Plamen Pavlov–Jordan Janev A bolgárok rövid története Plamen Pavlov–Jordan Janev A bolgárok rövid története (A kezdetektõl napjainkig) Csíkhelyi Lenke fordítása Napkút Kiadó Budapest, 2005 A kötet megjelentetését támogatták: Tartalom Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Bolgár Országos Önkormányzat Bolgár Kulturális Fórum Elõszó . 7 Buzov Pencso – Balkancar CBA Bulgária. Ókor és középkor Az õsök – trákok, protobolgárok, szlávok . 11 A dunai Bulgária születése . 20 Pogány „nagyhatalom” a középkori Európában . 25 Bulgária a kereszténység útján . 28 Szent Cirill és Szent Metód, a szlávok apostolai . 30 Nagy Simeon fényes évszázada . 34 Péter és II. Borisz uralkodása (927–971) . 36 Nagy Sámuel és a „bolgár eposz” (971–1018) . 38 Bulgária bizánci uralom alatt (1018–1186) . 41 Felszabadulás és a bolgár cárság megszilárdítása (1186–1207) . 43 II. Ivan Aszen cár: bolgár hegemónia a Balkánon (1218–1241) . 46 Bulgária a politikai válság és a tatár hegemónia idején (1241–1300) . 49 Stabilizációs kísérletek a XIV. században . 51 Önálló uralkodók bolgár földön a XIV. században . 54 A bolgárok és az oszmán hódítás . 56 Bulgária, a bolgárok és a középkor világa . 58 Oszmán uralom a bolgár területeken (XV–XVII. század) A bolgár ellenállás – hajdutok és felkelések a XV–XVII. században . 68 Bolgár kultúra a rabság sötét évszázadaiban . 71 Bolgár nemzeti újjászületés (XVIII. század–1878) Az újjászületés hajnala – Paiszij atya és történetírása . 73 Harc az újbolgár felvilágosodásért és kultúráért a XIX. században . 76 Harc a független egyházért – a „bolgár húsvét” . 80 © Plamen Pavlov, 2005 „Kelj föl, kelj föl, balkáni hõs…” . 83 © Jordan Janev, 2005 A forradalmi szervezet és nagyjai . 89 © Csíkhelyi Lenke (magyar fordítás), 2005 Az „áprilisi eposz” (1876) . 92 © Napkút Kiadó, 2005 Az orosz–török felszabadító háború (1877–1878) . 94 A Harmadik Bolgár Cárság: fellendülés és tragédia Elõszó Az elsõ megpróbáltatások . 97 Az alkotmány . 98 A demokrácia csapdái . 100 „Az emlékezés szükségképpen válogatás” Egységben az erõ . 103 (Tzvetan Todorov: Az emlékezet hasznáról és káráról) Sztefan Sztambolov kora . 108 Függetlenség és egyenjogúság . 111 A bolgárok rövid története a szó szoros értelmében hiánypótló mû. Utoljára 1971- Mámor és összeomlás . 114 ben a Gondolat Kiadó jelentetett meg a Balkán közepén elterülõ ország történel- Viharos esztendõk . 120 mével foglalkozó monográfi át Bulgária története címmel, amelyet a bolgár mar- Sorsformáló döntések . 125 xista történettudomány neves szakemberei, Dimitar Koszev, Hriszto Hrisztov és Dimitar Angelov jegyeztek. Ezt megelõzõen, 1959-ben szintén a Gondolat adott ki Niederhauser Emil, a kiváló történész, Kelet-Európa múltjának avatott ismerõje tollából ugyanilyen címmel a korábbi és a kortárs tudományos eredmé- Hatalmon a kommunizmus: illúziók és kísérletek nyeket a nagyközönség számára olvasmányosan feldolgozó kötetet. Ma már könyvritkaságnak számít a bolgár történelem elsõ, tudományos Demokrácia vagy diktatúra . 129 színvonalú, eredeti kutatásokon alapuló és részletes magyar nyelvû feldolgo- Zsivkov szocializmusa . 134 zása, Konstantin Jiricek A bolgárok története címû (Nagybecskerek, 1889) mun- Európai távlatú kultúra . 138 kája, amely az 1876-ban megjelent eredeti mû fordítása. Tudománytörténeti és Újrakezdés . 140 szociológiai-politológiai érdekességgel bír az a tény, hogy több mint száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a magyar nagyközönség ismét polgári szemléletû leírásban ismerkedhessék meg e nagy múltú ország történelmével. Tzvetan Todorov, a jeles, bolgár származású, de már franciának számító Mellékletek tudós gondolkodó Az emlékezet hasznáról és káráról címû mélyenszántó tanulmá- nyában a Szovjetunió, illetve a kommunista Kína történetérõl írja a következõ- ket: „Annak nyomait, ami létezett, vagy eltörlik, vagy álcázzák és átalakítják; Bolgár uralkodók . 141 hazugságok és koholmányok lépnek a valóság helyére, az igazság kutatását és A bolgár ortodox egyház érsekei és pátriárkái . 145 terjesztését tiltják: a cél elérésére minden módszer megfelel. Kiássák a kon- Bolgár szentek, akiket más keresztény népek is tisztelnek . 147 centrációs táborok halottait, hogy elégessék õket és hamvaikat szétszórják; a fényképeket, amelyek az igazságot kell mutassák, tudatosan manipulálják, hogy eltávolítsák a kínos emlékeket; minden új vezetés idején átírják a történelmet, és a lexikonok olvasóit arra kérik, maguk tépjék ki a nemkívánatossá vált lapokat.” . 151 Függelék És még az alábbiak kívánkoznak ide: „A válogatás nélküli megõrzés még nem emlékezeti munka. A hitleri és sztálini hóhéroknak sem azt hányjuk a szemükre, hogy a múlt elemei közül csak egyeseket és nem valamennyit õrizték meg – mi magunk sem járnánk el másképp –, hanem azt, hogy jogot formáltak a válo- gatás fölötti ellenõrzésre. Az államban egyetlen felsõ instanciának sem állhat szabadságában annak kijelentése: nincs jogotok arra, hogy magatok keressétek a tények igazságát, és büntetés vár azokra, akik nem fogadják el a múlt hivata- los verzióját. Magából a demokratikus élet meghatározásából következik, hogy mind az egyéneknek, mind a csoportoknak joguk van tudni, tehát ismerni és megismertetni saját történelmüket; nem dolga a központi hatalomnak, hogy ezt számukra tiltsa vagy engedélyezze.” A kelet-európai kommunista hatalomgyakorlás lényege és módja nem külön- bözött a szovjet, avagy a kínai modelltõl, csupán az arányokban volt különbség. 7 Koszev–Hrisztov–Angelov összefoglaló történelemértelmezése a zsivkovi szoci- Másfél évtizeddel a rendszerváltozás után, amelynek kezdetérõl, jellegérõl, alizmus fénykorában született. A II. világháborút követõ éveket értelemszerûen eredményeirõl, eredményességérõl a politikusok, a politológusok és immár a a szocializmus mint társadalmi rendszer diadalmeneteként mutatták be, egyet- történészek is vitatkoznak, a politikai és szellemi pluralizmus történelmi lép- len negatívumként a mindent átfogó zsivkovi rezsim idején Valko Cservenkov tékkel mérve még viszonylag új jelenség. Ezért Bulgáriában és Magyarországon, személyi kultuszát kárhoztatták. valamint a fél évszázados kommunista diktatúra alól felszabadult többi kelet- Zseljo Zselev, Bulgária késõbbi köztársasági elnöke (1991–1996) még isme- európai országban a jelen kérdései még gyakran történelmi mezben jelennek retlen fi lozófus kutatóként 1967-ben Fasizmus (A totalitárius állam) címmel a meg. Másrészt a demokrácia és a jogállamiság sarokköveiként most már elis- harmincas évek nyugat-európai politikai mozgalmairól írt könyvet, amely csak mert világnézeti sokszínûséget a társadalomtudományokban, következésképp 1982-ben jelent meg, és rögvest széles körû érdeklõdést váltott ki azzal, hogy a a történetírásban is lehet érvényesíteni. A marxizmus örököseinek is hozzá kell leírtak nagyban hasonlítottak a szocialista állam jellemzõire. A hivatalos cen- szokniuk a vitákhoz, az érvek ütközéséhez és ahhoz, hogy nem õk az Igazság zúra megértette a célzást és betiltotta a mûvet, a meglévõ példányokat begyûj- földi megtestesítõi. Természetes, hogy a szakmai kívánalmak keretei között tötték a boltokból és a könyvtárakból, a szerzõt és a könyv szerkesztõit pedig különbözõ értelmezések versengenek egymással, más szóval: egyféle igazság elbocsátották állásukból. van, az Igazság, és a történelemtudomány célja, hogy ennek minél több szeletét, A zsivkovi rezsim bukása után Zselev a könyv 1990-es új kiadásához készí- minél több részletét birtokolja. tett elõszavában már nevén nevezi a dolgokat: a totalitárius rendszer két fajtá- „A perspektíva a valóság egyik alkotóeleme – írja Ortega y Gasset. – Egyál- jának abszolút egybeesésérõl ír, sõt ha feltétlenül különbséget kell tenni, az csak talán nem torzítja, hanem elrendezi a valóságot.” Majd így folytatja: „Minden a fasizmus javára szól: „A fasiszta rendszerek nemcsak hamarabb semmisültek élet a világegyetemre tekintõ nézõpont. Szigorúan véve, amit az egyik lát, nem meg, de késõbb is jöttek létre, ami azt bizonyítja, hogy csak halvány utánzatai, láthatja más. Minden egyén – személy, nép, kor – pótolhatatlan szerv az igazság plágiumai a valódi, autentikus, tökéletes, beteljesedett totalitárius rezsimnek.” meghódításához. (…) Másképp fogalmazva: az utópia, a helyhez nem kötött, a Ugyanõ ugyanitt egyetértõen idézi barátja, Nikolaj Gencsev történészprofesszor sehonnan nem látott igazság a hamis.” szarkasztikus defi nícióját a fasizmusról „mint a kommunizmus korai, rendsze- Mindennek ellenére Lukianosz Kr.u. 165- vagy 166-ban írt módszertani rezetlen bonviván variánsáról”. mûvének, Hogyan kell történelmet írni? ajánlásai ma is zsinórmértékként szolgál- Plamen Pavlov és Jordan Janev közös munkája számos erénnyel rendelkezik: hatnak. „Legyen hát a történetíró bátor, megvesztegethetetlen, független, a szó- tömörsége ellenére árnyalt és objektív képet fest Bulgária évezredes történetérõl. lásszabadság és az igazság barátja. A fügét hívja fügének, a tálat tálnak, amint a Nemcsak az utolsó fejezet, Hatalmon a kommunizmus: illúziók és kísérletek kínál vígjátékban mondják. Ne adjon se haragra, se barátságra, ne sajnáljon, ne kímél- új szempontokat, midõn a korábban megszokott marxista–leninista ideológia jen, ne szégyelljen semmit, ne alázkodjék meg senki elõtt. Legyen igazságos bíró, talaján álló, a párt aktuális irányvonalának megfelelõ hamis magasztalás helyett jóindulatú mindenkihez, de egyik félt se részesítse méltánytalan elõnyben. Mint tárgyszerû kritikával ismerteti a tényeket, a kommunista rendszer antidemok- hazátlan idegennek kell írnia könyvét, aki nincs alávetve sem törvényeknek, sem ratikus ténykedését, bûneit és modernizációs