KUTATÁS tíz olasz festmény budapesti magángyűjteményekből A muzeológus legizgalmasabb és legvonzóbb feladatai ságértéke is van. Az előbbihez hasonló témájú, de egész- közé tartozik a nyilvántartási munkában való részvétel. alakos és a szereplőket tájképi környezetben bemutató A magángyűjteményekben őrzött műtárgyak ugyanis festményen[7] (3. kép) — főleg Mária megnyújtott ará- ínűkincsállományunk számban és értékben egyaránt nyaiban — megjelenik a bolognai manierizmusnak a fi- jelentős részét képezik és a kutatók számára mindig sok renzei-római mellett másik fontos összetevője, a pármai meglepetést, felfedezési lehetőséget tartogatnak. Az aláb- — correggioi, parmigianinói-stíluselem is. A kompozíció, biakban tíz olvan festményt teszek közzé, amelyek szá- az alakok beállítása — különösen József és Erzsébet pro- momra az elmúlt néhány évben talán a legkellemesebb és filba forduló arca — hasonló, mint Orazio Samacchini egy utánanézésre ösztönző meglepetéseket szerezték. képén (»Szent Család Szent Ceciliával és a kis Keresztelő Brouzino egyéni hangvételű kortársától, a firenzei Szent Jánossal) a cremonai képtárban. [8] József erőteljes Pier Francesco Foschitól eddig csak egy festményt is- fejfordulata, határozott arcéle eszünkbe idéz egy másik mertünk Magyarországon, a Szépművészeti MúzeumSarto nevezetes bolognai festményt is: Pellegrino Tibaddi korai, kompozíciót ismétlő Szent Családját, [i] Későbbi és ön- 1547 körül festett Alexandriai Szent Katalin eljegyzése álló invenciója ez a mellalakban ábrázolt Keresztvívő kompozícióján találkozunk ennek a heroikus Józsefnek Krisztus (i. kép).[2] Az arctípus ugyanaz, mint amellyel egyik valószínű modelljével. [9] a Pinelli által 1550 körűire datált Krisztus útja a Kálvá- A fent emiitett Samacchininek volt nemzedéktársa riára (Róma, Galleria Pallavicini) témájú képen talál- Bolognában Lorenzo Sabatini, aki noha Firenzében majd kozunk. [3] Mint Foschi valamennyi érett kori alkotására, Rómában az arezzói mester oldalán dolgozott, jóval ke- erre is jellemző a fakó, sápadt színek használata, a formák vésbé került Vasari bűvkörébe, mint Prospero Fontana, lesimítása, a narratív elem mellőzése, a mozgás „befa- manierájának alakulásában a raffaelloi és parmigianinói gyasztása", a téma puritán megfogalmazása, a koncentrá- minta játszott döntő szerepet. Az Alexandriai Szent Ka- lás a vallásos mondanivalóra, ami Foschit a maniera hívságos, hivalkodó díszítő apparátusáról lemondó, hit- tétel-hirdető ellen-maniera egyik első képviselőjévé avatja. [4] A bolognai manierizmus festészete korántsem alakult függetlenül a firenzeitől, csak éppen nem Foschi dísztelen, jámbor formanyelve, és még csak nem is a nyugtalanság- gal teli Pontormo vagy a fagyosan aulikus Bronzino mű- vészete hatott ott, hanem Giorgio Vasari szemfényvesztő akadémizmusa, tudós eklekticizmusa. Freedberg szerint, a valóban újító Pellegrino Tibaldi és Lelio Orsi kivételével, a bolognai festők a inauierát csupán ,,smink"-nek hasz- nálták, hogy maradi stílusuknak modern külsőt kölcsö- nözzenek. [5] Mindenesetre ugyancsak sikeresnek mond- hatjuk azt a maniera-sminket, amit az itt reprodukált „Szent Család Szent Jeromossal és a kis Keresztelő Szent Jánossal" témájú kompozíció[6] (2. kép) kapott ismeretlen mesterétől. A két idős férfi fején, az akadémikus recept előírásainak megfelelően, minden részlet külön- külön igen erős plasztikus és dekoratív hangsúlyt kap. Prospero Fontana egyes képein, pl. a Krisztus sírbatételén (Bologna, Pinacoteca Nazionale) láthatunk hasonló vasa- ris, de Vasariéinál szebben, meggyőzőbben formált típu- sokat. A „papírforma" szerint egyébként akár Prospero Fbntana is festhette ezt a Madonna képet. Innocenzo da Imolának volt tanítványa és csak később jutott el a vasa- ris, michelaugelos modorhoz, márpedig ez a Madonna akárha a buzgó Raffaello követő Innocenzo Francucci valamelyik képéről származott volna ide. Raffaello — a század első felében az egy Amico Aspertini kivételével a bolognai festők „szentje" — egyébként jelen van a kis Jézus beállításában (a müncheni Szent Család Szent Er- zsébettel és a gyermek Keresztelővel) és József figurájá- ban (Loretoi Madonna) is. Azt, hogy egy kifejezetten jó kvalitású bolognai kép mellett egy provinciális ízűt is érdemesnek tartok közzé- tenni, azzal tartom indokolhatónak, hogy a Francia utáni és a Carracciak előtti Bolognából csak igen kevés festmény ra Pier Francesco Foschi: Keresztvívő Krisztus. Budapest, került Magyarországra, így minden egyes darabnak ritka- magángyűjtemény 119 Bolognai festő, 1350 körül: A Szent Család Szent Jeromossal és a kis Keresztelő Szent Jánossal. Budapest, magángyűjtemény 120 3. Bolognai festő, 16. század harmadik negyede: Szent Család Szent Erzsébettel és a kis Keresztelő Szent Jánossal 4• Lorenzo Sábatini: Alexandriai Szent Katalin eljegyzése 5. Giuseppe Cesari műhelye: Krisztus siratása. Budapest, Budapest, magángyűjtemény magángyűjtemény 6. Nicolas Régnier : A Művészetek allegóriája. Budapest, magángyűjtemény 122 7- Pielro della Vecchia: Dido és Aeneas búcsúja ( ?). Budapest, magángyűjtemény talin eljegyzése[io] (4 kép), mint a magángyűjtemények ma Formátumban, arányokban, a test modellálásában, felmérésében és tudományos feldolgozásában nagy érde- a figura tér behelyezésében — leszámítva a sajátkezűség meket szerzett, nemrég elhunyt Czobor Ágnes megállapí- adta minőségi fölényt — közeli analógia a Röttgen által totta, Sabatini Drezdában őrzött festményének repliká- 1606 körűire datált „Keresztelő Szent János a forrásnál" jáén] A csavart testtartással anyja ölében fekvő Gyer- (Róma, Galleria Borghese). [25] mek előzményét — mégha eltérő kéztartással is — Raffa- Amikor 1615 körül a francia Nicolas Régnier, mint ello Bridgewater Madonnáján találjuk meg. Ugyanennek annyi más festő-honfitársa Rómába érkezett, Caravaggio a Bambinónak egy másik variációja Sabatini egy egyéb- forradalma már diadalmaskodott (maga Caravaggio már ként parmigianinósabb, magángyűjteményben őrzött nem élt), Giuseppe Cesari stílusa pedig, noha a kiváló Madonnáján tér vissza. [12] festő előtt még 25 alkotó esztendő állt, idejét múltnak szá- Rómában a manierizmusnak csak időben, de semmi- mított. Régnier is kezdetben a caravaggista Bartolomeo képp sem minőségben utolsó képviselője a Cavaliere d'Ar- Manfredi vonzáskörébe került, ebből a — csak hipoteti- pinonak nevezett Giuseppe Cesari, a caravaggiói irány kusan rekonstruált — alkotóperiódusából való a Szép- elterjedéséig pápák, kardinálisok, arisztokrata műgyűj- művészeti Múzeum Kártyázók-ja. A Caravaggioéhoz ké- tők kedvence. Közismert, hogy nem csak a freskófestés- pest már eleve is megszelídített naturalizmusa, a honfi- ben jeleskedett, hanem mintegy félszázados tevékenysége társ vSimon Vouet által közvetített bolognai hatásra mind során bőven és sikerrel alkotott kisformátumú, rendkívül klasszicizálóbbá vált. Művészetének ez a tendenciája csak gondosan kivitelezett kabinetképeket is. Mitológia tárgyú felerősödött, miután — 1625 vége felé — Velencébe köl- képei a téma elfogulatlan, szellemes feldolgozásával, rafi- tözött. Festészetének meghatározó jellemzői lettek a pon- nált erotikájukkal tűnnek ki, mig vallásos kompozícióit tos, tiszta rajz, a selymesen és fémesen ragyogó felületek, szentimentális, melodramatikus hangvétellel, a tridenti a dekoratív, egyre világosodó színek, a választékos ele- „osservare il conveniente" elvének szem előtt tartásával ganciával mozgó, pózoló alakok.[16] Már Velencében— készítette. [13] Az itt bemutatott Krisztus siratása [14] (5. hogy pontosabban mikor, annak meghatározása a seiceuto kép) a Cesaritól megszokottnál kevésbé bravúrosan van specialisták dolga — festette Renieri budapesti magán- megfestve, nagy valószínűséggel a műhely produktumai tulajdonban őrzött művét [17](6. kép), amelynek felbuk- közé sorolandó. De hogy a műhely, amelyből a kis rézre kanása a Magyarországon levő olasz festményállomány festett kép kikerült csakis Cesarié lehet, azt egyértelműen gazdagodására nézve igazi szenzáció. A művészeteket bizonyítja a formák stilizálásának csak Cesarira jellemző megszemélyesítő testes nőalak, fején babérkoszorúval, bő módja, a hosszú, élesen megtörő ruharedők, a száj, a szem- ruhába és leplekbe öltözötten asztal mellett ül, baljával héj hangsúlyos rajza, a szikla lendületes megformálása kosárból virágot vesz ki, jobbjában babérkoszorút tart. vagy a szikláról lecsüngő, lazán megfestett lomb motívu- Mögötte töredezett, kanellurázott oszlopon a művészete- 123 8. Orazio de Ferrari: Az adógaras. Budapest, magángyűjtemény 124 9- Valerio Castello: A háromkirályok imádása. Budapest, magángyűjtemény 125 io. Antonio Gianlisi : Csendélet. Budapest, magángyűjtemény ket dicsőítő latin nyelvű felirat olvasható: „Omamen in Clorindát vette feleségül. [19] A velencei seicento izgalmas prosperis / refugium in adversis". Az asztalon párját ritkí- egyéniségének újonnan előkerült műve[2o] (7. kép) az tóan pompás csendéletté rendeződnek az irodalmat, zenét, Esterházy gyűjteményből származik, a hercegi képtár szobrászatot, rajz és festőművészetet jelképező, fölényes 1820-ban felvett leltárában, 788.-as számon mint „Eine tudással megfestett tárgyak. A Laokóon fej — a másik Abschieds Scene" szerepel. [21] Annak a pottendorfi szoborral együtt valószínűleg a műkereskedőként is tény- kastélyban elhelyezett 270 kiselejtezett képnek az egyike, kedő Renieri saját gyűjteményéből — rajta van a mester amelyeket a képtár őre, Kratzmann még 1867-ben eladott, Szobrászat allegóriája (Berlin, Schloss Neue Palais) c. így nem került Országos Képtár, majd a Szépművészeti képén is. A nőrablást ábrázoló szoborcsoport