A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontja 2001 óta működik. A ma már a magyar vonatkozású A nyelvészet műhelyeiből nyelvészeti vizsgálatok Kárpátalján egyértelműen legismertebb tudományos műhelyében folyó nem- zetközi és központi, intézeti kutatási programok mellett minden munkatárs egyéni témakörben is folytat vizsgálatokat. A tanulmánygyűjtemény az ezekben a témakörökben született legfrissebb ku- tatási eredményekből ad körképet, bemutatva, hogy milyen elméleti és gyakorlati problémákkal foglalkoznak a beregszászi nyelvészeti kutatóköz- pont munkatársai, valamint a kutatóintézettel és a kutatókkal különböző kutatási programokban együttműködő nyelvészek, oktató-kutatók. nyelvészet műhelyeiből műhelyeiből nyelvészet A Szerkesztette: Csernicskó István Márku Anita Ungvár, 2019 A NYELVÉSZET MŰHELYEIBŐL Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból V. ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ НАУКОВО-ДОСЛІДНИЙ ЦЕНТР ІМ. АНТОНІЯ ГОДИНКИ II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA HODINKA ANTAL NYELVÉSZETI KUTATÓKÖZPONT A NYELVÉSZET MŰHELYEIBŐL Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból V. Szerkesztette: CSERNICSKÓ ISTVÁN MÁRKU ANITA AUTDOR-SHARK UNGVÁR, 2019 УДК:81'1:001.814 Ny93 A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontja 2001 óta működik. A ma már a magyar vonatkozású nyelvészeti vizsgálatok Kárpátalján egyértelműen legis- mertebb tudományos műhelyében folyó nemzetközi és központi, intézeti kutatási programok mellett minden munkatárs egyéni téma- körben is folytat vizsgálatokat. A tanulmánygyűjtemény az ezekben a témakörökben született legfrissebb kutatási eredményekből ad kör- képet, bemutatva, hogy milyen elméleti és gyakorlati problémákkal foglalkoznak a beregszászi nyelvészeti kutatóközpont munkatársai, valamint a kutatóintézettel és a kutatókkal különböző kutatási prog- ramokban együttműködő nyelvészek, oktató-kutatók. A kötet megjelenését támogatta: A borítón látható grafika Jankovich Mária munkája, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága gyűjteményéből és a társaság elnökének engedélyével került felhasználásra Lektorálta: Dr. Bárány Erzsébet, PhD II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Dr. habil. Zoltán András, DSc ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet ISBN 978-617-7132-98-0 © A szerzők, 2019 © A szerkesztők, 2019 TARTALOM Szerkesztői előszó 7 I. A nyelvészet műhelyeiből 11 Márku Anita – Bartha Csilla: Multimodalitás és transzlingvális gyakorlatok a kárpátaljai internetezők 13 nyelvhasználatában Fenyvesi Anna: Veszélyeztetett nyelvek a digitális korban: A digitális nyelvhasználat támogatása és kutatása 29 Máté Réka: „Így zajlik az élet a nyelvhatáron”: egy többnyelvű kárpátaljai település bemutatása 44 Gazdag Vilmos: A kárpátaljai magyar nyelvhasználat archaizálódó szovjetizmusai egy kérdőíves felmérés adatai 54 alapján Csernicskó István – Hires-László Kornélia: Nyelvhasználat Kárpátalján a Tandem 2016 adatai alapján 65 II. Nyelvi tájkép 81 Tóth-Orosz Enikő: A magyar nyelv megjelenése a szimbolikus térben: Beregszászi járási települések példája alapján 83 Karmacsi, Zoltán: Linguistic Landscape of Transcarpathia’s Tourism 101 Черничко Степан: Роль громадських активістів у формуванні мовного ландшафту та мовної політики 125 III. Nyelvpedagógia 135 Vančo, Ildikó: Teaching Slovak language in schools with Hungarian as the language of instruction in Slovakia: General 137 overview Beregszászi Anikó – Dudics-Lakatos Katalin: Utak és tévutak az anyanyelvi nevelésben a kárpátaljai magyar középiskolákban 150 Márku Anita: A magyar mint (második) idegen nyelv oktatása a kárpátaljai iskolákban: tantervek 165 IV. Nyelv, politika és társadalom 179 Брензович Василь, – Товт Михайло: Проект закону «Про забезпечення функціонування української мови як 181 державної» і європейська інтеграція України Csernicskó István: A kutatói etika és a politikai meggyőződés 188 Lechner Ilona: Az erkölcs fogalma politikai kontextusban 212 Fedinec Csilla: A bordély, a kocsma, a betyár és a határon túlra szakadt rokon legendája, avagy Kárpátalja a cseh 223 filmekben A kötet szerzői 235 SZERKESZTŐI ELŐSZÓ A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán belül működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont – mely az 1999-ben létre- jött Limes Társadalomkutató Intézetből nőtte ki magát – 2001-től folytat Kárpátalján nyelvészeti, mégpedig társasnyelvészeti kutatá- sokat. A nyelvészeti műhely egyik alapító tagja a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózatnak. A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai a kezdetektől fontosnak tartják a kárpátaljai magyar nyelvhasználat sajátosságainak szisztematikus leírását, empirikus alapkutatások végzését a Kárpátalját jellemző két- és többnyelvűségről, az anya- nyelvi, államnyelvi és idegen nyelvi oktatás problematikájáról, az identitás és etnicitás kérdéseiről. A labovi elveket – a nyelvészek társadalmi felelősségéről (lásd Labov 1982) – szem előtt tartva, hasznos nyelvészetet, társadalmilag hasznosítható kutatásokat (vö. Kontra 2010) végzünk, az eredményeket pedig igyekszünk a kárpá- taljai magyar közösség javára fordítani. Amit csinálunk, az alapjá- ban véve alapkutatás, ami társadalmilag hasznosítható ismereteket és tudást eredményez. Ilyen jellegű kutatásainkat az motiválja, hogy az intézet másfél évtizedes működése alatt számos olyan társadalmi problémával találtuk szembe magunkat, melyeknek nyelvészeti vonatkozásuk is van; rengeteg tudományosan megalapozatlan nyelvi téveszmével találkoztunk; s közben nagy mennyiségű nyelvi adatot is sikerült összegyűjtenünk. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a kárpátaljai magyar nyelvhasználatot, az ukrajnai nyelvpolitikai, nyelv- és oktatástervezési folyamatokat, reflektálunk a kisebbsége- ket, a kárpátaljai magyarságot érintő, nyelvi vonatkozású esemé- nyekre, jelenségekre. Az a tanulmánykötet, melyet a kezében tart az Olvasó, azokból a kutatási eredményekből mutat be ízelítőt, melyekkel a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai foglalkoznak. A tanul- mányok – természetesen – nem ölelik fel a kutatóközpontban folyt vagy épp folyamatban lévő összes kutatási témát, de azért, remé- nyeink szerint, ízelítőt ad abból, mivel foglalkozunk. A kötetben he- lyet kaptak velünk szorosan együttműködő kollégák írásai is, akik egykori vendégkutatóként vagy a főiskola, a Filológia Tanszék oktató- kutatójaként Kárpátalján (is) végeztek/végeznek nyelvészeti vonatko- zású kutatásokat, vagy munkásságuk kapcsolódik régiónkhoz (is). 8 * Szerkesztői előszó Jelen kötet a 2015-ben indult sorozat, a Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból immáron ötödik kötete (Márku–Hires-László szerk. 2015, Hires-László szerk. 2016, Márku– Tóth szerk. 2017, Karmacsi–Máté szerk. 2018). A kötetben szereplő tanulmányok gerincét a többnyelvűség és a regionalitás adja: a kutatások a nyelvhasználat, az identitás, az oktatás, a nyelvoktatás, a nyelvi jogok, a kárpátaljai etnikai és nyelvi sokszínűség történeti és jelenlegi kérdéseit boncolgatják. A kötetben szereplő tizenöt tanulmányt négy nagyobb tematikai egységbe soroltuk. Az első egységet (A nyelvészet műhelyeiből) Márku Anita és Bartha Csilla közös tanulmánya nyitja. A tanulmányban internetes nyelvi gyakorlatokból gyűjtött korpuszon vizsgálják a nyelvi variabilitást és kontaktusjelenségek, valamint a kreatív nyelv- használat mibenlétét és mikéntjét, és a multimodalitás megnyilvánu- lásának egyik módját kép-szövegek, mémek elemzésén keresztül. Fenyvesi Anna tanulmányában arra keresi a választ, hogy a veszélyeztetett nyelvek, a kisebbségi kétnyelvűség, és a digitális (technológia által közvetített) nyelvhasználat mely pontokon talál- kozik, valamint hogy ezek a metszéspontok milyen új szakmai kér- dést, kihívást (esetlegesen felelősséget) támasztanak ma a kétnyel- vű, kisebbségi és veszélyeztetett nyelvű nyelvhasználatot kutató nyelvészek számára. Máté Réka tanulmánya egy nyelvileg és etnikai- lag vegyes lakosságú kárpátaljai településen, az ukrán–magyar nyelvhatáron található Izsnyéte községben vizsgálja a többnyelvűség jeleit. Gazdag Vilmos tanulmányában egyrészről azt kívánja bemutatni, hogy milyen hatással bírt a Szovjetunió idején az orosz nyelv a tag- köztársaságok nyelvére, másrészről pedig egy 2016-os kutatás adatai alapján azt is, hogy ez egyes korosztályok körében miként is változik néhány, a szovjet érához köthető kölcsönszó ismeretségi foka. Hires- László Kornélia és Csernicskó István egy empirikus (kérdőíves) szociológiai kutatás eredményeinek nyelvi, nyelvhasználati vonatko- zásait foglalja össze röviden. A kutatás egyaránt vizsgálta a kárpá- taljai ukrán és magyar lakosság nyelvválasztási szokásait, és az elemzés abból ad ízelítőt, hogy milyen hasonlóságok és eltérések fedezhetők fel a két csoport nyelvhasználatában. Kötetünk második tematikai egysége egy viszonylag új, ámde egyre divatosabb kutatási irányzat, a nyelvi tájkép területéről érkezett írásokat tartalmaz. Tóth-Orosz Enikő a Beregszászi járás, Karmacsi Zoltán pedig a kárpátaljai régió turizmusának nyelvi tájképét elemzi. Csernicskó István azt mutatja be ukrán nyelvű írásában, hogy a nyelvi tájképet korántsem a nyelvpolitika alakítja, az alulról szerveződő akciók is hatással vannak a nyilvános tér nyelvi konstrukcióira. Szerkesztői előszó * 9 A tanulmánygyűjtemény harmadik blokkja a nyelvoktatás, a nyelvpedagógia témakörében született tanulmányokat tartalmaz. Vančo Ildikó, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának oktatója azt mutatja be angol