arshungarica 43. évfolyam 2017 | 1 Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet folyóirata Magyarország és a külvilág Fejezetek a magyarországi műgyűjtés történetéből 2017_1 beliv.indd 1 2017. 11. 05. 21:32:42 2017_1 beliv.indd 2 2017. 11. 05. 21:32:42 Tartalom Magyarország és a külvilág Fejezetek a magyarországi műgyűjtés történetéből Lővei Pál Előszó 5 Tanulmányok Buzási Enikő A pécsi püspökök művészetpártolásának emlékei a 18–19. századból 7 Azonosított és meghatározott festmények az egyházmegye gyűjteményében Bodnár Szilvia Nürnbergi festőműhelyek öröksége 21 A Praun-gyűjtemény rajzai a Szépművészeti Múzeumban Mikó Árpád Jankovich Miklós (1772–1846) és gyűjteményei 33 Variációk egy nagy témára Mentényi Klára Pauer János és Henszlmann Imre 45 „Kőgyűjtés” Székesfehérváron a 19. században Gonda Zsuzsa Modern grafi kák szerzeményezése a Szépművészeti Múzeumban 65 Vásárlások a Roger Marx-gyűjtemény 1914-es aukciójáról Verő Mária Back Bernát, gyűjtő és mecénás 87 Andrási Gábor Műgyűjtés a művészetipar kontextusában 115 Szempontok a 21. századi (kortárs) műgyűjtés értékeléséhez Közlemények Róka Enikő–Lővei Pál Bibliográfi a 125 Külföldön megjelent magyar művészettörténeti tudományos publikációk, 2012–2014 2017_1 beliv.indd 3 2017. 11. 05. 21:32:42 2017_1 beliv.indd 4 2017. 11. 05. 21:32:43 Előszó Az MTA Filozófi ai és Történettudományok Osztálya Mű- Elnök: Marosi Ernő vészettörténeti Bizottsága a 2006. évi akadémiai köz- gyűléshez kapcsolódó, tudományos ülésszakot (lásd Szilágyi János György – Nagy Árpád Miklós – Szentesi Edit: Művészettörténeti Értesítő 56. 1. 2007. 29–147.) követően A klasszikus ókori művészet egy 19. századi magyar gyűj- újból hasonló rendezvény szervezésére vállalkozott: 2015. tője: Haan Antal november 19-én Magyarország és a külvilág. Fejezetek a mű- gyűjtés történetéből címmel tudományos ülést rendezett Mentényi Klára: Pauer János székesfehérvári kanonok és az Akadémia székháza Felolvasótermében a Magyar Tu- Henszlmann Imre – a „kőgyűjtés” domány Ünnepének novemberi programsorozata kere- tében. A konferencián az alábbi előadások hangoztak el: Kiss Erika: A gyűjtés mint tezaurálás a 19–20. században (a magyar aranytól a nemzeti pompáig) Megnyitó: Lővei Pál Gonda Zsuzsa: Modern grafi kák szerzeményezése a Szép- Elnök: Galavics Géza művészeti Múzeumban, különös tekintettel a Roger Marx-gyűjtemény 1914-es aukciójára Pócs Dániel: A Baptista Mantuanus-corvina története. Adalék a corvina-kódexek provenienciájához Verő Mária: Egy ismeretlen gyűjtő és mecénás, Back Bernát Bubryák Orsolya: Fantomkép egy 17. századi bécsi műgyűjtőről Andrási Gábor: Kortárs alkotások a magángyűjtemé- nyekben és a műkereskedelemben Buzási Enikő: A 18. és 19. századi püspöki mecenatúra emlékei Pécsen: azonosított és meghatározott fest- Zárszó: Marosi Ernő mények az egyházmegye gyűjteményében Az Ars Hungarica jelen számában a konferencia hét elő- Jávor Anna: „Negatív gyűjtéstörténet” – a szerzetesren- adásának bővített, szerkesztett változatát közöljük. dek feloszlatásakor tartott műtárgyárverések Az első két előadás esetében a kapcsolódó kutatások időközben olyan terjedelmi bővülést eredményeztek, Bodnár Szilvia: A nürnbergi festőműhelyek öröksége: a hogy ebben a folyóiratszámban már nem fértek el, köz- Praun-gyűjtemény rajzai a Szépművészeti Múzeumban lésükre az Ars Hungarica következő számaiban kerül sor. Mikó Árpád: A gyűjtő Jankovich Miklós Lővei Pál ars hungarica 43. 2017 | 1 5 2017_1 beliv.indd 5 2017. 11. 05. 21:32:43 2017_1 beliv.indd 6 2017. 11. 05. 21:32:43 Buzási Enikő A pécsi püspökök művészetpártolásának emlékei a 18–19. századból Azonosított és meghatározott festmények az egyházmegye gyűjteményében 2012 őszén a pécsi püspökség különböző szakterületek lett az adja, hogy – például – az átépítés előtti székes- kutatóit kérte fel a püspöki palotában őrzött képzőmű- egyház, az egykori ferences kolostor vagy a belvárosi vészeti, iparművészeti és numizmatikai gyűjtemény templom korábbi berendezésének maradványaiként felmérésére, leltározására és részletes dokumentálásá- tekinthetünk rájuk – hogy a többi, nem azonosítható ra.1 Az anyag számbavételének és, talán mondhatjuk, provenienciájú, de egyházi környezetből származó, elég- feltárásának egyik célja és látható eredménye a pécsi gé vegyes színvonalú festményről most ne is szóljunk.3 kanonoki palotában 2015. augusztus végén megnyílt A képanyagról átfogóan nyilatkozva annyit minden- kiállítás, amely történeti és művészettörténeti váloga- képp el kell mondani, hogy a festőválasztást már a ba- tásban a gyűjtemény részben ez alkalomból restaurált rokktól kezdve egyértelműen a bécsi megrendelés presz- darabjait mutatja be.2 tízse irányította, ami a szerzeményezésben a 19. század A festmények leltári feldolgozása – a korábban jósze- második felétől már jól megfoghatóan, műkereskedői rével ismeretlen anyag agnoszkálásának öröme mellett szintre tevődött. A szignatúrákból azonosítható, mű- is – hamar egyértelművé tette, hogy a késő barokk idő- piacra dolgozó festők mellett a bécsi képkeretezők és szakig visszatekintve Pécs püspökei részéről nyoma sem festővásznat forgalmazó cégek pecsétjei, valamint a mutatható ki képzőművészeti gyűjteményt létrehozó képeken ma is megtalálható osztrák vámhivatali vig- szándéknak vagy akár csak hasonló céllal tett szerze- netták a tárgyi nyomai ennek. ményezésnek. A püspöki palotában fennmaradt, olykor A gyűjtéstörténetet mint hívószót mellőzve tehát, s kiemelkedő színvonalú művek zömét, a rezidencia dí- csupán a püspökök kronológiája szerint haladva, a leg- szítésére beszerzett, vagy inkább esetlegesen (például korábbi időszak, amelyre a művek, illetve a források alap- hagyatékként) bekerült alkotások, illetve kisebb részben ján – értékelésre is lehetőséggel – rálátásunk van, Klimó olyan, egykori funkciójukból kiemelt festmények teszik György 1751-gyel kezdődő püspökségének ideje. S egyúttal ki, amelyeknek jelentőségét saját művészi rangjuk mel- ő az első, akinek műpártolásában következetes igény- 1 A leltározásra személy szerint dr. Udvardy György megyéspüspök úr 2 A kiállítás egy uniós fi nanszírozású turisztikai projekt keretei között megbízásából került sor. A felmérést és leltárba vételt műfajok és valósult meg, ami tematikus sort alkotva mutatja be Pécs kulturális tárgytípusok szerint megosztva Balla Gabriella (üveg-, porcelán- és nevezetességeit. Az elképzelést egy történeti–várostörténeti–egy- kerámiatárgyak), Buzási Enikő (festmények a Fes-001–149, vala- háztörténeti–művészettörténeti áttekintést nyújtó vezető kíséri, mint Fes-201–238 leltári számokon), Farbaky Péter (festmények a amelyben a püspöki gyűjtemény tárgyai műfaji, illetve történeti Fes-150–200 leltári számokon, valamint építészeti metszetek), Kiss egységekben, jórészt először vannak közölve, lásd: A pécsi püspökség Erika (ötvösség), Pallos Lajos (numizmatika, érdemrendek), Rostás évezredes öröksége. Történet – kiállításvezető – érdekességek. Szerk. Virág Péter (bútorművesség), Semsey Réka (miseruhák, textilművesség), Zsolt. Pécs, Várkastély Kiadó, 2015. Serfőző Szabolcs (grafi ka), Szerdahelyi Márk (szobrászat) végezték. 3 A felmérés során leltárba vett 238 festményből 135 képet katalógus- Szeretnék őszinte köszönetet mondani Damásdi Zoltánnak, a Pécsi ként feldolgozva és új meghatározásokkal részletesen adatolva te- Egyházmegyei Levéltár vezetőjének, aki a gondjaira bízott képzőmű- szek közzé a Művészettörténeti Értesítő 65, 2016. 1. számában A pécsi vészeti és iparművészeti anyag teljes körű felmérésében tájékozott püspökség festészeti gyűjteménye. Művek a 16–19. századból cím- és segítőkész módon mindvégig a rendelkezésünkre állt, és a gör- mel. (Továbbiakban: Buzási 2016.) Az anyag általános jellemzésére, dülékeny munkát lehetővé tette. A felmérés eredményessége nagy- illetve az egyes művekre vonatkozóan lásd az abban közölteket. részt neki köszönhető. ars hungarica 43. 2017 | 1 7 2017_1 beliv.indd 7 2017. 11. 05. 21:32:43 BUZÁSI ENIKŐ Az irodalom régóta számontartja az egyetlen olyan magyarországi barokk grafi kát, amelyről már korábban is gyanítható volt, hogy egy nagy méretű, egészalakos festett portréhoz készült. A feladatot már vázlat szinten akkurátusan megoldó vöröskréta-rajz, Anton Hartelma- yer szignójával ellátva, 1764-re datált.4 Hartelmayerről mindaddig semmit nem lehetett tudni, amíg nemrég fel nem bukkant a neve a bécsi Képzőművészeti Akadémia egyik anyakönyvében. A magát pécsi származásúnak valló növendék, egy szabómester fi a, 1760. augusztus 26-án iratkozott be, azaz Klimó püspököt már akadé- miai tanulmányait követően örökítette meg.5 De nem csak őt. A püspök életnagyságú ábrázolása mellett, ami a krétarajznak tökéletesen megfelel, s amit mellképként is elkészített,6 Klimó megbízására egy hat darabból ál- ló sorozatban a püspök elődeit is megfestette. A rep- rezentatív portrésor a pécsi szemináriumban maradt fenn, onnan közölte Petrovich Ede, a Klimó-könyvtár 18. századi helyének meghatározása kapcsán, az 1777 szeptemberében, illetve 1778 júniusában, Klimó halá- lát követően felvett leltárakban azonosítva a soroza- tot.7 A püspöki lakosztályhoz tartozó termet, amelyben ülőgarnitúrákat, valamint egy armáriumban Tokaji bor, abszint, kávé, csokoládé és fagylalt felszolgálására való üveg- és porcelánkészleteket regisztrált az összeírás, va- lószínűleg vendégfogadásra használták, s benne a püs- 1. Zacharias Schreitter (?): Mária Ludovika infánsnő, Lipót Habsburg pöksorozaton kívül az uralkodócsalád tagjainak nyolc főherceg (a későbbi II. Lipót) felesége, 1765–1766 portréja kapott még helyet.8 Közülük a Mária Terézia Pécs, Egyházmegyei Gyűjtemény