TALÁLKOZÁSOK Találkozások Találkozások 2018 A kiadvány „Az Oktatási Hivatal által nyilvántartott szakkollégiumok támogatása” című pályázat keretében (NTP-SZKOLL-17-0025) valósult meg. Eötvös Collegium, Magyar Műhely Budapest, 2018 Kiadó: ELTE Eötvös József Collegium Szerkesztők: Ballagó Júlia, Havasi Zsuzsanna A borító Hajdú Lili munkájának felhasználásával készült. Felelős kiadó: Dr. Horváth László, az ELTE Eötvös Collegium igazgatója Copyright © Eötvös Collegium 2018 © A szerzők Minden jog fenntartva! A nyomdai munkálatokat a Pátria Nyomda Zrt. nyomdaüzeme végezte. 1117 Budapest, Hunyadi János út 7 Felelős vezető: Orgován Katalin ISBN 978-615-5371-97-4 Tartalomjegyzék Vaderna Gábor A találkozás elkerülhetetlensége ....................................................................9 • Szöveg és tér • Gregor Lilla Bodor Ádám (szöveg)világának átjárhatósága ...........................................13 Fazekas Júlia Fizikai és szimbolikus tér összekapcsolódása a reformkori divatlapok sétálóinál ......................................................................................29 Santavecz Anita Kép és tér Ambrus Zoltán Midas király című regényében A magyar művészregény ...............................................................................43 Fejes Richárd Medialitás és interpretáció kölcsönhatása Danielewski House of Leaves című regényében ...............................................................................63 • Modern találkozások • Békefi Teodóra Kosztolányi Itália-élménye(i) .......................................................................83 Kukri Márta Mária Reményeink. A csillag motívumának értelmezése Pilinszky János néhány versében ............................................................................................99 Lőrincz Éva Noémi A trauma elbeszélése Dragomán György A fehér király és Máglya című műveiben.............................................................................................113 • Nyelvi metszéspontok • Lakatos Aliz Kétnyelvűség és nyelvi érintkezések a romániai magyar középiskolai anyanyelvi nevelésben .................................................................................135 6 Tartalomjegyzék Kaba Ariel Shamefur Dispray – Az elképzelt szamuráj nyelve kultúra- és médiumközi perspektívában ......................................................................153 Haraszti Rajmund Skandináv gazdaságosság a nyelvhasználatban Rövid igeformák a norvég nyelvben .........................................................177 Havasi Zsuzsanna A házaspárok elleni boszorkányperekben kirajzolódó csomópontok. Háttértényezők és nyelvi tüneteik találkozása történeti szociopragmatikai megközelítésben ..........................................................201 Vaderna Gábor A találkozás elkerülhetetlensége Előszó Két régi barát találkozik az utcán: − Hugó, te meg sem kérdezed, hogy megy a sorom? − Mondd Jenő, hogy megy a sorod? − Ah, ne is kérdezd... Régi vicc, megkopott már, talán sose is volt jó. A régi viccekben rendszeresen találkoznak. Utcán, erdőben, sivatagban, bárhol. Összehozza őket (embereket, beszélő állatokat, tárgyakat) a véletlen, s ha már így esett, váltanak egy pár szót egymással, beszélgetni kezdenek, diskurálnak, s a vicc kedvéért annak rendje és módja szerint félre is értik egymást. A véletlen hozza őket össze, ám az már közel sem esetleges, hogy a modern vicc egyik alapstruktúrája éppen a talál- kozás. Mert aki szembe kerül a másikkal, annak meg kell szólalnia, dialógust kell kezdenie. Meg kell értenie a másikat és meg kell értetnie magát a másikkal, fel kell ismernie magát és fel kell ismertetnie magát a másságban. A varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon... Amikor pályakezdő, leendő tudósok, irodalmárok és nyelvészek a „találko- zást” választották kiadványuk hívószavának, akarva-akaratlan többrétű dia- lógusba léptek. Először is találkoztak új kutatási tárgyakkal, megismertek tudományos mód- szereket, meglepő tudatossággal választottak elméleti keretet és meglepő ru- galmassággal tértek át egy másikra, ha a helyzet úgy kívánta. Nem is annyira egy végleges, belakható hely keresése, inkább a keresés, a találkozás izgalma figyelemre méltó. Hol találkoznak emberek (állatok, tárgyak stb.)? Bodor Ádám határvidéki tereiben kultúrák találkoznak, a reformkor városi tereiben magával a tér- rel szembesülnek a felnövő metropolisz új lakói, a művészregények világa 10 Előszó a képszerűségbe való átlépés lehetőségével játszik, Danielewski multimediális kísérletei pedig a kulturalitás kortárs tapasztalatából fejlenek ki. De nemcsak terek adnak alkalmat a találkozásra. Kosztolányi Dezső Itáliában (mint any- nyiszor egész életművében) az idegenséggel ismerkedik, Pilinszky János va- lamiféle keresztény eszkatológikus egzisztencializmusban keres menedéket a 20. század történelme elől, Dragomán György regényei pedig a gyermeki perspektívában kibontakozó trauma kérdését feszegetik. E második blokk tanulmányai már azt a kérdést teszik fel, hogy lehetséges-e egyáltalán találkoz- ni, s hogy hová menekülhet az ember a személyiségét bomlasztó traumatikus tapasztalatai elől. A harmadik blokk nyelvészeti tanulmányai ismét fordítanak egyet látószögünkön. Itt a találkozás nyelvi jelenségként lesz a vizsgálat tárgya. Ez persze elvezethette volna a tanulmányok szerzőit bejáratott nyelvészeti kutatásokhoz is, diskurzusanalízis révén bemutathatták volna a mindennapi nyelvhasználat számos aspektusát. Érdekes, hogy nem ilyen irányban haladtak: iskolai nyelvhasználat, médiaarcheológia, skandinavisztika és nyelvtörténet találkozik a kötet lapjain. Természetesen a kutató nemcsak magának kutat, hanem a tudomány ritu- ális alkalmain találkozik kollégáival-szaktársaival. Az Eötvös Collegium im- már szép hagyományokkal rendelkező Eötvös Konferencia sorozata évek óta biztosít lehetőséget arra, hogy hallgatók (akár az ELTE-ről, akár másunnan érkeznek) bemutatkozzanak, egymást megismerjék, előadói képességeiket csiszolják, kezdődő kutatásaikba vezessenek el. A konferencia lényege csak részben a tudományos prezentáció – lehet, hogy az csak a rituális keret, mely összehoz embereket egymással, mint a viccbéli véletlen. Egy konferencia lé- nyege a párbeszéd – az előadás nyomán kialakuló beszélgetés, az ülések közötti kávészünetekben folytatott baráti eszmecserék – a találkozás. S végül a pályakezdő tudósok munkáit prezentáló kötet azért is lényeges, mert egy későbbi találkozásra is alkalmat ad. Miként Karinthy Frigyes nevezetes novellájában (Találkozás egy fiatalemberrel), évek múltán, ha újra elővesszük ezt a kötetet, a múlt fog visszamosolyogni ránk lapjai közül. Első pillanatban bosszankodnak majd a szerzők (akkor már másképp csinálnák, a mostani eré- nyek hibává nemesülnek, a fiatalos vagányság meggondolatlansággá). Aztán a lapok közül csalódottan visszanéz majd valaki – Karinthy fiatalembere is felháborodott érett önmagának nyárspolgári korlátoltságán. A találkozás so- sem kellemes, ám elkerülni nem érdemes. Nem is lehet. Jellemző, hogy még a találkozás-viccek lebontása is egy találkozásra épül: Két cinikus találkozik az utcán. Na és...? Szöveg és tér • Gregor Lilla Bodor Ádám (szöveg)világának átjárhatósága Amint az a címből is kitűnik, kutatásomban Bodor Ádám eddigi munkáinak összessége, azok kapcsolódási pontjai foglalkoztatnak, így olvasataim nem az egyes kötetek vagy szövegek felől közelítenek a kijelölt problémákhoz. Bodor Ádám munkásságával kapcsolatban alapvető kérdés szövegei egysé- gének felállíthatósága. A recepciós útvesztők egyik fontos pontját a főműnek tekinthető Sinistra körzet műfaji megítélése alkotja, ezt a problémát már a kötet alcíme is felveti: Egy regény fejezetei. A kritika sokféleképp értékeli ezt a több irányba mutató műfajmegjelölést: Pozsvai Györgyi, az író monográfusa „akár laza regényszerkezetként” is értelmezhető novellaciklusnak tekinti,1 H. Nagy Péter a metaforikus regényszerkezet erős megnyilvánulásának tartja a kü- lön-külön is olvasható novellákat.2 Márton László kiemeli, hogy bár a műfaji szintézis a könyv legfőbb erénye, bizonyos eszközök csak akkor működnek, ha a Sinistra körzetet kisprózai művek sorozatának tekintjük.3 Ennek a regényként egybeszerkesztett könyvnek ugyanis a legtöbb fejezete korábban különálló elbeszélésként is megjelent, és a fejezetek maguk is tartalmaznak olyan szöveg- részleteket, amelyek változtatásokkal vagy indentikusan megismétlődnek más fejezetekben és elbeszélésekben. Szöveghatárok A szerzői újrarendezés nemcsak a Sinistra körzet sajátossága; vizsgálatom arra tesz kísérletet, hogy a bodori szövegek kialakította, alogikus cselekményszövésű terek közötti átjárhatóságra rámutasson, mind tematikus térként, mind 1 Pozsvai Györgyi, Bodor Ádám, Pozsony, Kalligram, 1998, 46. 2 H. Nagy Péter, A társadalmi lét animális árnyalatai: A Sinistra körzet a Bodor-novellák kontex- tusában, Alföld, 1994/6, 39. 3 Márton László, Az elátkozott peremvidék = Tapasztalatcsere: Esszék és tanulmányok Bodor Ádámról, szerk. Scheibner Tamás, Vaderna Gábor, Budapest, L’Harmattan, 2005, 88–90. 14 Gregor Lilla szövegtérként értve az átjárások színhelyét. A novelláskötetekben újra és újra felbukkannak egyes szereplők, helyszínek vagy szituációk, de itt is ismétlőd- hetnek teljes szöveghelyek, illetve egy-egy novella megjelenik több kötetben is. Azonban még az identikus ismétlések is új jelentést nyernek, amint az adott szöveg új környezetbe kerül. A Zangezur hegység kezdő elbeszélése a Krétaszag, amelyben világos lesz, hogy Bundás Rekk helyzete egyszerre a megfigyelőé és a megfigyelté:4 a megfigyelő hatalmi pozíciója az elbeszélés