A MAGYARORSZÁGI NEUROPTEROIDEA FAUNA KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE (Neuropteroidea: Megaloptera, Raphidioptera, Neuroptera) ÁBRAHÁM LEVENTE*-PAPP ZOLTÁN Ábrahám L-Papp Z: The story of researching the A Systema Naturae-tól az első hazai gyűjtemény Hungarian Neuropteroidea fauna (Megaloptera, Ra­ létrehozásáig (1758-1850) phidioptera, Neuroptera) Abstract: The authors survey the examinotisus of Az élőlények rendszerezésének diszciplinája a ta­ the Hungarian Neuropteroidea fauna in their paper xonómia tudományos alapossággal segít megismerni until 1992. The activities of Hungarian research wor­ a növények és állatok világát. kers, the described species, and the synonyms are A svéd Carl Linné 1758-ban a nSystema Naturae" summe ri sed from Hungary. A list of Neuropteroidea (10. kiadás) című munkájában fektette le a mai rend­ species with their literary references is given. szerezés és tudományos fajleírás alapjait. Kortársai körében rendszere gyorsan elterjedt és Bevezetés megalapozta a fajleírások és az egységes faunaku­ tatások alapját. Linné nevéhez fűződik a Neuroptera rend megal­ Az első hazai Neuropteroidea gyűjtemény felállítá• sa óta közel 150 év telt el. A magyarországi recés­ kotása is, melyben rendkívül heterogén fejlődésű és szárnyú faunával foglalkozó tanulmányok száma is származású rovarok együttesét csoportosította. A meghaladja a százat. így a gyűjteményekben és a Systema Naturae-ban hét fajt említ: Hemerobius lu­ szakirodalomban felhalmozódott tudománytörténeti tarius (= Sialis lutaria), Raphidia ophiopsis, Hemero­ információkat hasznosnak véltük kronológiailag bius phalaenoides (= Drepanepteryx phalaenoides), összegezni. Hemerobius hirtus (= Megalomus hirtus), Hemerobius humulinus, Hemerobius perla (= Chrysopa per/a), Pa­ Dolgozatunkban végigkövettük a hazai szakiro­ norpa coa (= Nemoptera coa), melyeket napjaink dalomban használt neveken és adatokon keresztül a rendszertana is a Neuropteroideákhoz (Megaloptera, neuropterológiai nevezéktan fejlődésének főbb pont­ Raphidioptera, Neuroptera) sorol. Ezek közül az első jdit, s közben figyelemmel kísértük a nemzetközi iro­ hat faj él Magyarországon. dalomban történt fejlődést is. Célunk volt továbbá, hogy a magyar faunából leírt fajneveket és junior Hazánkban először Linné kortársa, Giovanni Anto­ szinonim neveket rendszerezetten összefoglalj uk, és nio Scopoli (1723-1788) - olasz származású több kiemelten foglalkozzunk a magyar faunából leírt fa­ tudományágban jártas tudós - művelte a taxonómia jokkal. tudományát. Scopoli legjelentősebb rovartani munkája az Ento­ Tudományos munkásságukon keresztül pedig be­ mologica Carniolica (1763), melyet - 1754-től a ha­ mutatjuk azokat a szerzőket, akik a faunakutatásban zánktól alig néhány kilométerre fekvő krajnai - Idriá­ tevékenykedtek. A munkánkat nehezítette, hogya ré­ ban a kincstári higanybányák orvosaként írt. gi gyűjtemények megsemmisültek. Ebben több mint száz rovarfajt említ, köztük három Hazánk területe az I. világháború után jelentősen Neuroptera fajt is: Hemerobius flavus-t (= Nineta fla­ megváltozott, így 1919-ig a történelmi Magyarország va), Hemerobius fulvicephalus-t (= Os my/us fu/vicep­ területének megfelelően követtük az irodalmi adato­ ha/us), Papilio macaronius-t (= Libelloides macaronius). kat. A teljes hazai tudományos irodalom és részben Scopoli 1765-ben a Selmeci Bányászati Akadémi­ az általunk ismert ismeretterjesztő irodalom összeál• án tovább folytatta botanikai és zoológiai vizsgálatait. lításával a bibliográfiai céloknak is szerettünk volna Ezt az "Observationis Zoologiae"-ban (Állattani meg­ eleget tenni munkánk során. figyelések) teszi közzé, de ezek között Neuropterát nem találunk. A XIX. század elejének kiemelkedő magyarnyelvű munkája Földi János 1801-ben írt könyve, mely Linné rendszerét követi. Műve a hazai állatvilág rend­ • A kutatómunkát támogatta az MTA OTKA Bizottsága. szerezésének, leírásának első szintézise. Rend­ A kutatási téma száma: 2335 szerében a (VIIL) Bogarakat (= Rovarokat) nemekbe 160 ÁBRAHÁM LEVENTE-PAPP ZOLTÁN osztva ismerteti, melyekből a Neuropteroideákra vo­ Ephemeroptera, Trichoptera, Neuroptera, stb rendek natkoztatva 3 nemet és 3 fajt említ: voltak) gyűjteményt Frivaldszky János állította össze 55. nem Fátyolka, Egynapéltű. Hemerobius hazai és törökországi anyagok alapján 1850-ben (80 Hemerobius Perla (= Chrysopa perla) - zöld faj, 190 példány), majd további anyagokkal gyarapí• fátyolka tották: Vidra Ferdinánd, Kovács Gyula, Májer Mór 56. nem Hangyales, Myrmeleon 1853-1865-ig (Mocsáry 1903). Ezt fejlesztette to­ Myrmeleon formicarius - hangyapazér hangyales vább Frivaldszky Imre 1864-ben 698 példánnyal, és 58. nem Tevenyakbogár, Raphidia természetesen számos expedíciós anyag is került a Raphidia ophiopsis - kígyófejű tevenyakbogár gyűjteménybe, pl. Zichy expedíció Csiki Ernő (60 pid.), Bíró Lajos ausztráliai és új-guineai (1578 pid.) Ezeket kitűnő morfológiai leírással látja el, sőt ki­ Xantus János kelet-ázsiai (77 pid.) gyűjtéseiből. egészíti azt a fajok életmódjáról, fejlődéséről és ter­ Mint említettük, főleg a külföldi szerzők Brauer & mészeti környezetben való előfordulásáról szóló is­ Löw (1857 2 faj), Löw (1885 2 faj), Brauer (1867 21 meretekkel is. Könyvének érdekessége még a köz• faj) osztrák entomológusok - munkáiban találunk napi magyar nevek első nyomtatásban megjelent még több hazai lelőhelyi adatot. Brauer (1876) Ma­ használata. gyarországról Debrecenből említi a Chrysopa walkeri előfordulását. Ezt a fajnevet Európa szerte ekkor már A XIX. század első feléig a külföldi irodalmakból széles körben használták, de a faj leírását McLachlan sem tudunk meg sokkal többet a hazai Neuropteroi­ (1893) adja meg, megtartva a walkeri nevet a leírás dea faunáról. Magyarországon fogott Neuropterák­ során (Aspöck & Aspöck 1964). ról Rambur készít először fajleírást fő művében - Ugyanakkor, amikor részint megjelentek az első "Histoire natureIle des insectes" - 1842-ben. Itt em­ komoly európai faunát feldolgozó munkák, Magyar­ líti Kindermann Albert által Budáról küldött barnafá­ országon csak ekkor indult meg a Neuropterák tyolkát, melyet Megalomus torticoides-nek nevezett vizsgálata. Az első publikációkban - Frivaldszky el. Az általa Ascalaphus hungaricus (= Libelloides (1871 1 faj, 1872 11 faj, 1873 11 faj, 1876 7 faj, 1879 macaronius Scopoli, 1763) néven szintén leírt faj ju­ 6 faj), Mocsáry (1872 6 faj, 1875 1 faj, 1876 15 faj, nior szinonimának bizonyult. Munkájában hazánk te­ 1878 3 faj, 1886 2 faj), Kuncz (1880 3 faj), Sch uk rületéről öt fajnak az előfordulását ismerteti. (1882 8 faj), Kertész (1890 4 faj), Simonkai (1893 2 faj) - egy-egy közigazgatási terület környékének a Rambur rovarrendszere jelentősen túllép az eddigi faunáját dolgozták fel. rendszereken. Az imágók taxonómiai besorolását A hazai Neuroptera tanulmányok közül a múlt szá­ egymáshoz hasonló alaktani tulajdonságok alapján zad végén Bíró, 1885-ben "Magyarországi hangyale­ végzi (pl. a Raphidia és a Mantispa megnyúlt előtora ső fajok I., II." GÍm ű tanulmánya igazán kiemelkedő. miatt egy rendbe kerül). Rovarrendszeréből kiragad­ Ebben a tanulmányban a hangyalesők meghatározá­ va a recésszárnyúakra vonatkozó részt mutatjuk be: sához határozó kulcsot adott, rövid jellemzést írt a megtalált fajokról és lelőhelyeikről. Planipennes A Neuropterák rendszertani sokfélesége már régó• Panorpates Hemerobides ta szétfeszítette a Linné által alkotott rendet. A XIX. Nemoptera Hemerobius század hetvenes éveire ebben a témakörben három Bittacus Sialis rendszerezés i nézet vált a leginkább ismertté. Packard Panorpa Termites a Linné féle Neuroptera (Corrodentia, Plecoptera, Ephe­ Boreus Mantispa meroptera, Odonata, Trichoptera Planipennia, Mega­ Myrmeleonides Raphidia loptera, (Mecoptera mint család szerepel)) rend válto­ Myrmeleo Termes zatlansága és további kiegészítése mellett szólt. Ascalaphus Psocus Szerinte a nem teljes átalakulással fejlődő rovarok­ kai együtt a Neuropterák az Orthopterákhoz tartoz­ Ebben a munkájában választja szét a Myrmeleon­ nak. Erickson rendszerében az egyedfejlődés minő­ tidae és az Ascalaphidae családokat. Nem sokkal sége szerint szétválasztja a rendet az 1880-as évek­ később Schneider (1851) elkülöníti a Hemerobiidák­ ben. Felosztása szerint Pseudoneuroptera-nak tekin­ tól a Chrysopidákat is. ti mindazon rovarcsoportokat, melyek nem holometa­ morfózissal fejlődnek (Plecoptera, Ephemeroptera, Odonata) és a teljes átalakulással fejlődő csoportok Kutatások az első hazai faunakatalógusig alkotják az igazi Neuropterákat (Trichoptera, Plani­ (1850-1900) pennia). McLachlan még módosítja Erickson felosz­ tását is és a Neuropterákat három rendbe sorolja Az első hazai Neuroptera (Linné névhasználata Pseudoneuroptera, Planipennia, Trichoptera. Munkái­ szerinti Neuroptera melyben: Odonata, Plecoptera, ban a Megaloptera, Raphidioptera, Mecoptera család NEUROPTEROIDEA 161 lit szinW rendszertani kategóriaként szerepel a Plani­ pennián belűl. A hazai faunakatalógus rendszertanában is a mclachlani rendszerezési felosztást találjuk meg. 1. 895) Intenzív kutatások a századforduló után 1920) Az első hazai faunakatalógust a Társulat hazánk ezer éves fennállásának emlékére. A Neurop­ terákkal rész összeáll ítását Mocsáry Sán- aki a összeállításában és a anyag revíziójában Klapalek F cseh származású kutató tanártól kapott A hazai faunakutatásban a Fauna szerepe kiemelendő. Jól determinált, lelőhelyekkel ellátott adatsor! közöl a történelmi Magyarország te­ rületéről és mint úttörő munka minden fauna­ kutatásának az alapját A Fauna Regni a Neuroptera-kat, mint önálló rendet ismerteti két alrenddel Trichoptera,