tanulmÁny Bódig Mátyás Gazdasági és szociális jogok az ENSZ emberi jogi mechanizmusaiban: egy emancipációs folyamat tanulságai 5 Juhász Gábor Közeledés az oszthatatlanság doktrínájához: a szociális jogok nemzetközi védelmének új útjai 23 Deák Dániel A közteherviselés alkotmányos tartalmának változásai Magyarországon 37 fÓrum A szociális rendszer átalakításáról Ferge Zsuzsa Kifelé tartunk a szegénységből? 57 Majtényi Balázs – Majtényi György Posztkolonializmus, avagy a társadalmi igazságtalanság politikája 62 Koltai Luca Célok és értékek a közfoglalkoztatásban 68 dokumentum És kommentÁr Kegye Adél Áldott szegregáció 75 dÖntÉs utÁn Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteiből 89 Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseiből 108 jogvÉdõk Both Emőke – Kovács Krisztina Jogon kívül – az integráció ára: a BAGázs Közhasznú Egyesület Jogklinika Programjáról 131 tisztelt elõfizetõink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Fundamentum folyóirat terjesztését 2012-től a L’Harmattan Könyvkiadó és Terjesztő Kft. végzi. Az előfi zetési díj a 2015-ös évre 7000 Ft, az egyes lapszámok ára 2000 Ft. Példányait átveheti: – Személyesen: a Párbeszéd Könyvesboltban (1085 Budapest, Horánszky u. 20.). Kérjük, erre vonatkozó igényét e-mailben je- lez ze ([email protected]), és az új lapszámokról a megadott e-mail címre megjelenéskor értesítést küldünk. – Postai úton: a megadott címre a posta szállítja ki. – Közületi előfi zetőknek: a folyóirat több példányban történő megrendelése esetén a kiszállítás egyedi megbeszélés szerint alakul. Rendelését leadhatja a lenti elérhetőségek egyikén, valamint a www.konyveslap.hu oldalon. A webshopon keresztüli rende- lés esetén kérjük a Fundamentum előfi zetőire vonatkozó fi zetési és szállítási lehetőségek közül válasszanak. Áfás számla iránti igényüket, kérjük, jelezzék! L’Harmattan Kft. – Párbeszéd Könyvesbolt 1085 Budapest, Horánszky u. 20. Kapcsolattartó: Lukácsi Veronika, tel.: 06-20-443-4747 [email protected] Megtisztelő olvasói fi gyelmükre a jövőben is számítunk! Tisztelettel: A Fundamentum szerkesztői A Fundamentum emberi jogi folyóirat 1997 óta az emberi jogok meghatározó magyarországi fóruma. 2012-ben megújult, és új címről érhető el a folyóirat honlapja (www.fundamentum.hu). 2012-ben elindult a Fundamentum és a Föld-rész folyóiratok közös Facebook-oldala, melyen a két laphoz kapcsolódó kiadványokat érintő újdonságok mellett emberi jogi tárgyú hírek is olvashatóak. Kövessen minket a Facebookon is: Fundamentum & Föld-rész http://www.facebook.com/fundamentumfoldresz tanulmÁny „A szegénység problémájának emberi jogi keretben való ér- telmezése alapvetően nem arról szól, hogy megalapozzuk a javak ból való részesedés konkrét jogcímeit. Sokkal inkább arról, hogy a szegénységet a hatalomtól való megfosztottság (dis em po werment) megnyilvánulásaként fogjuk fel. A szegény- ség a relatív hatalomnélküliség, pontosabban a szabadságok megvalósításához szükséges képességek hiányának állapota, amelyben az emberek elveszítik a lehetőséget, hogy életük kulcsfontosságú aspektusait kontrollálják.” (Bódig Mátyás) „A hidegháború elmúltával az ideológiai alapú politikai szem- benállás jelentősen enyhült, ami kedvező körülményeket te- remtett az oszthatatlanság eszméjéhez való visszafordulásra, és ennek keretében arra, hogy a nemzetközi szervezetek új megoldásokkal próbálják erősíteni a szociális (valamint gaz- dasági és kulturális) jogok érvényesülését. Az elmúlt negyed- században bevezetett újításoknak két jól elkülöníthető iránya van. ” (Juhász Gábor) „A magyar jog nem tartalmaz alkotmányos garanciát arra, hogy tartalmasan érvényesíthetők legyenek a diszkrimináció- tilalom és a konfiskáló hatású adóztatás tilalmának alkotmá- nyos elvei. ” (Deák Dániel) Bódig Mátyás gazdasÁgi És szociÁlis jogok az ensz emberi jogi mechanizmusaiban: egy emancipÁciÓs folyamat tanulsÁgai bevezetÉs musokkal, és nemzeti szintű jogi intézményeket is csak futólag említek. Ebben az írásban is különös fi - Egy korábbi, szintén a Fundamentumban megjelent gyelmet szentelek annak a munkának, amelyet az írásomban megjegyeztem,1 hogy az elmúlt mintegy ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bi- tíz évben örvendetes módon felélénkült az érdeklő- zottsága (a továbbiakban GSZKJB) végez. Igyek- dés a gazdasági és szociális jogokat érintő elméleti és szem kimutatni, hogy a nemzetközi kapcsolatok és dogmatikai kérdések iránt. Ott ez a kijelentés csak a az ENSZ intézményeinek politikai dinamikája ho- specifi kus emberi jogi kötelezettségek és a dogmati- gyan vezetett a GSZKJB megalapításához, és hogy kai fejlődés elemzésének kontextualizálását szolgál- a Bizottság hogyan vált tényezőjévé annak a folya- ta. Ezúttal közelebbről is szemügyre veszem ezt az matnak, amelyben a gazdasági és szociális jogok je- állítást, és megvizsgálom, hogy milyen következmé- lentősége érzékelhetően megnövekedett. nyekkel jár az emberi jogok védelmének gyakorlatá- Az elemzést három részre bontottam. Az első tisz- ra. Részben arról beszélek, hogy milyen karriert fu- tázza, hogy milyen értelemben beszélhetünk a gaz- tottak be a gazdasági és szociális jogok az ENSZ em- dasági és szociális jogok jelentőségének növekedésé- beri jogi mechanizmusaiban, és hogyan változott a ről. Mint látjuk, nem arról van szó, hogy a gazdasági megítélésük a vonatkozó szakirodalomban, részben és szociális jogok okvetlenül hatékonyabban érvénye- pedig arról, hogy miért fontos, hogy még a jelenle- sülnének. Amit látunk, az egyelőre inkább egy disz- ginél is több fi gyelmet szenteljünk ezeknek a jogok- kurzív jelenség (a szakirodalmi vita megélénkülése), nak. Az elemzés hátterében két meggyőződés áll. Az illetve az intézményes működés intenzitásának fo- egyik (és valamivel kevésbé érdekes) az, hogy a gaz- kozódása. A második részben azt veszem szemügy- dasági és szociális jogok hatékonyabb érvényesítése re, hogy a gazdasági és szociális jogok hatékonyabb továbbra is sürgető feladat marad a nemzetközi kö- védelmére tett erőfeszítéseknek milyen elméleti és zösség számára. A másik az, hogy ha több fi gyelmet dogmatikai hozadéka van. Ez segít jobban megérte- szentelünk a gazdasági és szociális jogoknak, az segít ni a GSZKJB dogmatikai munkájának karakterét, jobban megérteni az emberi jogok problematikájá- és irányban tartani az elméleti irodalom elemzését. nak komplexitását. Jobban megértjük például, hogy A harmadik részben arra kérdezek rá, hogy a gazda- hogyan illeszkedik az emberi jogok védelme a mo- sági és szociális jogokra irányuló fi gyelem fokozódá- dern kormányzás (és közszolgáltatás) körülményei sa hogyan járulhat hozzá a hatékonyabb jogvédelem közé. Nem állítom, hogy az alapul vett tézis – mely módszereinek kidolgozásához. Amint látjuk majd, szerint a gazdasági és szociális jogok (illetve az azo- egyáltalán nem az a helyzet, hogy pusztán tovább kat tartalmazó nemzetközi dokumentumok2) növek- kell haladnunk a GSZKJB vagy más intézmények vő jelentőségre tesznek szert – különösebben erede- által kitaposott úton. Az utóbbi pár évtizedben le- ti vagy vitatott lenne. Ám érdemes elemezni, hogy zajlott dogmatikai fejlődés bizonyos torzulásokhoz mindez mit jelent a nemzetközi emberi jogok fejlő- is vezetett, amelyek a további előrelépés akadályaivá désére nézve. válhatnak. Akárcsak a korábban megjelent írásomban, a gaz- Az egyszerűség kedvéért következetesen „gazda- dasági és szociális jogokat itt is kifejezetten a Gaz- sági és szociális jogoktól” beszélek majd az elemzés dasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi tárgyának megragadásakor. A par excellence kulturá- Egyezségokmánya (a továbbiakban GSZJNE) érvé- lis jogok kívül esnek az elemzés keretein. Az elem- nyesítésének problematikáján keresztül vizsgálom. zés során a gazdasági és szociális jogok közül is kü- Nem foglalkozom regionális emberi jogi mechaniz- lönös hangsúllyal foglalkozom bizonyos szociális FUNDAMENTUM / 2015. 1. SZÁM TANULMÁNY / 5 jogokkal. A kortárs dogmatikai és politikai viták kö- ságai pedig alapvetően a fejlődő országok (mint India) zéppontjában valójában az egészséghez, az oktatás- növekvő befolyását tükrözik a szövegezési folyamat- hoz, a lakhatáshoz, a táplálkozáshoz és a megfelelő ban. Ez utóbbi ténynek különösen fontos implikáci- életszínvonalhoz való jog áll.3 ói voltak a gazdasági és szociális jogok nemzetközi jogi intézményesülésére nézve. A fejlődő országok ragaszkodtak ahhoz, hogy a gazdasági és szociális politikai dinamika jogok bekerüljenek az egyezségokmányok szövegé- És jogi fejlõdÉs be, de azt is legalább ilyen fontosnak tartották, hogy a részes államok szociálpolitikája ne kerüljön érde- Kevesen vitatnák, hogy a folyamatban, amelynek mi nemzetközi monitorozás hatálya alá.7 során az emberi jogok kötelező nemzetközi normá- Ugyanilyen fontos, hogy az 1940-es és 50-es évek it rögzítették, a gazdasági és szociális jogok egyfajta politikai fejleményei nem kifejezetten a gazdasági és marginalizált helyzetbe szorultak. Hasznos, ha ki- szociális jogok marginalizálódását okozták, a nem- indulópontként tisztázzuk, hogy milyen tényezők ve- zetközi emberi jogok általában háttérbe szorultak. zettek ehhez a marginalizálódáshoz. Már az 1940-es évek végére világossá vált, hogy az Széles körben elterjedt (és nem is egészében téves) emberi jogi normák még hosszú ideig nem fognak nézet, hogy a gazdasági és szociális jogok a második központi szerepet betölteni a nemzetközi együttmű- világháború utáni, számukra kedvezőtlen politikai ködés kereteinek formálásában. Samuel Moyn egye- dinamika áldozataivá váltak. A hi- nesen amellett érvel, hogy már az degháborús szembenállás nem amit lÁtunk, az egyelõ- Emberi Jogok