GAZDÁLKODÁS • 64. évfolyam • 1. szám, 2020 (25–34) 25 A pilisi erdőirtás és kopárfásítás nyírő andrás kulcsszavak: fenntartható fejlődés, erdőgazdálkodás, állami beavatkozás, erdőirtás. Jel-kód: Q01 Q23, Q28, öSSzeFoglaló megállaPÍtáSok, következtetÉSek, JavaSlatok az ipari forradalom hajnalán egész európában nagy méretű erdőirtás kezdődött. a Habsburg-udvar gazdaságpolitikája miatt magyarországot jobban érintette a fo- lyamat, mint a birodalom többi részét. a 18. századi hamuzsírlázhoz kapcsolódó ex- tenzív erdőirtások után a kormányzat megpróbálta szabályozni az erdők védelmét, és a saját eszközeivel támogatta az alternatív energiaforrások feltárását is. a gazda- sági motiváció azonban erősebb volt a szabályozásnál. az erdőirtás nagy erővel foly- tatódott az ipari forradalom energiaigényének kielégítésére. a folyamatot közgazdasági szempontból úgy értelmezhetjük, hogy a fakivágás után az erdők pótlásának költségét a következő generációkkal fizettették meg. ezért volt olcsó energiaforrás a fa az ipari forradalom idején. magyarországon a törvényhozó az 1879-es törvényben megpróbálkozott azzal, hogy az előző nemzedékek által hátrahagyott költségeket a területek aktuális tulaj- donosaival fizettessék meg. a nemzetközi gyakorlatból és a későbbi megoldásokból is az látszik, hogy a károk hatásainak felszámolását az állam finanszírozta. a rekul- tivációval azonban európában elbillent az erdők aránya a fenyvesek felé. magyaror- szágon is többször felhívták a figyelmet a szakemberek a monokultúrás telepítések hátrányaira. az 1993-as pilisvörösvári nagy erdőtűz rámutatott a fenyvesekkel járó közvetlen veszélyekre, ezután már lombos fákat telepítettek a kopárokra. az erdőirtások története arra hívja fel a figyelmet, hogy vannak olyan negatív externáliák, amelyeket a tevékenység végzésének idején nem lehet azonosítani. ezek- ben az esetekben nem megoldás az a törekvés, hogy internalizáljuk az externáliákat. erre a problémára a gazdasági tevékenységekre vonatkozó általános környezeti adó adhat megoldást. BEVEZETÉS években kidolgozta azt az eljárást, amivel újrafásíthatjuk a korábban kiirtott kopár A globális klímaváltozás kapcsán hall- hegyoldalakat. Ennek kapcsán írta az Er- juk, hogy az előző nemzedékek jólétének dészeti Lapokban: „A mily könnyen tétettek árát mi fizetjük meg. Imperatívuszként úgy semmivé elődeink által erdőtéreink, ép oly szokták megfogalmazni, hogy úgy adjuk lassan és nehezen megy most ezeknek er- át gyermekeinknek a környezetet, ahogy dősítése.” (Podhardszky, 1866) a szüleinktől kaptuk. Ez a felvetés nem új A téma aktualitását az adja, hogy kevés gondolat. Ez foglalkoztatta Podhardszky elemzés született a környezeti hatásokat Andrást is, aki 1839-ben született, Sel- előidéző emberek motivációiról. Tanulmá- mecbányán sajátította el az erdőmérnöki nyomban a 18–19. századi erdőpusztítások, ismereteket. Erdészként, majd főerdész- majd a száz éven keresztül húzódó újratele- ként szerzett tapasztalatokat. Az 1860-as pítés története jól példázza a generációk kö- 26 GAZDÁLKODÁS • 64. évfolyam • 1. szám, 2020 (25–34) zötti költségeloszlás kérdését. Elemzésem- feladata, hogy a jövőt oltalmazzák a jelen ben arra törekszem, hogy bemutassam: ki igényeivel szemben. Az a hivatásuk, hogy döntött, milyen felhatalmazással, és milyen megőrizzék a generációk közötti méltányos- információi voltak a következményekről? ságot.” (Tobin, 1974) Elemzem azt is, hogy a károk elhárításainak A generációk közötti méltányosság köz- költségeit kik viselték. gazdasági modelljének alapja a Pareto- hatékonyság. Két fél közötti elosztás akkor IrodalmI áttekIntÉS hatékony, ha egyik fél sem tud kedvezőbb A nemzedékek közötti felelősség az etika helyzetbe jutni anélkül, hogy a másik hely- alapkérdéseihez tartozik. A kortárs filo- zete ne romoljon. Az Edgeworth-doboz fo- zófiában John Rawls vetette fel, hogy az galmát értelmezték a jelen és a következő igazságosságnak nemcsak egy nemzedéken generáció között (Horwath és Norgaard, belül, hanem nemzedékek között is érvé- 1992) (1. ábra). nyesülnie kell (Rawls, 1997). A modern Az időbeliség dimenziója a nemzetközi gazdaság hosszú távú hatásait és az ezzel és a polgári jog területén is súlyos kér- járó nemzedékek közötti felelősség kérdé- déseket vet fel. Az 1990-es években ér- sét James Tobin fogalmazta meg bibliai telmezték először a nemzedékek közötti tömörséggel: „Egy alapítvány kurátorainak méltányosság elvét a jogban. Két alappil- 1. ábra A generációk közötti méltányosság modellje (Intergenerational equity – model) Forrás: saját szerkesztés Nyírő András: Nemzedékek közötti felelősség a pilisi erdőirtás és kopárfásítás példáján 27 lért állapítottak meg: (1) a jelen generáció eredmÉnyek tagjaiként meg kell őriznünk a Földet a az erdőirtás első hulláma a XvIII. következő generációk számára, és (2) a század elején Föld kincseinek élvezői vagyunk, hasz- nálhatjuk és élvezhetjük az erőforrásait 1750 és 1850 között Európában 192 000 (Brown Weiss, 1992). km2 területen irtották ki az erdőt (Kim Ezeket a filozófiai, közgazdasági és jogi és mtsai., 2016) Az erdőirtás nem volt új megközelítéseket vette át és egyesítette jelenség. A hajóépítők a Földközi tenger az ENSZ klímaügyi jelentése (IPCC Uni- partján sok helyen kivágták az őshonos ted Nations Intergovernmental Panel on erdőket, hogy nyersanyaghoz jussanak. Climate Change, 2014). Georgius Agricola 1550-ben arról írt, hogy „a bányaépítkezés, a gépek és kohók miatt anyag ÉS módSzer egész erdőket és ligeteket tarolnak le, mert A tanulmányban az 1700-as évek elejétől a bánya rengeteg fát nyel el. Az erdőirtások napjainkig tartó szerteágazó folyamatot következtében kipusztulnak a madarak és elemzek. A téma összetettsége miatt mul- olyan állatok, amelyeknek húsa az emberi tidiszciplináris elemzést kellett végeznem, táplálkozást szolgálja. Mivel az ércet mos- aminek része az erdészeti, gazdasági, jogi sák, és ezzel megmérgezik a folyók és pa- és politikai megközelítés is. A téma leha- takok vizét, megölik vagy elűzik a halakat.” tárolásában a pilisi kopárfásítás előzmé- (Agricola, 1985) nyeire, történetére és következményeire Magyarországon a török kor után az koncentrálok. Nem tekintettem felada- 1700-as évek elején érkező tót és sváb te- tomnak, hogy részletesen bemutassam lepesek jelentős erdőterületeket alakítot- azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek tak mezőgazdasági céllal, és a legeltető, a kopárok kialakulásához vezettek. A ta- makkoltató erdei állattartás is rontotta az nulmány legfontosabb forrása a bőséggel erdők természetes megújulásának esélye- rendelkezésre álló erdészeti szakirodalom. it. Az erdőirtás a század közepétől öltött A pilisi kopárfásítás szakmai dilemmáit, egyre nagyobb méreteket, a bécsi udvar költségvonzatait az 1860-as évektől kezd- gazdaságpolitikájának következményeként ve jól dokumentálták. A kopárfásításnak (Eckhart, 1922). A XVIII. század kö- hátteret adó európai folyamatokat a nem- zepén a legtöbb fát a hamuzsír elő- zetközi szakirodalom alapján mutatom állítása miatt vágták ki. A hamuzsír be. Elemeztem a korszak jogszabályait is. vagy más néven szóda enyhe lúg, fertőt- Az előzmények bemutatásában másod- lenítő, zsíroldó, vízmegkötő és szárító lagos forrásokra, történészek munkáira hatása miatt is alkalmazzák. A gyáripar támaszkodtam. kezdetén széles körben használták a szap- A tanulmány célja, hogy az erdőirtás, pan- és üveggyártásnál, a textiliparban és a az azt követő szabályozás és rekultiváció vegyiparban. Az élelmiszereknél savanyú- környezeti hatásainak következményeit ságot szabályozó anyagként alkalmazzák bemutassa. A károk és a következmények (Zsoldos, 2015). A hamuzsírt úgy állítot- elhárításának anyagi vonzatait a száz évnyi ták elő, hogy a fát elégették, és a hamut hiányos adatsorok miatt nem tudom szám- kádakban kioldották, átszűrték és az így szerűsíteni, ezért arra törekedtem, hogy a nyert folyadékot vasüstökben kifőzték. költségek időbeli eloszlását világosan leha- A megmaradt besűrűsödött masszát ke- tároljam, és ahol a források megengedik, mencékben hevítették, kiégették és száraz feltüntessem. állapotban értékesítették (Hamuzsírfőzés, 1977). A technológia előnye az volt, hogy az 28 GAZDÁLKODÁS • 64. évfolyam • 1. szám, 2020 (25–34) 2. ábra A hamuzsírexport növekedése, tonna, 1750–1752 (Growth of potash export, tons) Forrás: Takács, 1903 alacsony értékű fát nem kellett szállítani, reségek láttán felmerült, hogy a kincstár helyben feldolgozva kis térfogatú, könnyen monopóliummá alakítsa át a hamuzsír- szállítható, értékes terméket lehetett előál- kereskedelmet (Takács, 1903). lítani belőle. Ugyanakkor aránytalanul sok A megnövekedett termelés következtében fát kellett elégetni hozzá: 1000 rész bükk- túlkínálat jött létre. A hamuzsír tonnán- fából 1,45 rész hamuzsírt tudtak előállítani kénti ára 70 Ft-ról 30-ra esett, ezért Má- (Eckhart, 1922). ria Terézia a gazdasági tanács javaslatára Magyarországon a hamuzsír gyártá- 1755-ben betiltotta a hamuzsír kivitelét kül- sát és kereskedelmét a svájci Christoph földre. Az indoklásban már szerepelt az is, Ott honosította meg az 1730-as években. hogy az erdőpusztítást megszüntessék. Hat Az 1740-től Poprádig szekéren, onnan a évvel később, 1761-ben újra engedélyezték a Poprád-Dunajec-Visztula vízi útján 4-5 hét hamuzsír kivitelét, de 2400 tonnában kor- alatt Danzigba szállították a hamuzsírt. látozták, 1764-ben ezt a kontingenst 2000 Később a forgalom iránya áttevődött a tonnára csökkentették. A hamuzsír előál- trieszti kikötő irányába. (Eckhart, 1922, lítását az is korlátozta, hogy súlyos fahiány 218–222.) 1750 és 1752 között az összes keletkezett a nagyvárosok, ipartelepek