei Pálnak 2000. Uo. ÁMRK dokumentációk, 977; Pintér Attila: Füzér, római ka- és Szakács Béla Zsoltnak az előadást követő vitában a témához in- tolikus templom. A falképek kutatása és restaurálása. Műemlékvédelmi tézett kérdéseit, hozzászólásait, melyek több ponton árnyalták, Szemle, 13. 2003. 2. sz. 31–33. pontosították annak mondanivalóját. 3 Lángi József: Füzér. Római katolikus templom. In: Falfestészeti em- 2 Tarbay Anna Mária: Füzér, r. k. templom belső középkori falképei. Restau- lékek a középkori Magyarország északkeleti megyéiből. Szerk. Kollár rátori jelentés. Budapest, 1998; Pintér Attila: A füzéri r. k. templom hajó- Tibor. Budapest, Teleki László Alapítvány, 2009. 86–93. jában található középkori falfestések feltárása, letisztítása és konzerválása. 4 Lángi 2009. (ld. 3. j.) 86. ars hungarica 43. 2017 | 3 269 AH 2017_3.indb 269 2018. 01. 15. 0:07:11 KOVÁCS GERGELY mint ilyet, I. Károly adományozta honorként9 hű embe- rének, az 1322 és 1327 között a nádori tisztet is betöltő Drugeth (I.) Fülöpnek. Bár hivatalosan utóbbi volt a vár ura, annak várnagyi teendőit valójában Lampert fi a, Mihály (Drugeth-familiáris) láthatta el alvárnagyként,10 akit kortársai az ugyanabban a tisztségében eltöltött hosszú időtartam okán „füzéri Mihályként” („Mychael de Fyzer”) emlegettek.11 Kettejük közös működésének szemléletes példája az az esemény, melynek során Mi- hály – nyilván Drugeth (I.) Fülöp tudtával és beleegye- zésével – megpróbálta peres úton megszerezni a lónyai uradalmat annak birtokosaitól, arra hivatkozva, hogy az eredendően Füzér várának tartozéka volt,12 ám a kísér- let végül nem járt sikerrel. A helyi egyház papja 1332-ben 1. A füzéri római katolikus templom délkelet felől tartozás fennmaradásával négy, 1334 első felében pedig (Szerző felvétele, 2017) tíz garast fi zetett pápai tizedként.13 1340-től a füzéri vár alvárnagya Máté fi a, Mátyás volt, aki ezt megelőzően (1322–1340) Drugeth Fülöp, valamint Drugeth Vilmos Magát a várat az Aba nemzetség egyik ága emel- udvari notariusaként tevékenykedett.14 hette a 13. század első felében, majd 1235 előtt királyi A Drugethek kizárólagos uralma azonban nem tar- birtokba került.5 A hozzá tartozó uradalom első emlí- tott sokáig e térségben: I. Károly, valamint Drugeth Vil- tésével 1264-ben találkozunk, amikor is IV. Orbán pá- mos nádor 1342-es halálát követően Łokietek Erzsébet pa hiába szólította fel István herceget, hogy adja visz- anyakirályné és Szécsényi Tamás tárnokmester, abaúji sza az elkobzott birtokot Anna halicsi hercegnének és ispán emberei szállták meg a környéket, majd 1343-tól fi ainak, akik Anna apjától, IV. Bélától kapták azt meg.6 a korábban Drugeth-birtokban lévő várak élére a ki- (Korábban Kompolt [Aba] nembéli vak Andronicus adta rály által kinevezett ún. „különispánokat” állítottak.15 a birtokot II. Andrásnak, így lett a koronáé.) 1270 előtt Sajnos éppen ebből a periódusból nem áll rendelkezé- IV. Béla megostromolta Füzér várát, ám Rosd nembéli sünkre biztos forrásadat a füzéri vár és a település vi- Endre fi a, Mihály megvédte azt István herceg számára, szonyait illetően. Előbbi egészen az Anjou-kor végéig aki hálából – tizenegy faluból álló uradalmával együtt királyi vár maradt az abaúji ispán honorbirtokaként.16 – neki adományozta, majd 1272-ben meg is erősítette E minőségében Zsigmond király adta zálogba Jolsvai birtokában Mihályt és testvérét, Demetert.7 Vélhetően Leustáknak 1388-ban háromezer aranyforintért, 1389- ekkoriban, a 13. század utolsó harmadában épülhetett ben pedig a Perényiek terebesi ágának adományozta.17 temploma. Füzért 1285-ben minden bizonnyal már Aba 1427-ben nyolc-nyolc portával Perényi Péter fi ai, Miklós Amadé birtokolhatta.8 1320-ban viszont királyi birtok, s és János birtokolták a települést18 és a várat, melyek kö- 5 Simon Zoltán: A füzéri vár az újabb kutatások tükrében. Castrum, Osiris Kiadó, 2003. 129. 1. 2005. 1. sz. 47. 10 Györffy 1963. (ld. 6. j.) 83. 6 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, I. Bu- 11 Zsoldos 2017. (ld. 8. j.) 117. dapest, Akadémiai Kiadó, 1963. 82. A szakirodalomban valószínű- 12 Uo. 92. leg a Györff y által közölt adat alapján terjedt el az 1264-es évszám a település első említésének dátumaként. A kassai százéves egyház- 13 Monumenta Vaticana Hungariae. I/1. Rationes collectorum pontifi corum megye történeti névtára és emlékkönyve. I. Abaúj- és Sárosmegye. Szerk. in Hungaria. Pápai tizedszedők számadásai 1281–1375. Red. Ladislaus Vitéz A. Kassa, Kassai Egyházmegye, 1904. 89. szerint „A legrégibb Fejérpataky. Budapest, Franklin-Társulat Nyomdája, 1887. 212, 353. hiteles följegyzés a füzéri várra vonatkozólag 1262-ből való, mely 14 Zsoldos 2017. (ld. 8. j.) 142–143, 243. szerint V. István király [ekkor még István herceg – K. G.] a várat nő- 15 Engel 2003. (ld. 9. j.) 130. vére fi ainak, Ratiszláv, macsói bántól származó Mihály- és Bélának 16 Simon 2005. (ld. 5. j.) 47. adományozta.” 17 Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond korban 7 Györffy 1963. (ld. 6. j.) 83. (1387–1437). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1977. 112. 8 Zsoldos Attila: A Druget-tartomány története 1315–1342. (Magyar Tör- 18 Engel Pál: Kamarahaszna-összeírások 1427-ből. (Új Történelmi Tár / ténelmi Emlékek, Értekezések.) Budapest, MTA BTK TI, 2017. 92. Fontes Minores ad Historiam Hungariae Spectantes, 2.) Budapest, 9 Engel Pál: Honor, vár, ispánság. Válogatott tanulmányok. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989. 45. 270 ars hungarica 43. 2017 | 3 AH 2017_3.indb 270 2018. 01. 15. 0:07:11 MEGJEGYZÉSEK A FÜZÉRI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM KÖZÉPKORI ARMA CHRISTI FALKÉPÉHEZ… zül az előbbi ezt követően mintegy másfél évszázadon át a család tulajdonában maradtak. Utóbbi 1527-ben I. Ferdinánd (magyar király: 1526–1564) kezén volt.19 A helyi egyház és a templom szempontjából igazán fontos események a következő évszázadban történtek. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Csepellényi György pálos szerzetes, valamint füzérvári plébános térítő tevékenységet végzett a térségben, „s Kálvin kö- vetői közül sokakat visszaszerzett a kath. egyháznak, sőt még más hét községet is megtérített”, amiért 1674. május 28-án az ellene felbőszült református vallásúak a falu közelében megölték. (2. kép) A füzéri templom közvetlenül Csepellényi halálát követően került a re- formátusokhoz, akiktől 1737-ben Dessewff y Ferenc fog- lalta