V ö l g y z u g o l y M ű h e l y K f t . Örökségvédelmi hatástanulmány Véleményezési szakasz 2019. február ALBERTIRSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Megbízó Albertirsa Város Önkormányzata 2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 2. Tel.: 53/570-050, Fax: 53/370-175 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. Székhely: 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Levelezési cím: 1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 13-15. Tel.: 1-439-0491, 70-335-9079, 20-913-8575, e-mail: [email protected] Településrendezés, Ferik Tünde – okl. építészmérnök, építészet: településrendező vezető tervező TT/1 13-1259 Bérczi Szabolcs okl. településmérnök TT 13-1411 okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Varga-Végh Anna - okl. településmérnök Régészet: Belényesy Károly - régész, örökségvédelmi szakértő (15-016) 2019. február VZM 1326/16 albertirsa_oht_190201.docx ALBERTIRSA 2 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ .............................................................................................................................................................. 3 ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME ........................................................................................................................... 5 1. ÖRÖKSÉGVÉDELMI VIZSGÁLAT ................................................................................................................................ 6 1.1. A település történeti leírása (a történeti település- és tájszerkezet alakulása, a történeti településmag)6 1.1.1. Történeti leírás, a történeti település- és tájszerkezet alakulása ..................................................................... 6 1.1.3. Természet, táj, tájhasználat ............................................................................................................................ 10 1.1.4. Településszerkezet és a történeti településmag ............................................................................................ 11 1.2. A védett műemléki értékek és a helyi építészeti örökség értékleltára ................................................... 12 2. A RENDEZÉS SORÁN TERVEZETT VÁLTOZÁSOK HATÁSELEMZÉSE .................................................................................... 20 3. ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................................................. 22 4. NYILATKOZAT .................................................................................................................................................... 23 RÉGÉSZETI HATÁSTANULMÁNY ........................................................................................................................ 24 BEVEZETŐ ............................................................................................................................................................ 25 JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET ........................................................................................................................................ 25 I. VIZSGÁLAT.................................................................................................................................................. 29 II. A RENDEZÉS SORÁN TERVEZETT VÁLTOZÁSOK HATÁSELEMZÉSE .............................................................................. 43 VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2019. www.vzm.hu ALBERTIRSA 3 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY BEVEZETŐ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 85/A.§-a, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Kormányrendelet 68.§-a előírja az Örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését a településfejlesztési koncepcióhoz, - illetve, ha a koncepcióhoz nem készült, - a településrendezési eszközökhöz (a településszerkezeti tervhez és a helyi építési szabályzathoz). Albertirsa Város Önkormányzatának képviselő-testülete a város településrendezési eszközeinek és településfejlesztési koncepciójának felülvizsgálatát határozta el, a munka elvégzésével a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. A tervkészítés során mindhárom tervműfaj dokumentumai felülvizsgálatra kerültek, ennek megfelelően közös a hozzájuk tartozó örökségvédelmi hatástanulmány. Az Örökségvédelmi hatástanulmányban (a továbbiakban: hatástanulmány) számba kell venni a régészeti örökség elemeit, a műemléki értékeket, valamint települési értékleltárt kell készíteni. Ezekhez kapcsolódóan vizsgálni kell a táji-természeti, településhálózati és településtörténeti összefüggéseket, a településkép, utcaképek, településkarakter és a területhasználatok változását a kulturális örökség szempontjából, valamint a védettségek bemutatását követően elemezni kell az örökségi értékeket érő várható hatásokat. A település egyéb, országos oltalom alatt nem álló értékeit is számba vevő értékvédelmi tervet kell készíteni. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEIT ÉRINTŐ EGYÉB TERVMŰFAJOK Az építésügy jogszabályi rendszere a közelmúltban változott: a 2016-2017. években elfogadásra, majd többször módosításra került a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.). A jogszabályváltozásokkal két új tervműfaj lépett életbe: a településképi arculati kézikönyv (TAK), valamint a településképi rendelet (TKR). A településképi arculati kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, mely a településképi követelményeket alapozza meg. Ebben kell meghatározni a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket. Albertirsa város önkormányzata a 300/2017. (XII.21.) határozatával fogadta a település településképi arculati kézikönyvét. A településképi rendelet állapítja meg a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét, a településképi szempontból meghatározó területeket, valamint a településképi követelményeket. A TKR megalapozására a TAK szolgál. A településképi rendelet és a helyi építési szabályzat mellérendelt viszonyban áll egymással. A két rendelet célja, szerkezete és tartalmi felépítése is eltérő, de a két rendeletnek összhangban kell állnia egymással. Albertirsa településképi rendelete a 7/2018.(IV.05.) számú Ök. rendelet. A település épített értékeinek ismertetését a településrendezési eszközökhöz és a településfejlesztési koncepcióhoz készített megalapozó vizsgálat tartalmazza. Az azóta bekövetkezett jogszabályváltozások értelmében a kulturális örökség védeleméről szóló rendelkezés kikerül a HÉSZ hatásköre alól. A helyi védelemről a továbbiakban az 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a TKR-ben lehet rendelkezni. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2019. www.vzm.hu ALBERTIRSA 4 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2019. www.vzm.hu ALBERTIRSA 5 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2019. www.vzm.hu ALBERTIRSA 6 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1. ÖRÖKSÉGVÉDELMI VIZSGÁLAT 1.1. A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETI LEÍRÁSA (A TÖRTÉNETI TELEPÜLÉS- ÉS TÁJSZERKEZET ALAKULÁSA, A TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSMAG) 1.1.1. Történeti leírás, a történeti település- és tájszerkezet alakulása Albertirsa a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező két, szorosan egymás mellé települt régiközség, Alberti és Irsa 1950-ben történt közigazgatási egyesítéséből alakult. A történelem a községek múltját két nagy fejezetre osztotta. Az első fejezet kezdetét az oklevelekben is nyomon követhető, az 1200-as évekig vezethetjük vissza. Ezekből az időkből származnak a községek néveredetéről szóló első források. Az Alberti helységnév értelme Alberté (Albert tulajdona). Ezt erősíti meg IV. László király 1277-ben kiadott oklevele is, melyben a szigeti apácáknak adományozott birtok határait jelző helyek között említi az "Alberté" birtok nevét is. A település következő írásos említése a XIV. század közepén, 1345-ben történt. Alberti ekkor már templommal rendelkező lakott hely volt. 1353-ban a budai káptalan beiktatása után lett tulajdonos a településen az Alberthi-család, az Irsay- és a Kenderesi-család mellett. A három család a XV. században elmenekült a török elől a felföldi vármegyékbe. Az 1591-1606-ig tartó 15 éves háború idején a település elpusztult, lakói elmenekültek. Több család csak a XVIII. század elején tért vissza régi lakóhelyére. A település újranépesedése ezért 1710 körül kezdődött meg, jelentősebb tót népesség vándorolt előbb Heves megyébe, ahonnan Albertire hívta őket Váracskay András. Az Irsa helységnév szláv eredetű, és az ős-szláv: jelsa, olsa - magyarul égerfa jelentésű - szóból származik s minden bizonnyal égerfával benőtt helyre utal. A történelemben az Irsa név legrégibb említését IV. Béla király 1258. évi oklevelében találjuk. Okkal feltételezhető, hogy Albertihez hasonlóan Irsa is a községet évszázadokon át birtokló ősi nemesi családtól - az Irsayaktól - kapta helységnevét. A török hódoltság idején csak néhány nemes maradt a településen, köztük Irsay Gáspár, a többi nemesi család a Felföldre menekült, majd a XVIII. század elején népesült be újra, amikor Váracskay mellett a korábbi birtokokat visszaszerző Irsayak és több más, a Felföldről, Zólyom megyéből származó kisebb nemes is itt szerzett birtokot, és a magukkal hozott magyar- szlovák jobbágyokkal együtt népesítették be újra az elhagyott Alberti-Irsát. A kedvező természetföldrajzi adottság alapozta meg és szabta ki a község későbbi fejlődésének a további irányvonalát is. Helyzetéből adódóan Albertirsa bekapcsolódhatott a főutak országos hálózatába. Az 1847.