NÉVFÖLDRAJZI TÉRKÉPLAPOK SZATMÁRBÓL KÁLNÁSI ÁRPÁD Bár az országos helynévgyűjtés terén még rengeteg a teendőnk, helynév- kutatásunk jelenlegi szakaszában már hozzá kell látni az elkészült megyei, járási stb. adattarak tudományos feldolgozásához, hasznosításához is. Ennek egyik területe lehet a helynevekben található földrajzi kőznevek névfóldrajzi (szófóldrajzi) jellegű bemutatása, vizsgálata. Tudjuk, a helynévgyüjtemények teljes kutatópontsűrűséggel készülnek, így "a földrajzinév-anyag alapján számos földrajzi köznévnek ... viszony- lag pontosan kimutatható a területi elterjedtsége" (Benkő Loránd: Magyar nyelvjárástörténet. Bp. 1957.51). A nyelvfóldrajzi, szófóldrajzi kutatások gazdag szakirodalmából mint alapvető műveket említhetjük A magyar nyelvatlasz munkamódszere (szerk.: Bárczi Géza. Bp. 1955. 12-15,187-210), Deme László: Nyelvatlaszunk funk- ciója és további problémái (Bp. 1956. 13-31, 46-64), Imre Samu: A mai magyar nyelvjárások rendszere (Bp. 1971), UŐ: Nyelvjárási szókészletünk néhány szerkezeti kérdése a magyar nyelvatlasz anyaga alapján (Bp. 1987), A Magyar Nyelvjárások Atlaszának elméleti-módszertani kérdései (szerk.: Deme László és Imre Samu. Bp. 1975) című munkákat. A névföldrajzi vizsgálódások tömör összefoglalását lásd Kázmér Miklós A "falu" a ma- gyar helynevekben (Bp. 1970. 14). A kisebb tanulmányok közül említsük meg Kálmán Béla Helynévkutatás és szófőldrajz (NytudÉrt. 58. sz. 1967. 344-50), illetve Benkő Loránd Új módszerbeli lehetőségek a nyelvjárástör- téneti vizsgálatokban (MNy. LVII, 401-13) és A nyelvfóldrajz történeti ta- nulságai (1. OK. 24:29-48) című munkákat. Az előbbi az addig megjelent helynévi adattarak (így például a Zala megye fóldrajzi nevei cimű kötet) vízrajzi közneveinek területi megoszlását mutatja be térképlapok és hozzá- juk fűzött rövid kommentárok segítségével, Benkő Loránd cikkeiben pedig a módszerről olvashatunk tanulságos megállapításokat. Az alábbi névfóldrajzi térképlapok három Szabolcs-Szatmár megyei helynévgyűjtemény (Kálnási Árpád: 2. A fehérgyarmati járás fóldrajzi ne- vei. Debrecen 1984, Jakab László - Kálnási Árpád: 3. A nyírbátori járás földrajzi nevei. Nyírbátor 1987, Kálnási Árpád: 4. A mátészalkai járás föld- rajzi nevei. Debrecen 1989) anyaga alapján készültek. A térképlapok a "ki- emelkedést jelölő térszínnevek" fogalmi köréből azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAhegy, a hát és a gorond elterjedését, területi megoszlását mutatják be.A 321 KÁLNÁSI ÁRP ÁD A települések betürendben. 2. Fehérgyarmatijárás: 1. Botpalád, 2. Cé- génydányád, 3. Csaholc, 4. Darnó, 5. Fehérgyarmat, 6. Fülesd, 7. Gyü- gye, 8. Jánkmajtis, 9. Kérsemjén, 10. Kisar, ll. Kisnamény, 12. Kispa- lád, 13. Kisszekeres, 14. Kölcse, 15. Kömörö, 16. Magosliget, 17. Mánd, 18. Milota, 19. Nábrád, 20. Nagyar, 21. Nagyszekeres, 22. Nemesborzova, 23. Panyola, 24. Penyige, 25. Sonkád, 26. Szamosújlak, 27. Szatmárcseke, 28. Tiszabecs, 29. Tiszacsécse, 30. Tiszakóród, 31. TunyogmatoIcs, 32. Túr- istvándi, 33. Túrricse, 34. Uszka, 35. Vámosoroszi, 36. Zsarolyán. 3. Nyírbátori járás: 1. Bátorliget, 2. Encsencs, 3. Kisléta, 4. Mária- pócs, 5. Nyírbátor, 6. Nyírbéltek, 7. Nyírbogát, 8. Nyírcsászári, 9. Nyírderzs, 10. Nyírgelse, 11. Nyírgyulaj, 12. Nyírlugos, 13. Nyírmihálydi, 14. Nyírpi- lis, 15. Nyírvasvári, 16. Ömböly, 17. Penészlek, 18. Piricse, 19. Pócspetri, 20. Terem. 4. Mátészalkai járás: 1. Fábiánháza. 2. Fülpösdaróc, 3. Gébetjén, 4. Györtelek, 5. Hodász, 6. Jármi, 7. Kántorjánosi, 8. Kocsord, 9. Máté- szalka, 10. Mérk, ll. Nagydobos, 12."Nagyecsed, 13. Nyírcsaholy, 14. Nyír- káta, 15. Nyírmeggyes, 16. Nyírparasznya, 17. Ópályi, 18. Ököritófülpös, 19. Papos, 20. Szamoskér , 22. Szamosszeg, 23. Tiborszállás, 24. Vállaj.VUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA 322 NÉVFÖLDRAJZI TÉRKÉPLAPOK SZATMÁRBÓLhgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA ~. ".<, .•... > 323 j.Nyírbátori járás 4.Mátészalkai járás 2.Fehérgyarmati ; -., 1•..• (.,.....~ \". A i.. 16! ~. '-.~.,.J.-._.J , _. __.'J, ~.'..;. ,.\ \ '. ~._._~..•.._. 1:9'. /7' \ " ' ',,_ ,_.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA "\ . OzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA /> "."..-'! 6 i. "-' ••••_.\._~ , ,',' s r. i. O 7! "\r! O' ~-; \ - J' f"'-"",; . --- ..,. .~,'<, .', ,-'" .•..- ,> .,' " ~ .1 O »: o\.,.... \. 5 t. ·f·~·A. O ~ e:n'~',fC ';": >- , " \" :. ;.,,,. _. '>- t" , ,', ,,_ •ó' '.. Z >- whgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAt..•.. ,..i 4 '. }/.,._ .••..'!'..•...._r·'! w ~ VUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAk.' .;....,..J._.~.. O! ".\ ~ . ".J '. 1. '. (J ! /.... >- Ii J.l' ~._.... - ._.~.~" \O "".,".-""0 I I 2. A hát névföldrajza \' ~., "lj ,.' j '. 5 t'.-'~' -_o ..-! . >-" ,,' . '. ; "}. .' \ / ~ . ,., ... ,. ' '.'" . ,.,.. ,"\ \. '. r''. ,...-' ',; , ' ",I.I. ., / '.'-. ,.. .",." r- i\ '" .l'.' , ,,'.i '" so C- "'. -:._.f"/ " r' "', ,,/ "",." .__.,.\-', ~"O" '. ;_, ". ".' 'i < i "-F"" ,.J"". ,A_._.,.•./" "--'-~ i ., "t' . Q' I l., .' 6 \ 16 '''. 1. ) ."'.1 J I ! i....i~I . I ', " ~.,.._.,.._ .•..•~ .••,Í "..... ! "; .l 1. __J/7 I .'r' ~. ,. ,,'" 3.Nyírbátori járás 4.Mátéazalka1 járás 2.Pebérgyarmat1 járásZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA \ JO i"~/(Jil /'2~V,I,..••~1aza ,".~ ~\.:"'. -. .1 1 o i34 '. / o! iO 1. • ~.) .••'('._.A. .., W'125 ; .••·0 '';'69.! /5 '{ - - ? •....l ,; /,.' o .f 'C:: A . 6 \ .-<. I.- i .:.. ~ ....,.....",-" .". 12 i ..J o ./ A ..•·,·~-;..~·_·f-·_·..i OJ.) .r'. 2* !A ,... ') . .'. • -o 5I ~ '<';!1·', J5 \ 3 /0 I - ur-caatorna cc \ "...... o .., ~ , . o:: " .....A.: /J )....~.-.,.,. .., -< / tTiO i .,'••i.. ,JJ r ,," .r..... ''''''''-Q' .,.........1 ::E ·.•..-·-·-c.iJóA·",Y" " .••.., " ..i rohgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA '. 1 .>•.••~:.., •.••, .' «. ••• 7 . , 8 ..'" N ,-" \. • .';6..••.'1'; .'" ti) r : . ..".. _ .\. .zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA ; o ts r: 0:-4· ~, ,.or J i .•..-.{l.. SzaJiios ~ i ,.. \ . , o ._.C,_ . ,l Q.. \ ", ~....,,' .'"'._. 79 i -, I! . 1 ..J« . , o ·r· l·.••· ,..•. Q.. /} i 3. A gorond név!öldrajza .o -I"il k rI. I N ~ . \,,' ...,....- r.I \ J) .•..." \. ~ \ \ ..,1 o gorond -I"il i . ,. .1 ,;.1 -"",) ro . , Dgerend (ger1nd) N !".~ " .-....•...-. ..., \\ .... _."'''- t.-i \ o A gerenda « I. .:i o:: r\ ;0 \ "I'Kraazna el ..J t' '\.-"\_'J"-~'''' ,,:,..' ' .....; '0 lj l r... C< t " > \. ,/ -',r.". .1 i -r.:I \'-r' / r 16 i ZVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA ,..... .i 12 ,i t,,\,.. ,A "J'. i,. ,.,- "'1.l .'" KÁLNÁSI ÁRPÁD 1. AzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAhegy alapelem 652 névben fordul elő. Az itt bemutatott három alapelem kőzűl a legnagyobb megterhelést mutató hegy névföldrajza jól szemlélteti vidékünk kettős természetfóldrajzi arculatát, a nyírségi domb- vidék és a viszonylag egyenletes felszínű szatmári síkság elkülönülését. Az adatok zöme a nyírbátori járásból való, de a szó jelentése itt is általában 'domb'. A fehérgyarmati járásból csupán négy településről van a hegy-re példám, de innen is csak kis megterhelésseI. Sajátos helyet foglal el a má- tészalkai járás. A Krasznától nyugatra eső részein majdnem a nyírbátori járáséhoz hasonló sűrűséggel van jelen a névelem, a keleti oldalon azonban csak elvétve találunk rá adatokat. A határvonal a Homok és Fekete néven is említett talajfajta találkozásánál húzódik. 2. A hát közszó (222 adat) a szatmári síkság jellegzetes helynévi eleme. Főként nagyobb folyók, jelentősebb patakok és állóvizek környékén gyakori. Itt is a Kraszna mutatkozik választóvonalnak, a tőle nyugatra eső nyírségi falvakban elvétve találkozunk hát-akkal. A szó megterhelése az egyes telepü- léseken nem éri el a hegy-ét, ennek oka nyilvánvalóan jelentésében rejlik: hát 'hosszan elnyúló, dombos, vízparti terület', azaz csak a földfelszin bizonyos fajtájára vonatkozhat. 3. A gorond 71 adatban található. Nagyjából a háttal kapcsolatban le- írtak érvényesek rá. Előfordulási száma a történeti adatokkal együtt egy-egy településen általában 1-5 között van. Ennek oka szintén a szó jelentésében kereshető: gorond 'hosszan elnyúló, hát szerű kiemelkedés'. A kisebb, jelen- téktelenebb dombok tehát nem kaphatnak ilyen nevet. A Nyírség területéről csak a gerend (gerind), gerenda alakváltozatokra találunk elvétve néhány példát (Nyírbátor: 3 adat, Nyírbogát: 2 adat). De érdekes, hogy a gerenda a fehérgyarmati járás néhány egymással határos településének (Kömörő, Mánd, Nagyszekeres,Penyige) a névanyagában is előfordul. A mátészalkai járásból is főként a gorondra vannak adatok, csak egyetlen kihalt névben szerepel a gerind: *Szénégető gerindje (Nagyecsed). A gorond miként Benkő Loránd is említi az északkeleti részek jellegze- tes földrajzi közneve volt a középkorban (Magyar nyelvjárástörténet 83). Az északi szláv eredetű szó a TESz. szerint a magyarba a X. század vége előtt kerülhetett át (grqd'L 'emelkedés, halom'). Anyagom első példája 1487-ből való: *Gorond (Zsarolyán), de régi adat az 1525.évi *Czegerhegyelapossa- gorongya,hgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA* Hozw Gorond, * Hozwhegvegegorongya, * Paztorkwthagorongya is (mindegyik Hodász anyagából). - A gerend (gerind)-féle alakváltozatok korán jelentkező hangrendi átcsapás eredményei lehetnek, de számolhatunk a bolgár régi grl(d'L külön átvételével is. - A gerenda változat a gerenda 'megmunkált fa' analógiás hatására jöhetett létre (vö. TESz.). Vidékünkön a gorond köznévként ma már csak néhány szatmári faluban él, főként az idősebbek ismerik. (L. SzamSz., ÚMTsz. is.)A 326.