SÚLYEMELÉS SPORTÁGI ELEMZÉS TESTNEVELÉSI EGYETEM Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Készítették a Brainsporting – a Testnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központjának – munkatársai a Gracenote Podium Sport és Podium Ranking adatbázisának segítségével: Csurilla Gergely Dr. Sterbenz Tamás Gulyás Erika Juhász Gábor Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Előszó A Testnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központjának munkatársai a Magyar Edzők Társasága megbízásából húsz sportágra készítettek átfogó elemzéseket, melyek fő célja, hogy modellezzék a sportági trendeket, illetve különböző statisztikai módszerek segítségével bemutassák a hazai tehetségek fejlődési pályáját a világ legjobbjaihoz képest. Az elemzések további célja olyan módszerek kialakítása, amelyek a nemzetközi tendenciákat is fi gyelembe véve adnak előrejelzést a sportágak várható hazai és nemzetközi fejlődéséről. Az elemzések segítséget nyújthatnak a felkészülési, versenyeztetési, illetve elsősorban a sportágfejlesztési stratégiai dön- tések előkészítésében, valamint a sportági folyamatok bemutatásában, értékelésében. A tanulmányok elkészítéséhez a legsikeresebb országok által is alkalmazott, jelenleg elérhető leggazdagabb és naprakész adatbázis, a Gracenote Podium állt rendelkezésünkre, mely 1992-ig visszamenőleg tartalmazza az összes olimpiai sportág nemzetközi sporteseményeinek eredményeit. Az adatbázis segítségével Magyarország teljesítménye könnyen összemérhető versenytársaival, továbbá jobban követhetővé válik a sportolók teljesítménye és a tehetségek azonosítása is. A tanulmányok a sportági specialitásokat szem előtt tartva igyekeznek egységes szerkezetet követni. Az elemzett idő- szak a legtöbb sportág esetében az elmúlt 10 évet öleli fel, ami azt jelenti, hogy az olimpiai sportágak esetében három olimpia eredményeit vizsgálja. Elsőként a sportág nemzetközi tendenciáinak bemutatása olvasható, közte a sportág legeredményesebb országainak és Magyarország piaci részesedésének1 alakulásával. Ezt követően nemenként, illetve a sportági specifi kumoknak megfelelően versenyszámonként, súlycsoportonként vagy kategóriánként külön kerülnek bemutatásra a nemzetközi trendek. A nemzetközi sportanalitikában tesztelés alatt álló, a sakkban már évtizedek óta sikeresen alkalmazott Élő-pontszámítási rendszer logikája alapján kialakított ranglisták segítségével megfi gyelhető tendenciák szintén az elemzések részét képezik. Ezek segítségével a sportág legeredményesebb felnőtt, illetve köz- vetlenül azt követő korosztályos versenyzőinek fejlődési pályája az életkori sajátosságok fi gyelembe vételével együtt hasonlítható össze. Az elkészült elemzések a készítők szándékai szerint az eredmények nyomon követése, valamint a szakemberek folyamatos visszajelzései révén a különböző sportágak, illetve az egész magyar sport eredményességének javulását segíthetik majd elő. 1 A piaci részesedés számítása során a nyert érmek egyfajta súlyozott értékének összegéből számított pontokat a kiosztható összes pontok százalékává alakítják át. Súlyemelés – sportági elemzés | 3 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ................................................................................................................................................................................... 5 1.1. Piaci részesedés .................................................................................................................................................................. 5 1.2. Kontinensek, országok eredményessége ........................................................................................................................ 7 1.3. Magyarország eredményessége ....................................................................................................................................... 9 1.4. Érmesek korfája ................................................................................................................................................................11 2. Súlycsoportok elemzése........................................................................................................................................................ 12 2.1. Országok teljesítménye az egyes súlycsoportokban ................................................................................................... 12 2.2. Férfi ak ................................................................................................................................................................................14 2.3. Nők .................................................................................................................................................................................... 15 3. Egyéni teljesítmények értékelése .........................................................................................................................................16 3.1. Nagy Péter ..........................................................................................................................................................................16 3.2. Jung Beáta ......................................................................................................................................................................... 20 4. Összefoglalás .......................................................................................................................................................................... 24 4 | Súlyemelés – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ 1. Bevezetés A súlyemelés értékelésekor az elmúlt 11 év (2006-2016) olimpiákon, világbajnokságokon elért eredményeket vettük fi gyelembe. Csak az olimpiai számokat vontuk be az elemzésbe, így összesen 8 db férfi és 7 db női súlycsoport szerepel elemzésünkben. 1.1. Piaci részesedés Az országok teljesítményének értékelésekor az egyik legkifejezőbb mutatónak számít a piaci részesedés, amely azt mutatja meg, hogy az adott ország az adott évben megrendezett versenyeken hány darab érmet, legjobb 8/16 helyezést gyűjtött, azaz mekkora szeletet szerzett az „éremtortából”. A súlyemelésnél az 1-16. helyezések piaci részesedését néztük meg, mivel hazánk a sportág két legfontosabb versenyein nem ért el dobogós helyezést a vizsgált időszakban. A legjobb Kína fölénye egyértelmű, messze a legsikeresebb ország volt helyezések alapján. Kínát követi Kazahsztán, Észak-Korea, Th aiföld és Kolumbia négyese, köztük egyre szorosab- bá vált a verseny az elmúlt években. Hazánk 2010-től folyamatosan tud felmutatni top 16-os helyezést a két világverse- nyen, piaci részesedése enyhén csökkenő tendenciát mutat. 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 China Kazakhstan DPR Korea Thailand Colombia Hungary Lineáris (Hungary) 1. ábra: Országok piaci részesedése 1-16. helyezések alapján Súlyemelés – sportági elemzés | 5 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ A férfi aknál azzal a kivétellel hasonló a helyzet, hogy Kína dominanciája az elmúlt években valamelyest visszaesett és Észak-Korea helyett Irán áll a dobogó harmadik fokán. 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 China Iran Kazakhstan Colombia Uzbekistan Hungary 2. ábra: Országok piaci részesedése 1-16. helyezések alapján – férfi A nőknél Kína fölénye mellett az oroszok, kazahok, kolumbiaiak és a törökök tudtak stabilan ott lenni az élmezőnyben. Hazánk alig rendelkezik a vizsgált időszaból TOP16-os helyezéssel a két világverseny valamelyikén a nőknél, mindösz- sze 2010-ben sikerült bekerülni a legjobb 16 közé. 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 China Russia Kazakhstan Colombia Turkey Hungary 3. ábra: Országok piaci részesedése 1-16. helyezések alapján – női 6 | Súlyemelés – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ 1.2. Kontinensek, országok eredményessége South America North & Central America Europe Australia & Oceania Asia Africa 0 50 100 150 200 250 300 arany ezüst bronz 4. ábra: Kontinensek dobogós helyezései 2006-2016 között a két világversenyen Ázsia magasan uralta a vizsgált időszakban a két világverseny dobogós helyeit, több mint kétszer annyi aranyérmet szerzett, mint a második Európa. A két kontinensen kívül szinte alig tudtak felállni a dobogós helyek valamelyikére. 120 100 80 60 40 20 0 CHN RUS PRK KAZ THA KOR IRI ARM TUR BLR arany ezüst bronz 5. ábra: Országok érmes helyezései 2006-2016 között a két világversenyen Súlyemelés – sportági elemzés | 7 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Az országok közül Kína szerezte a vizsgált időszak alatt a legtöbb érmet és aranyérmet, megelőzve Oroszországot, Észak-Koreát, Kazahsztánt és Th aiföldet. A férfi aknál hasonló a helyzet annyi különbséggel, hogy a negyedik helyen Irán áll megelőzve Kazahsztánt. 60 50 40 30 20 10 0 CHN RUS PRK IRI KAZ POL ARM INA BLR arany ezüst bronz 6. ábra: Országok érmes helyezései 2006-2016 között a két világversenyen – férfi A nőknél szintén hasonlóak az erőviszonyok, Kína és Oroszország mögött Th aiföld áll a harmadik helyen Észak-Korea és Kazahsztánt megelőzve. 60 50 40 30 20 10 0 CHN RUS THA PRK KAZ KOR TUR TPE arany ezüst bronz 7. ábra: Országok érmes helyezései 2006-2016 között a két világversenyen – női 8 | Súlyemelés – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi