A MAGYAR SZEMMEL sorozatban megjelent: EL Jordánia MM MAGYAR SZEMMEL Szlovénia és a Trieszti-öböl Észak-Olaszország Mallorca, Ibiza, Menorca, Formantera MAGYAR SZE MAGYAR DÉLVIDÉK – A VAJDASÁG Bulgária Dubai, Abu-Dhabi, Az Egyesült Arab Emirátusok és Omán ÉS BELGRÁD Horvátország és a Szlovén tengerpart Krakkó és Dél-Lengyelország BÁCSKA, BÁNSÁG, SZERÉMSÉG ÉS AZ AL-DUNA London és környéke Hol született Rúzsa Magdi? És Rákosi Mátyás? Honnan rántotta magával Gambia Dugovics Titusz a törököt? Hol volt a Bánk bánból ismert Petúr bán vára? D Merre hajózott Széchenyi, hogy hajózhatóvá tegye a Dunát? Hol játszódnak Kosztolányi regényei? Hol halt meg Csáth Géza? Hol csusszant ki a zsandá- rok keze közül Rózsa Sándor? Hol vannak a világ legjobb termőföldjei? És az ,,európai Szahara”? Hol nyugszik Kiss Ernő aradi vértanú? És sorstársa, Lázár Vilmos hol született? Hol dördült az első puska az I. világháborúban? És kit talált el? Ez a könyv mindezekre a kérdésekre választ ad, s közben meg- mutatja Zombor hangulatos belvárosát, a szecessziós Szabadkát, Galambóc és Bács festői várromjait, Újvidék balkáni forgatagát, hozzánk nagyon közeli és mégis egzotikus tájakat, sok tucat nép és kultúra hazáját: a régi Magyar- ország Délvidékét – és Szerbia fővárosát, az egykori Nándorfehérvárt. www.magyarszemmel.hu Temerin, tájház Bács vára ISBN 978-963-86230-9-6 DÉLVIDÉK – A VAJDASÁG ÉS BELGRÁ VAJDASÁG A – DÉLVIDÉK A címlapon: Szabadka, városháza A hátsó borítón: Galambóc vára MAGYAR SZEMMEL 9 789638 623096 3490,- Ft Apatin, városháza Szabadka, Raichle-palota Szabadka, mediterrán hangulat Szabadka, zsinagóga Szabadka, az 1944–45-ös magyar áldozatok emlékműve Palics, női fürdő Palics, Lujza-villa Aracs, pusztatemplom Bács, Silják kapu Zombor, vármegyeháza Zombor, városháza Zenta, városháza Dunacséb, Dungyerszki-kastély Pétervárad, az erőd a Dunával Újvidék főtere Versec, a Várhegy a szőlőkkel Fehértemplom, utcarészlet Galambóc, a vár látképe Galambóc, hegyre futó várfalak Az Al-Duna Al-Duna, Kazán-szoros Belgrád, fellegvári részlet Belgrád, az Óratorony Belgrád, Ružica-templom A belgrádi Alsóvár a Duna és a Száva találkozásánál Belgrád, Szent Száva templom Nagybecskerek, a Béga-part a Kishíddal Szendrő, várfalak Szendrő vára a Dunával Hertelendyfalva, református templom Székelykeve, a Kárpát-medence legdélebbi székelykapuja Thomka Orsolya – Kurcz Ádám István – Tóth Anikó Délvidék – a Vajdaság és Belgrád Bácska, Bánság, Szerémség és az Al-Duna MAGYAR SZEMMEL Thomka Orsolya – Kurcz Ádám István – Tóth Anikó Köszönetet mondunk Kovács Miklós úrnak, az Orangeways Zrt. vezérigazgatójának, a könyv megjelenésének támogatásáért. Délvidék – a Vajdaság és Belgrád A térképeket készítette: Szigeti Borbála Bácska, Bánság, Szerémség Tördelés: és az Al-Duna Kheops Bt. Fényképek: címlapkép: Kalocsai Richárd Budai Ákos Palágyi Ádám Szebenyi Éva Kurcz Ádám István Tóth Tibor Avar Anton Tari László Logó: Lupták Tivadar ISSN: 1589-1739 ISBN: 978-963-86230-9-6 A szerkesztés 2010. április 7-én zárult. © Ketzal Kiadó Kft. Budapest MAGYAR SZEMMEL ifj. Thomka Károly református lelkész és Kurcz Henrik főgondnok emlékének Bevezetés Isten hozta a Délvidéken! Az előttünk fekvő rónák a Kárpát-medence bár nagyon különleges, de talán legkevésbé ismert tájegysége: Erdély, a Felvidék, de való- színűleg még Kárpátalja is sokkal nagyobb népszerűségnek és is- mertségnek örvend a magyarországi turisták körében. Mindenképpen érdemes megismernünk a Délvidéket is, mert nemzeti kultúránk és ezerszáz éves kárpát-medencei történelmünk ezer szállal kötődik e tájhoz. Középkori történelmünk leggazdagabb vidéke a török elleni harcok idején sorsfordító csaták színtere lett, az ekkoriban épült várak – mint például Galambóc vagy Bács vára – középkori építészetünk kimagasló alkotásai. A világtörténelmi jelentőségű, 1456-os nándor- fehérvári diadalt is a Délvidéken, a mai Belgrád területén aratták! A százötven éves pusztítás után gyorsan újra benépesülő terület az 1848-49-es szabadságharcban került ismét történelmünk fő sodorvo- nalába. A 13 aradi vértanú közül 5 kötődik a Délvidékhez, ami ekkor nevezetes csaták színhelye is volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia boldog békeidejében a gazdagon termő síkság végre újból jóléttel ajándékozhatta meg lakóit. A 19–20. század fordulóján legjelesebb építészeink tervei alapján épültek fel azok a különlegesen szép épü- letek, melyek több itteni városközpontot máig szinte ékszerdobozzá varázsolnak, és ekkor születtek itt azok a híres művészek, tudósok, politikusok és sportolók, akik nélkül elképzelhetetlen 20. századi tör- ténelmünk és kultúránk. Itt látta meg a napvilágot Kosztolányi De- zső, Csáth Géza, de Rákosi Mátyás is, és napjaink hírességei között szintén sok a délvidéki. Ki ne ismerné például Rúzsa Magdit, Szeles Mónikát, Csernus Imrét, Komlós Jucit, Lajkó Félixet, Radulovics Bojánát vagy Lékó Pétert? Ők mindannyian e vidék szülöttei. Bár a Dél-Alföld, vagyis a régi Magyarország Délvidéke, a ma Vajdaságként is ismert terület a török pusztítás következtében nem olyan gazdag épített kulturális emlékekben, mint mondjuk Erdély vagy a Felvidék, ilyen vonatkozásban is megvannak a maga értékei. Az itt élők nyelvi, vallási és kulturális önazonosságának sokfélesége az, ami nagyon különlegessé teszi az előttünk fekvő rónákat. A török utáni (majd az azóta is folyton ismétlődő) telepítések következtében gyakran egy falun belül is tucatnyi nemzetiség él egymás mellett, természetesen legtöbbször magyarok is. A legtöbb településnél mi is 7 feltüntetjük a nemzetiségi arányokat, ám csak az adott településen Általános tudnivalók számbelileg jelentősebb etnikai csoportok adatait közöljük. A felso- roltakon kívül szinte minden esetben – bár kisebb nagyságrendben – több más nemzetiség is él az adott településeken. (Amikor a telepü- lések ismertetése előtt számadatokat találunk, figyeljük meg, milyen Délvidék-Vajdaság beszédesek ezek! Gondoljunk bele, hogy minden szám egy-egy, a ki- legfontosabb adatai sebbségi sors hátrányai ellenére nyelvéhez és nemzetiségéhez hűsé- Terület: 21.500 km2 gesen ragaszkodó magyart vagy más nemzetiségi személyt jelent.) Lakosság: 2.031.992 (2002. évi adat) Népsűrűség: 94,51 fő/km2 Az útikönyv szerkesztése 2010. április 7-én zárult. A benne szerep- lő adatokat, információkat a legnagyobb gondossággal igyekeztünk Közjogi állapot: A Délvidék hivatalos neve Vajdaság Autonóm Tar- beszerezni, összeállítani, ennek ellenére azok pontosságáért és ak- tomány, mely rendelkezik kormánnyal és képviselőházzal, amelyek tualitásáért felelősséget nem tudunk vállalni. Utazás előtt – a pontos a szerbiai alkotmánnyal összhangban meghatározott hatáskörrel mű- tájékozódás érdekében – célszerű utánanézni ezeknek. ködnek. 2008 szeptemberében a tartományi képviselőház megszavaz- ta a tartomány statútumát, melyet Szerbia parlamentje 2009. novem- Budapest, 2010. április ber 30-án elfogadott. Ennek értelmében a Tartomány saját jelképeket A szerzők használhat, saját törvényeket hozhat, nemzetközi megállapodásokat köthet, saját vagyonnal rendelkezhet. Vajdaság tartomány székvárosa Újvidék, második legnagyobb városa Szabadka. Hivatalos nyelvek: A tartománynak elvileg 6 hivatalos nyelve van: szerb, magyar, horvát, román, szlovák, ruszin. Közigazgatás: A Vajdaság hivatalosan 7 körzetre (szerbül: Okrug) van felosztva, melyek az alábbiak: (Észak-Bácskai körzet, Dél-Bács- kai körzet, Nyugat-Bácskai körzet, Észak-Bánsági körzet, Közép- Bánsági körzet, Dél-Bánsági körzet és Szerémségi körzet). Ezek a körzetek nem mindig követik a tájegységek természetes földrajzi ha- tárait. A körzetek összesen 45 községre (szerbül: opština) oszlanak, amelyek a magyarországi szóhasználattól eltérően több kisebb falu és város közös közigazgatási egységeit jelentik, hasonlóan az egykori magyarországi járásokhoz. A községek legjelentősebb települései a községközpontok, amelyek általában az egész község névadói is egy- ben. A Vajdaság 465 településéből 52 város, illetve városias jellegű. Nemzetiségek: A Vajdaság lakosságának nemzetiségi megoszlása a 2002. évi népszámlálás adatai alapján az alábbiak szerint alakult: szerbek 65,05 %, magyarok 14,28 %, szlovákok 2,79 %, horvátok 2,78 %, jugoszlávok 2,45 %, 8 9 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK montenegróiak 1,75 %, (Temesköz) délkeleti határán pedig a Verseci-hegység emelkedik románok 1,50 %, ki, a folyók által lerakott hordalék és a jégkorban uralkodó szelek cigányok 1,43 %, alakították ki. A Délvidék nagy része az erdőspuszták övezetébe tar- bunyevácok 0,97 %, tozik. A Duna és a Száva árterületét, valamint a Tarcal- és a Verseci- ruszinok 0,77 %, hegységet eredetileg szinte összefüggő erdőtakaró borította, helyü- macedónok 0,58 %, ket az elmúlt századokban erdőültetvények és szőlők váltották fel. ukránok 0,23 % A szárazabb területeket az akácosok uralják, de a homoktalajokon egyéb 5,42 % (például a Delibláti homokpusztán) jelentős mennyiségben telepítet- tek feketefenyőt is, míg a nedvesebb területeket a hibrid nyárfák ál- Vallás: A Tartomány lakosságának nagy része görögkeleti szerb val- lományai foglalják el. A látszólag egyhangú síkság élővilága a talaj- lású, de jelentős számban élnek itt katolikusok, reformátusok, evan- és vízviszonyok sokszínűsége következtében változatosabb. Mivel a gélikusok, továbbá mohamedánok és más, kisebb egyházak követői. Délvidék területének több mint háromnegyed részét a mezőgazdaság hasznosítja, a természetes élőhelyek csak kis töredékeikben maradtak fenn. A helyi vagy országos védelem alatt álló területek nagysága a Földrajzi adottságok, természeti tartomány területének alig 6%-a, de ez az arány évről-évre növekszik. viszonyok A tartományban