Gerő András–Tormássy Zsuzsanna (szerk.) HABSBURG TÖRTÉNETI INTÉZET 2003–2010 INSTITUTE OF HABSBURG HISTORY 2003–2010 by András Gerő–Zsuzsanna Tormássy (eds.) Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány Habsburg Történeti Intézet Cím: 1054 Budapest, Báthory u. 20. Telefon: 36-1-225-3348 Fax: 36-1-225-3349 E-mail: [email protected] Honlap: www.habsburg.org.hu Felelős kiadó: Gerő András Szerkesztő: Gerő András–Tormássy Zsuzsanna Fordítás: Alen Campbell Támogató: Oktatási és Kulturális Minisztérium Public Foundation for Habsburg Studies Institute of Habsburg History Address: 1054 Budapest, Báthory u. 20. Tel: 36-1-225-3348 Fax: 36-1-225-3349 E-mail: [email protected] Website: www.habsburg.org.hu Editor-in-chief: András Gerő Editors: András Gerő–Zsuzsanna Tormássy Translated by Alen Campbell Supported by the Ministry of Education and Culture ISBN 978-963-287-035-9 TARTALOM • CONTENTS ELŐSZÓ PREFACE ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉSE REPORT BY ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK A KÖZALAPÍTVÁNYNÁL 2009-BEN (STATE AUDIT OFFICE) ON ITS 2009 VÉGZETT VIZSGÁLATÁRÓL INSPECTION OF THE FOUNDATION HABSBURG-KORI KUTATÁSOK PUBLIC FOUNDATION FOR HABSBURG KÖZALAPÍTVÁNY STUDIES Kuratórium Board Felügyelőbizottság Supervisory Board A Közalapítvány titkársága Foundation offi ce staff HABSBURG TÖRTÉNETI INTÉZET INSTITUTE OF HABSBURG HISTORY Igazgató Director Tudományos tanácsadók Academic Advisers A HABSBURG TÖRTÉNETI INTÉZET ACADEMIC ACTIVITIES OF THE INSTITUTE OF TUDOMÁNYOS MŰKÖDÉSE HABSBURG HISTORY Ösztöndíjak Scholarships Kutatási programok Research programmes Könyvkiadás belföldön és külföldön Book publishing in Hungary and abroad Rendezvények Events Intézményes szakmai együttműködés Collaboration with other institutions Életműdíjak Lifetime achievement awards 3 ELŐSZÓ özép-Európa történetírását és a történelemről való gondolkodását so- káig egyfajta bezárkózás jellemezte. Üdítő kivételektől eltekintve az itt élő népek, nemzetek főként saját etnikumukkal foglalkoztak, és nagy- jából-egészében fi gyelmen kívül hagyták azt a tényt, amit történelmük Kkölcsönös egymásrautaltsága jelentett. Ez az intellektuális vonulat bi- zonyos értelemben érthető volt, hiszen a nemzetté váláshoz illetve a kialakult nemzetek önképéhez szervesen hozzátartozott a nemzetcentrikus történetírás, múltérzékelés. Az így kialakult tudománytörténeti helyzetet nem igazán volt képes feloldani az az időszak sem, amikor politikai okokból a térség nagy része a Szovjet Birodalom fennhatósága alá került. Részben azért nem, mert az internacionalizmus köpönyege alatt erős nacionalista sztereotípiák rejlettek, részben azért, mert a létező szocializmus „tudományos önellátásra” rendezkedett be és előnyben részesítette a zárt társadalom ideáját a nyílt társadalom gon- dolatával szemben. Az 1970-es évekre azonban a térségben is, nem egyenletesen, de fokozatosan megindult az a folyamat, ami egyre nagyobb mértékben egymásra nyitotta a nemzeti történetírásokat, a nemzeti múlt értelmezési kereteit. A gazdaságtörténet, mentalitástörténet, majd a kultúr- antropológiai megközelítések olyan szemléleti koordinátákat teremtettek, amelyek a múl- tat, a történelmet az addigiaktól eltérő hangsúllyal és kontextusban értelmezték. A közép-európai térség számára intellektuálisan különösen fontos volt ez a szellemi nyi- tás. A különös jelentőséget az adta, hogy itt majd 400 éven át egy olyan birodalomban éltek az emberek, amely multikulturális és multietnikus volt. A 20. század utolsó harmadában létrejövő és egyre meghatározóbb szerepbe kerülő szemléletmód képessé vált arra, hogy visszahelyezze a múltat abba a kontextusba, amelyben az ténylegesen létezett. Térségünkben a 16. századtól a 20. század elejéig, az I. Világháború végéig terjedő idő- szakot a Habsburg Birodalom léte határozta meg s a térség két háború közti története is értelmezhetetlen a szétesés ismerete nélkül. A konfl iktusok, az integrációs és dezinteg- rációs mechanizmusok, a kulturális, társadalmi és politikai kölcsönhatások, a gazdasági folyamatok, a Habsburg Monarchia keretei között érvényesültek. Változott jellegük, erejük – magának a Monarchiának is változtak a határai –, de nem változott az, hogy a Habsburg múlt a térség egészének szerves része. 4 PREFACE or a long time, there was a kind of mutual exclusivity in Central Eu- ropean historiography and attitudes to history. With a few refreshing exceptions, the peoples and nations in the region focused on their own ethnic groups, and largely ignored the fact that their history was always Finterdependent. Th is intellectual mind-set was understandable, because nation-centred historiography and perceptions of the past were vital el- ements of the collective self-image required to forge nations. It was a pattern which persisted even when much of the region came under the hegemony of the Soviet Empire. Th is was partly because of the nationalist stereotypes lurking beneath the mask of internationalism, and partly because real socialism set itself up for “academic self-suffi ciency” and preferred the ideal of the closed society, suppressing open-society ideas. Th e 1970s, however, saw the start of a gradual, if uneven, process of a mutual opening up between national historiographies and interpretative frameworks of the national past. Th e new attitudinal coordinates generated by the approaches of economic history and history of mentality, and later cultural anthropology, permitted history to be interpreted with dif- ferent emphases and in new contexts. Th is intellectual opening was especially important for the Central European region, where for nearly four hundred years, people lived in an empire which was multi-cultural and multi-ethnic. Th e outlook which has evolved and become increasingly dominant in the last third of the 20th century aff ords the possibility of restoring the past to the context in which it actually occurred. It was the Habsburg Empire which defi ned our region from the 16th century up to the end of the First World War, and a knowledge of its disintegration is also essential to under- standing the history of the interwar period. Th e confl icts, the mechanisms of integration and disintegration, the cultural, societal and political interactions and the economic devel- opments all took place within the framework of the Habsburg Monarchy. Th ey varied in nature and strength – and the borders of the Monarchy also changed – but the Habsburg past remains an integral part of the whole region. 5 ELŐSZÓ A múlt saját, egykorúan létezett, s új szempontokkal dúsított kontextusainak felfedezését, illetve újrafelfedezését nagyban segítette az a politikai változás is, amelynek eredménye- képpen a kétezres évek elejére a térség országainak jelentős része az Unió tagja lett. Az uniós tagság illetve az arra való aspiráció erősítette azt az intellektuális késztetést, ami túl- nyúlik a nemzeti kereteken és a nemzeti tartalmakat történetileg hitelesen kívánja hozzá- kötni az együtt élő nemzetek világához. Az Unió jelszava szerint: „Egység a sokféleségben”. A jelmondat olyan, amit a Habsburg Birodalomra is nyugodtan alkalmazni lehet. A Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány és az általa működtetett Habsburg Történeti Intézet 2003 májusában, egy évvel Magyarország uniós csatlakozása előtt jött létre. Szüle- tésében egyaránt szerepet játszott a tudománytörténet szellemi horizontjának változása, a múlt aktuálissá vált újraértelmezése és az európai összefüggések jelentőségének a politikai változások mentén kikristályosodó tudatosodása. A Habsburg Történeti Intézet tehát egy sokágú folyamat eredménye, de egyben intézmé- nyes formája annak is, hogy újra felfedezzük közös múltunkat. Kis egység a nagy sokféle- ségben. Gerő András A Habsburg Történeti Intézet igazgatója 6 PREFACE Th e political change which brought many countries of the region into membership of the European Union in the fi rst decade of the new millennium has greatly assisted the discov- ery or rediscovery of the past’s own contexts, which have now been opened up to a variety of new viewpoints. EU membership, or aspiration towards it, has reinforced the intellec- tual urge to get beyond national constraints and national content, and genuinely link up with the world of the peoples that live side by side. Th e EU slogan “unity in diversity” could also quite reasonably be applied to the Habsburg Empire. Th e Public Foundation for Habsburg Studies and the Institute of Habsburg History it op- erates were set up in 2003, a year before Hungary acceded to the European Union . Th eir birth was prompted by a change in the intellectual horizons of historical studies, the redis- covery of wider contexts for viewing the past, and a crystallizing awareness of European interrelationships brought about by the political transition. Th e Institute of Habsburg History is thus the outcome of a complex process. It is an institu- tionalized form of rediscovering of our common past. A little unit in the great diversity. András Gerő Director, Institute of Habsburg History 7 HABSBURG-KORI KUTATÁSOK KÖZALAPÍTVÁNY A Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány a Magyar Köztársaság Kormányának 1216/2002. sz. kormányhatározata nyomán 2003. május 25-én jött létre. Az Alapító képviseletét az oktatási és kulturális miniszter látja el és gyakorolja. A KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALT CÉLJA: • a Habsburg Birodalom és öröksége témakörökben tudományos tevékenység és kutatás, • az egyetemi doktori képzés segítése, • kiadványok szerkesztése, kiadása, • hazai és nemzetközi pályázatok, illetve ösztöndíjak kiírása a Habsburg Birodalom ku- tatásának témájában, valamint történelmi és társadalomtudományi