94 Szakos Veronika Lilla Protestantizmus Koreában 1. Történeti áttekintés koreaival, akiknek Bibliákat adományozott. Ezeknek a A kereszténység a XVIII. század második felében a kezdeti kísérleteknek azonban nem volt tartós hatásuk. Joseon-dinasztia (㫆㍶, 裧茗, 1392–1910) uralkodásának 1872-ben a Skót Presbiteriánus Egyház Mandzsúriá- végén jutott el a Koreai-félszigetre: először a katolicizmus, ba, a koreai határhoz közeli területre küldte John Ross majd – egy évszázaddal később – a protestantizmus is ter- (1842–1915) és John McIntyre misszionáriusokat. Ross jedni kezdett az országban. A korszak uralkodó eszméje a itt megismerkedett néhány koreai fiatallal, akiket koreai konfucianizmus volt, amelynek szigorú szabályai meghatá- nyelvtanárként alkalmazott. 1877-ben kiadta az első eu- rozták az állam politikai és társadalmi életét is. Mindazon- rópai nyelven megjelent koreai nyelvtant,1 majd 1879-ben által a dinasztia uralkodásának végére a konfucianizmus az első angol nyelvű könyvet Korea történelméről.2 1878- meggyengült. Miközben a társadalomnak a mindennapi tól elkezdte fordítani János és Márk evangéliumát a koreai megélhetés gondjaival kellett megküzdenie, s a hiva tal- fiatalok segítségével, majd 1882-től a fordítás első részeit nokelit köreiben uralkodóvá vált a korrupció, az imperialis- kinyomtatták, és terjeszteni kezdték az országban. Végül ta hatalmak Korea meghódításáért versengtek. 1887-ben az egész Újszövetséget megjelentették koreai A koreai nép már találkozott az új vallás tanításaival, nyelven. A munka során a fiatalok megismerkedtek a ke- mielőtt a hittérítők hivatalosan megkezdték volna mű- resztény hittel, és végül 1876-ban megkeresztelkedtek, így ködésüket. Az első protestáns misszionárius, aki part- ők lettek az első koreai protestánsok, mielőtt még a kül- ra szállt az országban Karl Friedrich August Gützlaff földi misszionáriusok megérkezhettek volna a félszigetre. (1803–1851) volt. Gützlaff Németországból származott, 1882-ben Korea egyezményt kötött az Amerikai és Kínában dolgozott térítőként. 1832-ben az angol Lord Egyesült Államokkal, majd ezt követően a többi nyuga- Amherst fedélzetén jutott el Korea nyugati partvidékére, ti országgal is. Ettől kezdve, a külföldiek legálisan utaz- és annak egyik szigetén kezdte meg működését. A helyi hattak be és tartózkodhattak az országban, és így a misz- lakosságnak kínai nyelvű Bibliákat ajándékozott, azon- szionáriusok is engedélyt kaptak arra, hogy megkezdjék ban egy hónap múlva el kellett hagynia a szigetet, mert működésüket. Az első protestáns hittérítő, az amerikai nem kapott engedélyt a Joseon kormánytól. A követke- presbiteriánus Horace Newton Allen (1858–1932) 1884 ző próbálkozásra több mint 30 évvel később került sor. szeptemberében érkezett meg Jemulpoba 㩲ⶒ䙂( , 裌 Robert Jermain Thomas (1839–1866), angol misszioná- 肵诬; ma: Incheon, 㧎㻲, 蝹詐). Allen nem csak misz- rius, aki Kínában munkálkodott, 1866-ban az amerikai szionáriusként, hanem orvosként is dolgozott. Miután Sherman cirkálón indult el Koreába. A Sherman cirká- sikeresen kezelte Min Young Ik-et (⹒㡗㧋, 胕薇蝴), a ló engedély nélkül egészen Pyeongyangig (䘟㟧㔲, 诐 királyné unokaöccsét, 1885-ben a kormány engedélyezte 蓒萕) hajózott fel a Daedong folyón ╖☯ṫ( , 繗纩笹), számára az első nyugati stílusú kórház, a Gwanghyewon ahol harc tört ki a koreai katonák és a legénység között, (ὧ䡲㤦, 籩賜蚭) felállítását. Később a Gwanghyewon a hajót pedig felgyújtották. A harcban maga Thomas is modern kórházzá fejlődött, és napjainkban Severance életét vesztette, aki így a koreai protestáns egyház első Kórházként működik. vértanújává vált. Élete utolsó szakaszában megkísérelte A következő évben, 1885-ben Szöulba érkezett szétosztani a Biblia kínai másolatait. 1867-ben Alexander Horace Grant Underwood (1859–1916) presbiteriá- Williamson (1829–1890) mandzsúriai missziós útján nus és Henry Gerhard Appenzeller (1858–1902) egészen Korea határáig jutott el, ahol találkozott néhány metodista misszionárius is. Mivel a törvények miatt 95 közvetlen módon nem hirdethették az evangéliumot, önigazgatás. Ez a módszer vált a koreai protestáns misz- oktatói munkába kezdtek. Underwood fizikát és ké- sziók általánosan elfogadott irányelvévé, és tette lehetővé miát tanított a Gwanghyewonban, míg Appenzeller a hívek számának gyors növekedését. megalapította a Baejae Hakdangot ⺆㨂䞯╏( ), ahol 1901-ben a Presbiteriánus Egyház megalapította fiúk oktatásával foglalkozott. 1886-ban Mary Scranton Pyeongyangban a Presbiteriánus Teológiai Szemináriu- (1832–1909), metodista misszionáriusnő létrehozta az mot. Az első hét diák 1907-ben fejezte be a tanulmánya- Ewha Hakdangot (㧊䢪䞯╏, 翏贪谷繊), amely egy it, és ugyanebben az évben felállították az első független leányiskola volt. Ebből az iskolából fejlődött ki később presbitériumot. A szemináriumot végzett diákokat fel- az Ewha Womans University, amely ma a világ legna- szentelték, és így ők váltak az első koreai lelkészekké. gyobb női oktatási intézménye. Ugyanebben az évben Ettől kezdve a gyülekezetet koreai lelkészek vezették. Underwood megkeresztelte No Chun Gyeongot (⏎㿮 1911-ben elérkezett az idő az első generális zsinat össze- ἓ, 罧諥箯), aki az első Koreában megkeresztelt koreai hívására. A zsinat első ülését 1912-ben Pyeongyangban protestáns hívő volt. Majd 1887-ben megszervezte az tartották, ahol H. G. Underwoodot választották mode- ország első gyülekezetét, a Saemunan Közösséget (㌞ rátorrá, és elhatározták, hogy misszionáriusokat külde- ⶎ㞞ᾦ䣢). Ezt követően a Metodista Egyház is felál- nek Kínába, Santung tartományba. Három lelkész el is lította a saját missziós központját, és más felekezetek utazott Santungba és ott megkezdte a missziós munkát. misszionáriusai is Koreába érkeztek, például 1889-ben Az évtized legjelentősebb eseménye az 1907-es ébre- az Ausztrál Presbiteriánus Misszió, majd az Üdvhad- dési mozgalom volt, amely Pyeongyangban vette kezde- sereg, a Hetednapi Adventista Egyház és a Baptista tét, majd elterjedt az egész félszigeten, és Mandzsúriá ba Egyház. is eljutott. 1907. január 6-án, a mozgalom első nagy ren- Az 1890-es években a megtértek számának növekedé- dezvényén 1500 hívő gyűlt össze, akik napközben a Bib- sét figyelhetjük meg, s ez az időszak kedvezett a keresz- liát tanulmányozták, este pedig prédikációt hallgattak. tény irodalmi művek terjedésének is. A misszionáriusok A mozgalom a hívek számára lelki és erkölcsi megúju- számos szótárt és kézikönyvet készítettek a koreai nyelv- lást hozott, és hatására sokan megtértek. 1910-re már a hez, s fordítani kezdték a vallásos könyveket is, közöttük népesség egy százaléka protestáns volt. A megújulásban például A zarándok útját. Az évtized elején meghívták kétségtelenül szerepet játszott az ország bizonytalan poli- az országba John Livingstone Nevius (1829–1893), Kí- tikai és kulturális helyzete is. 1905-ben Korea protektorá- nában tevékenykedő presbiteriánus hittérítőt, hogy ma- tusi szerződést kényszerült kötni Japánnal, minek követ- gyarázza el a koreai misszionáriusoknak a térítési mód- kezményeként a japánok beavatkoztak az ország életébe. szerét (Nevius-módszer). Nevius stratégiájának három 1907-ben Korea követeket küldött a hágai békekonferen- alapvető pontja volt: az önellátás, az önfenntartás és az ciára, hogy segítséget kérjen a nagyhatalmaktól. A történ- 96 SZAKOS VERONIKA LILLA tek miatt a japán kormány kijelentette, hogy jogosult há- Nyilatkozat 33 aláírója közül 16-an protestánsok voltak. borút kezdeményezni Korea ellen, és elérte, hogy Gojong A mozgalom ugyan békés volt, azonban a japánok kímé- (ἶ㫛, 簙褒, 1852–1919) császár lemondjon, a trónt pedig letlenül elnyomták. A követőit börtönbe vetették, és so- a fia, Sunjong 㑲㫛( , 菨褒, 1874–1926) foglalta el. kukat kivégezték. Az üldözésnek sok keresztény is áldo- 1910-ben Korea elvesztette önálló államiságát, és a zatul esett, a japán seregek a templomokat felégették, és Japán Birodalom részévé vált. Azonban a protestáns hí- egy látványos incidens során egy falu lakosait beterelték vek száma továbbra is emelkedett, és gyülekezetek elkö- a helyi templomba, amit utána felgyújtottak. telezték magukat a szociális és politikai tevékenységek A Március Elsejei Mozgalom elnyomása után a protes- mellett. Az agresszív elnyomás miatt számos Japán-el- táns hívek körében két párt jelent meg: egy teológiailag li- lenes csoport jött létre, amelyeknek sok keresztény tagja berális és társadalmilag aktív, illetőleg egy teológiailag kon- is volt. 1912-ben 124 embert vádoltak meg azzal, hogy zervatív párt, amely csak egyházi ügyekkel foglalkozott. Az merényletet akartak elkövetni Terauchi Masatake (艔ٜ 1920-as évektől, amikor jelentősen megnövekedett a hívek száma, a konzervatív párt vált dominánssá. A keresztények számára súlyos problémát jelentett, hogy 1925-től meg- követelték a sintó szentélyek szertartásain való részvételt, majd – 1935-től – az egyete- misták és az állami alkalma- zottak számára is kötelezővé tették azt. Jóllehet azt mond- ták, hogy a szertartásokon való részvétel inkább hazafi- as, mint vallási cselekedet, a koreai keresztények számára mégis sértő és fenyegető volt, hogy vallásuk gyakorlását bál- ványimádásnak minősítették. 1938-ban a gyarmati uralom 袢蜿, 1852–1919) japán főkormányzó ellen. A vádlottak rákényszerítette a Presbiteriánus Egyházat, hogy az általá- közül 98-an keresztények voltak. Az állítólagos összees- nos zsinaton határozatot hozzon arról, hogy a sintoizmus küvők közül végül csak 6 embert mentettek fel bizonyí- nincs ellentétben a keresztény hittel. Ezt követően a többi ték hiányában. gyülekezet is hasonló határozatokat hozott. 1938 és 1945 További konfliktusokhoz vezetett