TERMÉSZET BÚVÁR KÖNYVEK BIOLÓGIAI INVÁZIÓK MAGYARORSZÁGON ÖZÖNNÖVÉNYEK ÖZÖNNÖVÉNYEK BIOLÓGIAI INVÁZIÓKMAGYARORSZÁGON A KvVMTERMÉSZETVÉDELMI HIVATALÁNAK TANULMÁNYKÖTETEI 9. BIOLÓGIAI INVÁZIÓK MAGYARORSZÁGON ÖZÖNNÖVÉNYEK A KvVM TERMÉSZETVÉDELMI HIVATALÁNAK TANULMÁNYKÖTETEI 9. BIOLÓGIAI INVÁZIÓK MAGYARORSZÁGON ÖZÖNNÖVÉNYEK SZERKESZTETTE: MIHÁLY BOTOND ÉS DR. BOTTA-DUKÁT ZOLTÁN TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó Budapest, 2004 A KIADVÁNY SZERKESZTÔI ÉS ELÉRHETÔSÉGÜK MIHÁLY BOTOND Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala 1121 Budapest, Költô u. 21. DR. BOTTA-DUKÁT ZOLTÁN MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet 2163 Vácrátót, Alkotmány út 2-4. A szerkesztôk munkatársa HÁZI JUDIT Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala 1121 Budapest, Költô u. 21. ISSN 1589-4622 ISBN 963 86107 5 1 A borító képeit DR. KALOTÁS ZSOLT készítette Nyomdai elôkészítés és gyártás: PIXEL-X KFT., Budapest TERMÉSZETBÚVÁR ALAPÍTVÁNY KIADÓ 1051 BUDAPEST, ARANY JÁNOS UTCA 25. FELELÔS KIADÓ: DOSZTÁNYI IMRE 4 A KIADVÁNY ELKÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VETT KUTATÓK ÉS ELÉRHETÔSÉGÜK DR. BAGI ISTVÁN JUHÁSZ MAGDOLNA SzTE TTK Növénytani Tanszék Somogy Megyei Múzeum 6701 Szeged, Pf.: 657. Természettudományi Osztály 7401 Kaposvár, Fô u. 10. BALOGH LAJOS Savaria Múzeum DR. KIRÁLY GERGELY Természettudományi Osztály Nyugat-Magyarországi Egyetem 9701 Szombathely, Pf. 14. Erdômérnöki Kar Növénytani Tanszék DR. BARTHA DÉNES 9400 Sopron, Ady Endre utca 5. Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdômérnöki Kar SZIDONYA ISTVÁN Növénytani Tanszék SM Consulting 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. Növényvédelmi Fejlesztô Iroda 2030 Érd, Kaktusz u. 31/a BENKÔ ZSUZSANNA RITA Szent István Egyetem SZIGETVÁRI CSABA Növénytani és Növényélettani SzTE TTK Ökológia Tanszék, Tanszék E-misszió Egyesület 2103 Gödöllô, Páter Károly u. 1. 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 6. CSISZÁR ÁGNES TÓTH TAMÁS Nyugat-Magyarországi Egyetem Körös–Maros Nemzeti Park Erdômérnöki Kar Igazgatóság Növénytani Tanszék 5540 Szarvas, Anna-liget 1. 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. DR. UDVARDY LÁSZLÓ DANCZA ISTVÁN BKÁE KTK Növénytani Tanszék Növény- és Talajvédelmi 1118 Budapest, Ménesi út 44. Központi Szolgálat 1118 Budapest, DR. VARGA SZABOLCS Budaörsi u. 141–145. Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdômérnöki Kar Erdô- és Faanyagvédelmi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. 5 A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK KÖZREMÛKÖDÔ SZAKEMBEREI ÉS ELÉRHETÔSÉGÜK BOTA VIKTÓRIA SIPOS KATALIN Körös–Maros Nemzeti Park Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Igazgatóság 5540 Szarvas, Anna-liget 1021 Budapest, Hûvösvölgyi u. 52. LESKU BALÁZS Hortobágyi Nemzeti Park DR. SONNEVEND IMRE Igazgatóság Balaton-felvidéki Nemzeti Park 4024 Debrecen, Sumen u. 2. Igazgatóság 8200 Veszprém, Vár u. 31. MÁRKUS ANDRÁS Duna–Dráva Nemzeti Park SULYOK JÓZSEF Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 7625 Pécs, Tettye tér 9. 3304 Eger, Sánc u. 6. MESTERHÁZY ATTILA TAKÁCS GÁBOR Ôrségi Nemzeti Park Fertô–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Igazgatóság 9942 Ôriszentpéter, 9435 Sarród, Kócsagvár Siskaszer 26/a VIRÓK VIKTOR SIPOS FERENC Aggteleki Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Igazgatóság 3758 Jósvafô, Tengerszem oldal 1. 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. A KÖTET KÉPANYAGÁT KÉSZÍTETTÉK A SZERZÔK ÉS SZERKESZTÔK, VALAMINT BÖRCSÖK ZOLTÁN RADISICS MILÁN Nyugat–Magyarországi Egyetem, Radex Communication Kft. Erdômérnöki Kar, Növénytani Tanszék SELYEM JÓZSEF Dráva-völgye Középiskola, Barcs DR. KALOTÁS ZSOLT Környezetvédelmi és Vízügyi SIPOS TIBOR Minisztérium Természetvédelmi Fertô–Hanság Nemzeti Park Hivatala Igazgatóság DR. MARGÓCZI KATALIN VAJDA ZOLTÁN Szegedi Tudományegyetem, Kiskunsági Nemzeti Park Természettudományi Kar, Igazgatóság Ökológia Tanszék 6 Tartalomjegyzék Beköszöntô (Haraszthy László) 9 Bevezetés (Mihály Botond) 11 I. A növényi invázióval kapcsolatos hazai és nemzetközi aktivitás (Botta-Dukát Zoltán) 17 II. A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése, egyben javaslat a jövôben használandó fogalmakra és definícióikra (Botta-Dukát Zoltán, Balogh Lajos, Szigetvári Csaba, Bagi István, Dancza István, Udvardy László) 35 Fogalomtár 52 III. A magyarországi neofitonok idôszerû jegyzéke, és besorolásuk inváziós szempontból (Balogh Lajos, Dancza István, Király Gergely) 61 IV. Az inváziót elôsegítô tulajdonságok és tulajdonság- kombinációk a hazai neofitonok jegyzékének elemzése alapján (Botta-Dukát Zoltán, Balogh Lajos, Dancza István) 93 V. Az ökológiai és zöld folyosók szerepe az özönnövények terjedésében (Bartha Dénes, Botta-Dukát Zoltán, Csiszár Ágnes, Dancza István) 111 VI. Az inváziós növények elleni védekezés elvi háttere (Szidonya István, Mihály Botond, Dancza István) 123 VII. Néhány fontos inváziós faj bemutatása 131 Amerikai kôris (Csiszár Ágnes, Bartha Dénes) 131 Bálványfa (Udvardy László) 143 7 Bíbor nebáncsvirág (Balogh Lajos) 161 Gyalogakác (Szigetvári Csaba, Tóth Tamás) 187 Japánkeserûfû-fajok (Balogh Lajos) 207 Kaukázusi medvetalp (Dancza István) 255 Kései meggy (Juhász Magdolna) 273 Magas aranyvesszô és kanadai aranyvesszô (Botta-Dukát Zoltán, Dancza István) 293 Selyemkóró (Bagi István) 319 Ürömlevelû parlagfû (Szigetvári Csaba, Benkô Zsuzsanna Rita) 337 Zöld juhar (Udvardy László) 371 VIII. Inváziós növények elleni tevékenységek a nemzeti park igazgatóságokban 387 Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (Virók Viktor) 387 Balaton–felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (Sonnevend Imre) 390 Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Sulyok József) 392 Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (Márkus András) 393 Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (Sipos Katalin) 394 Fertô–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (Takács Gábor) 395 Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (Lesku Balázs) 396 Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Sipos Ferenc) 399 Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Bota Viktória) 405 Örségi Nemzeti Park Igazgatóság (Mesterházy Attila) 407 8 Beköszöntô Az emberi tevékenység egyik egyre súlyosabb problémát okozó velejá- rója a különbözô fajok véletlenszerû vagy szándékos telepítése. E te- kintetben a nagy gyarmattartók jártak az élen, de, sajnos, az olyan ten- ger nélküli ország, mint hazánk, szintén kivette a részét. Gyakran azonban a betelepítések vagy behurcolások negatív hatásai nem ott je- lennek meg a legszembeszökôbben, ahol az adott faj elôször megjelent. Gondoljunk csak a burgonyabogárra vagy a magas aranyvesszôre, amelyek hatalmas területeken szétterjedtek. A betelepített fajok meghatározó többsége – szerencsére – csak kis tér- ben terjedt el, azaz úgy is fogalmazhatnánk, hogy nem szabadult ki az emberi ellenôrzés alól. A fajok jelentéktelen kisebbsége azonban önál- lósította magát, és minden képzeletet felülmúló mértékben szétterjedt. Az idegen földrôl származó – adventív – fajok e körét nevezzük invá- ziósnak. A magyar flóra hozzávetôlegesen kétezer-négyszáz fajból áll, amely- nek 3%-a tartozik az adventívok közé, azaz kevesebb mint száz faj. Sajnos, nemcsak a növények, hanem az állatok körében is megtalálha- tók betelepítettek és jövevények egyaránt. Közöttük is akadnak olya- nok, amelyek súlyos problémát okoztak, gondoljunk csak a balatoni angolnára vagy a vizeinket elárasztó törpeharcsára, naphalra, valamint a környékükön élô pézsmapocokra, illetve a védett természeti területe- ken mérhetetlen károkat okozó muflonra. Mondhatnánk, hogy ezek a telepítések abból az idôszakból származ- nak, amikor még nem volt kellô tapasztalatunk, és jogi szabályozás sem. Napjainkban is újabb és újabb veszélyeknek vagyunk kitéve, gondol- junk csak a spanyol meztelencsiga vagy a kukoricabogár szemünk lát- tára zajló, megállíthatatlannak látszó terjeszkedésére. 9 A növényvilág agresszív fajai máris több százezer hektár területet fog- lalnak el. Miközben egy-egy újabb védett természeti terület létesítése – még ha az csak néhány száz hektár is – leküzdhetetlennek látszó ellen- állásba ütközik, sokakat kevésbé izgat az agresszív terjedésû növények mind nagyobb térnyerése. Pedig nem lehet nem észrevenni a somogyi homokterületeken az alkörmös, a Duna–Tisza közén a selyemkóró, a Dunántúlon a magas aranyvesszô, a hullámtereken a gyalogakác és a zöld juhar, a szárazabb területeken és, sajnos, már a hegyvidéken is az akác és társaik egyre nagyobb területekre kiterjedô fertôzését. Tévedés lenne azt hinni, hogy ezek a fajok csak a természeti értékekért aggódók számára nemkívánatosak. A hullámtéri legelôk vagy kaszá- lók tulajdonosai tudják, ha egy-két évig nem kaszálnak vagy nem le- geltetnek, csak gyalogakáctengerre számíthatnak. Az ártéri erdôk nagy részén az értéktelen fájú zöld juharral szemben vagyunk tehetetlenek. Ezek pedig nemcsak természetvédelmi, hanem súlyos gazdasági kér- dések is. Mindezek miatt Magyarország sem halogathatja tovább nemzeti stra- tégiájának kidolgozását és mielôbbi megvalósításának megkezdését. Miközben a környezô országok hasonló problémákkal küzdenek, való- színûsíthetô, hogy bár szükség van egy nemzeti tervre, de a fajok nagy része nemzetközi, határokon átnyúló összefogással szorítható csak vissza. E jövôbeni folyamat elsô lépésének tekintem e kötet összeállítását, amelyért a szerzôknek, az adatszolgáltatóknak és a szerkesztôknek köszönetet mondok, Térfoglalásával a parlagfû megmaradt az agrárgazdálkodók problémá- jának, hiszen sok más mellett „csak” gyomnövénynek tekintettük. Sú- lyos allergén hatása miatt azonban társadalmi üggyé is vált. Vala- mennyiünk közös érdeke a parlagfûprobléma megoldása és hasonlók kialakulásának megakadályozása. Ez azonban csak széles körû társa- dalmi összefogással érhetô el. Abban a reményben indítjuk útjára ezt az összeállításunkat, hogy hozzájárul ahhoz: az inváziós fajok problé- mája Magyarországon