EGYETEMES TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KRONOLÓGIA THALÉSZTŐL EINSTEINIG CSILLAGÁSZAT, MATEMATIKA, FIZIKA, KÉMIA, FÖLDTUDOMÁNYOK, BIOLÓGIA, ÉLETTUDOMÁNYOK – TECHNIKATÖRTÉNETI KITEKINTÉSSEL Néhány magyar vonatkozású eseménysorral Szerkesztette: Gazda István MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPEST, 2013–2017 Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. Gazda István a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet igazgatója AZ ANYAGGYŰJTÉSBEN KÖZREMŰKÖDÖTT: Dr. Visontay György SZAKSZERKESZTŐ: † Dr. Scharnitzky Viktor tanszékvezető főiskolai tanár NYELVI LEKTOR: Dr. Paczolay Gyula kandidátus, tudománytörténész AZ ÉLETTUDOMÁNYOK SZAKLEKTORA: Dr. Schultheisz Emil professor emeritus AZ 1600-IG TARTÓ KORSZAKOT LEKTORÁLTA ÉS KIEGÉSZÍTETTE: Wirth Lajos fizikatörténész, matematikatörténész és Dr. Zsoldos Endre csillagászattörténész A SZERKESZTÉSBEN KÖZREMŰKÖDÖTT: Bodorné Sipos Ágnes Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet © Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, 2013–2017 Folyamatosan bővülő adatsorokkal Az Intézet elérhetősége: [email protected] A kronológiában művekre a szimbólummal, a magyar vonatkozású adatokra a Hung. rövidítéssel utalunk. Informatikai szerkesztés, programozás, digitalizálás: Marius & Psyche Kkt.; Tordas és Társa Kft.; Zakuszka és Zacher Kft. Tartalom A megjelölt évhatárokon belül tudományágak szerinti csoportosításban Tudományok az ókorban, Thalész korától 476-ig Tudományok az ókor végétől 1492-ig Tudományok az újkorban Amerika felfedezésétől 1600-ig Tudományok az újkorban 1601-től 1700-ig Tudományok az újkorban 1701-től 1750-ig Tudományok az újkorban 1751-től 1800-ig Tudományok az újkorban 1801-től 1850-ig Tudományok az újkorban 1851-től Einstein időszakáig, 1905-ig Tudományok az ókorban, Thalész korától 476-ig Kitekintéssel a technikára 600–500 (Kr. e.) CSILLAGÁSZAT HÉRODOTOSZ beszámolója szerint MILÉTOSZI THALÉSZ megjósolja az 585. május 28-án bekövetkező napfogyatkozást. Az „intő jel” véget vet a lüd és a méd király között hat éve tartó háborúnak. A beszámoló hitelessége azonban kérdéses. A hagyomány szerint ANAXIMANDROSZ milétoszi görög filozófus szerint a Föld egy szabadon lebegő korong, mely körül ködbe ágyazott tűzgyűrűk vannak. Ahol a gyűrűkön nyílások vannak, ott látjuk a Napot és a bolygókat. Elkészíti a Föld első térképét és Spártában napórát állít fel. MATEMATIKA PROKLOSZ szerint MILÉTOSZI THALÉSZ elsőként bizonyít be szögekre és háromszögekre vonatkozó általános geometriai téziseket. Kiszámítja gúlák (piramisok) magasságát árnyékuk hosszából. PÜTHAGORASZ elhagyja Szamoszt és iskolát alapít a dél-itáliai Krotónban. A püthagoreusi szövetség nevű közösség – melynek az iskola a központja – több matematikai felfedezést is tesz. (Megjegyezzük, hogy a nevét viselő tétel már sokkal korábban ismert volt.) FIZIKAI TUDOMÁNYOK MILÉTOSZI THALÉSZ az anyag keletkezésének magyarázataként úgy véli, hogy minden dolog ősoka a víz. MILÉTOSZI ANAXIMENÉSZ, görög filozófus, az őselemet a levegőnek gondolja: a levegő az elsődleges anyag. Átváltoztatható más anyagokká: ritkításával tűz, sűrítésével szél, felhők, eső, jégeső, föld és szikla keletkezik. ÉLETTUDOMÁNYOK ANAXIMANDROSZ: A természetről. Bevezeti a törzsfejlődés fogalmát, feltételezve, hogy az élet a tengeri iszapban keletkezett, és onnan került a szárazföldre. Az iszapban fejlődtek ki az első állatok, belőlük pedig az emberek. Hisz a határtalan és örök anyagban, amely a hideg, meleg, folyékony és szilárd minőségeket tartalmazza. TECHNOLÓGIA MEGARAI EUPALINOSZ görög építész és mérnök vízvezetéket hordozó hidat, ún. akvaduktot és vízellátó rendszert épít Megarában. 522-ben Szamosz szigetén egy 1100 m hosszú vízszállító csatornát is épít. Ekkor munkálkodott a SZAMOSZI THEODÓROSZ. Neki tulajdonítják az érckohászat és -öntés, az ólomsúlyú mérleg, az első, már kulcs segítségével nyitható ajtózár feltalálását. 500–450 (Kr. e.) ÁLTALÁNOS 500 körül. PARMENIDÉSZ görög filozófus tagadja a változás lehetőségét: a létezés egy, és semmit nem lehet teremteni vagy megsemmisíteni. Hung. Töredékeit több alkalommal is lefordították magyarra, 1995-ben az Existentia c. periodikában jelent meg Szabó Árpád fordítása, kötetben pedig több alkalommal is Steiger Kornél fordítása. MATEMATIKA A matematika, amely a görögök előtti társadalmakban tapasztalati eredetű mérési és számolási szabályok gyűjteménye volt, a PARMENIDÉSZt követő mintegy száz-százötven évben bizonyíthatóan PARMENIDÉSZ és ZÉNÓN gondolatainak hatására elnyerte úgyszólván mai alakját: olyan tudomány lett, amely állításait kevés számú kiinduló állítás (az axiómák) igazságát feltételezve, szigorúan logikai úton, azaz minden megfigyelés és egyéb tapasztalat felhasználásának kizárásával, egyedül az értelemre támaszkodva bizonyítja. A püthagoreus METAPONTUMI HIPPASZOSZ felfedezi a dodekaédert, amelyet 12 szabályos ötszög határol. FIZIKAI TUDOMÁNYOK EPHESZOSZI HÉRAKLEITOSZ görög filozófus azt tanítja, hogy minden létezőnek a lényege a változás, és a tűz az elsődleges anyag. Hung. „Hérakleitos múzsái vagy A természetről” címmel jelent meg Steiger Kornél összeállítása 1983-ban. 131 fennmaradt mondatát, töredékét többen is lefordították magyarra, köztük Hamvas Béla 1947-ben. KLAZOMENAI ANAXAGORASZ, görög filozófus bizonyosnak veszi, hogy nagy mennyiségű és sokféle „mag” és „csíra” adja az anyagok tulajdonságait. Azt állítja, hogy az égitestek ugyanabból az anyagból vannak, mint a Föld, és hogy a Nap egy nagy, forró, izzó szikla. A teremtéshez pedig az első lökést a „gondolkodó anyag” adta, ettől kezdve a fejlődés tisztán mechanikus folyamat. ÉLETTUDOMÁNYOK Rénszarvasokat tenyésztenek Közép-Ázsiában. KARTHÁGÓI HANNÓN felfedező egyik Afrika menti utazása során leírja a gorillát. Indiában SZUSRUTA végrehajtja az első szürkehályog operációkat. THUKÜDIDÉSZ, görög történetíró elsősorban az Athén és Spárta között dúló peloponnészoszi háborúról írt beszámolójáról ismert. A műben nagy részletességgel leírja az „athéni pestis”-t, egy misztikus, halálos betegséget, amit a tudósok még ma sem tudnak pontosan azonosítani. Hung. Művét már a 19. században lefordították magyarra. TECHNOLÓGIA Acélt készítenek Indiában. A kínai földművesek által használt technikákat Európában csak a 18. században kezdik alkalmazni. Ilyen például a növények sorokban való ültetése, a kapálással való gyomirtás és a trágyázás. MILÉTOSZI HEKATAIOSZ, görög utazó és történetíró világtérképet készít, amelyen a félkör alakú Európát és Ázsiát az óceán veszi körül. 450–400 (Kr. e.) ÁLTALÁNOS GORGIASZ görög filozófus szkeptikus filozófiája szerint: „Semmi sem létezik. Ha létezik is valami, az megismerhetetlen az ember számára. Ha megismerhető is, kifejezhetetlen és más emberrel közölhetetlen.” (Steiger Kornél fordítása) PRÓTAGORASZ görög filozófus tagadja az objektív világ létét: az érzékszervek által érzékelt dolgok csak bennünk léteznek, tehát a valóság személyre szabott. Hung. Töredékeit 1991-ben adták ki magyar fordításban. XENOPHÓN Anabaszisz (Felvonulás) c. műve katonai küldetésének leírása: tízezer görög zsoldos felvonulása a perzsa birodalom belsejébe és visszatérése a Fekete-tengerhez. Hung. XENOPHÓN „Emlékeim Szókratészről” c. munkájának modern magyar fordítása 1986-ban jelent meg. CSILLAGÁSZAT OENOPIDÉSZ görög filozófus ismereteink szerint elsőként adja meg azt a szöget) (24°), amelyet a Föld forgástengelye az ekliptika síkjával bezár. ATHÉNI METÓN a holdév és a napév egyeztetése érdekében javaslatot tesz a 19 éves naptári ciklus bevezetésére. A róla elnevezett ciklus tizenkét darab 12 holdhónap hosszúságú és hét darab 13 holdhónap hosszúságú évből áll. A Metón-ciklust a nap-, illetve holdfogyatkozások előrejelzésére használjuk, továbbá a görög és zsidó naptár alapjául szolgál. DÉMOKRITOSZ görög filozófus hirdeti, hogy a Tejút számos csillagból áll, a Hold hasonló a Földhöz, és az anyag atomokból áll. MATEMATIKA A görögök kifejlesztik az ábécé betűin alapuló számírási módszert. METAPONTUMI HIPPASZOSZ, a püthagoreusi szövetség tagja, felfedezi, hogy bizonyos hosszúságok összemérhetetlenek, mai szóhasználattal: mérőszámaik irracionális viszonyban vannak. Ilyen például egy négyzet átlója és oldalhossza. PARMENIDÉSZ tanítványa, ÉLEAI ZÉNÓN filozófus és matematikus paradoxonokban állítja szembe a diszkrét és a folytonos fogalmát. A paradoxonok által felvetett kérdések hosszú időn keresztül hatással lesznek a matematikai gondolkodásra. Legismertebb közülük az Akhilleusz és a teknősbéka nevű: AKHILLEUSZ futóversenyen megpróbál utolérni egy teknőst, melynek egy kis előnye van. ZÉNÓN gondolatmenete szerint a feladat feltételei mellett AKHILLEUSZ képtelen megnyerni a versenyt. Hung. Zénón Töredékeiből 1983-ban készült modern magyar fordítás. Amikor a délosziak a pestistől szenvedve a delphoi jósdához fordulnak segítségért, azt a választ kapják, hogy a pestistől megszabadulhatnak, ha APOLLÓ kocka alakú oltárkövét kétszer akkorára cserélik. Nem járnak sikerrel, a kockakettőzési feladat viszont a három klasszikus matematikai probléma egyikeként, déloszi probléma néven válik ismertté. KHIOSZI HIPPOKRATÉSZ Sztoikheia (Elemek) c. geometriai munkája több mint egy évszázaddal megelőzi EUKLIDÉSZ azonos c., híresebb munkáját. A mű elveszett, tartalmáról csak közvetett, bizonytalan ismereteink vannak. ÉLISZI HIPPIÁSZ görög matematikus felfedezi a szögek harmadolására használható, triszektrisz (kvadratrix) nevű transzcendens görbét. A kvadratrix az első ismert görbe, amelyet nem lehet körzővel és vonalzóval megszerkeszteni. FIZIKAI TUDOMÁNYOK AKRAGASZI EMPEDOKLÉSZ rendszerében a tűz, a levegő, a föld