LÉGKÖRKUTATÁS LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA Érdekes légköri jelenségek a sarkvidékeken Első rész ára már gyakorlatilag bárki szá- mára elérhetővé váltak a sarkvi- Mdékek, modern közlekedési- és navigációs eszközök segítségével. Meg- hódításuk idején azonban a felfedezők a megfigyeléseikre, tudásukra és gyakorlati tapasztalataikra, vagy sok esetben csak a megérzéseikre tudtak hagyatkozni, gyak- ran olyan körülmények között, amiket ma elképzelni is nehezen tudunk. Hete- ket, hónapokat kellett hajózni járatlan vi- zeken, esetleg csak pontatlan vagy nem is létező térképek segítségével navigálva. A fennmaradt hajónaplók, útinaplók, vissza- emlékezések sok érdekességet elárulnak a körülményekről! Leginkább gazdasági haszon reményében indultak ezek az ex- pedíciók, de mindegyik adott a tudomány számára is értékes információt. Az adott kor szellemének, tudásának megfelelő mé- rések, mintavételezések, állat- és növény- világot érintő megfigyelések mind a fel- fedezők, az expedíciókkal utazó tudósok precizitását és kitartását igénylő feladatok voltak. Emellett a beszámolók számos ér- Vízég – a sötét vízfelület feletti ég sötét árnyalatot ölt dekes légköri jelenségről is tanúskodnak. (Mike Brandon felvétele, forrás: Wikipedia) Ezek némelyike segítette a tájékozódást, míg mások ezzel ellenkezőleg hatottak, Az alacsony szintű felhőzet alján lát- jégblink, ami az összetorlódott tengeri jég- sok pedig egyszerűen a szépségével fogta hatták a megoldást. A nyílt vízfelület sö- mezőt mutatja” (Apsley Cherry-Garrard, meg az utazókat. tétebb a jégmezőnél, róla nem verődik Scott utolsó déli-sarki útjának krónikása). vissza annyi fény, mint a jégről. Ha a jég A felhőzet színén kívül még támpon- megnyílt, és nagyobb – hajózásra már al- tot adott a felszín feletti közvetlen lég- Jégblink, vízég, ködfalak – kalmas méretű – jégmentes tengerszakasz réteg is – a nyílt vízfelületek párologtak, a tájékozódást segítő jelenségek volt a távolban, a felette levő felhőzet alja a pára köddé állt össze. A jégmezőn egy is sötétebb volt a környező felhőzetnél. Ezt határozott vonalban látott ködfal köny- A sarkvidékek időjárása gyakran felhős, az a jelenséget a hajósok vízégnek (angolul nyen jelezhette, hogy ott nyílt víz találha- alacsony szintű rétegfelhőzet, a köd sokszor water-sky) hívják. tó. William Parry 1827-ben a Spitzbergák heteken át kísérte a felfedezők, hajósok út- Ahol a jégtakaró borította a tengert, il- felől az Északi-sark irányába igyekezett a ját. A folyamatosan változó és mozgó jég- letve a szárazulatot, ott világos lett a fel- szakadozott jégmezőn át. Számtalan alka- takaró, főként a nyári hónapokban, mindig hőzet alja, visszatükrözve a jeges-havas lommal figyelte meg a megnyíló csatornák kérdésessé tették, merre lehet továbbhajóz- felszín fehérségét. Ezt hívják jégblinknek feletti párát, s a ködképződést, valamint a ni. Bizonyos távolságba persze elláthattak (angolul ice blink). E felhő-jelek az ár- ködben kialakuló, színtelen szivárványra az árbóckosárból, ám igazán messzire nem. bockosárból már beláthatatlan, sok-sok hasonlító ködívet. 1827. július 23-án így A jó döntésen a hajó épsége, a tengerészek, kilométernyi távolságban is megmutat- jegyezte le a látottakat: „Fél hatkor gyö- felfedezők élete múlt. Honnan lehetett tud- ták, merre lehet járható tengeri út, vagy nyörű természeti jelenségben volt részünk, ni, hogy érdemes-e egy adott irányt tartani hol ütköznek áthatolhatatlan jégmezőbe. először egy széles, fehér ködív jelent meg a hajónak, vagy épp valamerre elkanyarod- „Ha egyenesen előre nézel, semmi mást a nappal szemközti irányban, de a megszo- ni, sokszor a veszélyes, sodródó, feltorlódó nem láthatsz, mint a nyílt tenger sötétjét, kott látványtól eltérően hamarosan erős jégtáblák közt keresni az utat? a horizont felett egy fényes sávval, e sáv a színek mutatkoztak az íven, majd hamaro- 256 Természet Világa 2017. június LÉGKÖRKUTATÁS jában igencsak Napot felhasználva, majd 1615-ben a Hold megtévesztő le- és a csillagok állását mérve már használ- hetett! A tájéko- ta is a módszerét aktuális szélességi foka zódásban a leg- kiszámítására. A tapasztalt navigátor az nagyobb kihívást egyéb délibábjelenségek alapján a navigá- a horizonton nem ciós táblázatokban megadott átlagértéket várt pillanatban módosíthatta. felbukkanó Nap A tájékozódás a Nap égi helyzete alapján jelentette a sark- főként azon időszakokban jelentett problé- vidékeken – a dé- mát, amikor a Nap csak igen rövid ideig lát- libábjelenség mi- szott, vagy igen alacsonyan járta végig az att. Gyakorlatilag égi útját. Ha a horizonton délibábok látszot- minden sarkvidé- tak, nem volt pontos magának a horizontnak ki felfedező úti- a helye sem, ráadásul a délibáb változhatott naplója beszámol is a szél, a hőmérséklet változásával. Nem olyan helyzetek- egyszer megtréfálta a Nap a felfedezőket. ről, amikor a Nap Shackleton utolsó antarktiszi expedíciójának jóval a csillagá- naplójában így számol be egy eseményről: szatilag lehetsé- „A Nap, holott egy hete már végleg lenyugo- ges első tél vé- dott, meglepett minket ma reggel. A korong gi napkelte előtt több mint fele a horizont fölé emelkedett má- felbukkan a hori- jus 8-án, délelőtt 11 órakor a látóhatár ra- zonton, vagy jó- gyogása a Nap képévé alakult. Negyed órá- val a késő őszi val később a váratlan vendég ismét eltűnt, utolsó napnyugta de csupán kis időre: 11:40-kor újra megje- után újra megje- lent, majd lenyugodott déli egykor, 1:10-kor lenik. A helyzet megint felkelt, de csak azért, hogy 1:20-kor ugyan zavarba ej- szép lassan újból lebukjon a horizont alá. tő, ám az okát a Ezt a különös jelenséget az erős légköri ref- hajósok, sarkku- rakció okozta, déli 1:20-kor 2 fok 37 perccel tatók már régóta emelte meg a Nap képét. A hőmérséklet ek- ismerték: a lég- kor -26°C volt, kiszámítottuk, hogy a fénytö- Novaja Zemlja-jelenség, a fotó Mila Zinkova felvétele köri refrakció rés az elvártnál 2 fokkal nagyobb mértékű (spaceweather.com), a rajzot pedig Nansen készítette északi miatt a horizont volt. Másképp fogalmazva, a Nap 193 km-rel útján, amelyről magyarul „Éjben és jégben” címen jelent meg alatt lévő Nap délebbre jelent meg a horizont felett, mint a útleírása délibáb-képe jön táblázatainkban megadott átlagos fénytörési san öt további ív is megjelent a fő íven be- lül”. Parry tovább részletezi a jelenséget, olyan pontos leírással, amiből ma már azt is vissza tudjuk számolni, hogy mekkora páraszemcsékből állt a köd, amelyet látott. A ködívek apró páracseppekből jönnek létre, amikor friss a köd (tehát épp kialaku- lóban van), az ív fehér. Később a szemcsék a levegőben lebegve egymáshoz tapadnak és nagyobb méretűvé válnak; ekkor jelennek meg a színek, még később a már túl nagy szemcséken nem tud kialakulni a jelenség. A fehér ködív azt jelzi, hogy a jégmezőn fris- sen kialakult hasadék feletti párát látunk, ha színes a ködív, akkor a pára már egy kis ide- je lebeg a hasadék felett. Ha pedig csak köd- fal látszik, holott süt a nap, biztosak lehetünk benne, hogy a köd már „öreg”, s vele együtt a párát biztosító hasadék is. Távoli hegyek délibábja az erős inverzió hatására. A kép a Fichtelberg tetején Délibábok – a tájékozódást született és a 170 km-re lévő csehországi Iser-hegység torzképét mutatja. A akadályozó jelenségek sarkvidéken ez a látvány mindennapos (Claudia Hinz felvétele) A sarkvidékeken különösen gyakori és a horizont fölé ilyenkor. William Baffin mutatók alapján számíthattunk volna rá.”. erős délibábjelenségek alakulnak ki. A már 1613-ban alkotott egy módszert az Nansen 1893–96 közti északi útján jegyez- hétköznapi tájékozódásban a horizonton egyes helyszíneken tapasztalható légköri te fel 1894. február 16-án: „Ma délben még látszó „hegyek” vagy „szigetek” formá- refrakció kiszámítására a horizonton lévő egy érdekesség történt, láttuk a napot, vagyis Természettudományi Közlöny 148. évf. 6. füzet 257 LÉGKÖRKUTATÁS csak a Nap képét, mivel délibáb volt. Először akkor alig látszik torzulás, ám a légréteg ha- szített térképre is felvitte ezeket a „földeket”. egy lapos, tüzesen ragyogó sáv jelent meg a tára felett azonnal megjelennek a torz for- Későbbi sarkkutatók pontosabb megfigyelé- horizont felett, aztán egy másik is felette – mák. Akár annyi is elegendő a különbség- sei, s közelebbi útjai során e szárazulatok egy sötét csík választotta el őket egymástól – az hez, hogy az ember néhány méterrel maga- részét nem találták. A Wilkest megtévesztő árbockosárból öt ilyen, egyforma hosszúsá- sabbra menjen. Les Cowley fizikus-légkör- délibábjelenségnek köszönhetően a horizont gú, párhuzamos fénysávot láttam. Később ki- optikus az 1970-es években figyelt meg egy fölé emelkedő torlaszok, jéghegyek látszot- számítottuk, hogy a Nap 2 fok 22 perccel volt tengerparti kétszintes házból egy délibábos tak szárazföldi felszíni alakzatoknak. John a horizont alatt délben.”. naplementét, mégpedig úgy, hogy először a Ross 1818-ban a Lancaster-szorost eltorla- Ezt a tüneményt külön névvel is illetik: földszinti ablakból látta a horizont alá bukó szoló hegyláncot pillantott meg hajójáról Novaja Zemlja-jelenség. A Nap horizont fe- Napot, majd felszaladt az emeletre s onnan – a hegylánc a Croker-hegység nevet kap- letti megjelenését jelenti akkor, amikor csil- még egyszer megnézte, amint eltűnik a Nap ta, azonban Parry egy évvel később feltár- lagászati értelemben még/már nem lehetne délibábja a látóhatáron. ta, hogy csak délibáb lehetett, ugyanis ő már a látóhatár felett. A jelenség neve Willem Délibábok persze fényes nappal is van- jóval távolabbra, a Melville-szigetig hajózott Barents 1597-es, Novaja Zemlja szigetén nak – és nem csak a sarkvidékeken.