Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti tudományok besorolású doktori iskola AZ 1776 ÉS 1790 KÖZÖTTI ESZTERHÁZI OPERAÉVADOK KRONOLÓGIÁJA MALINA JÁNOS DOKTORI ÉRTEKEZÉS 2016 II TARTALOM KÖSZÖNET..............................................................................................................................III BEVEZETÉS ............................................................................................................................ V RÖVIDÍTÉSEK ........................................................................................................................ X I. Az eddigi kronológia-kísérletek.............................................................................................. 1 II. Az arkhimédeszi pont: 1788.................................................................................................. 4 Ügyeleti számlák............................................................................................................... 6 Librettószámlák................................................................................................................. 8 A gránátosok kimutatásai ................................................................................................ 11 A színházakban dolgozó ácsok részvétele a díszletkészítésben...................................... 17 Az eddigiekb ől levonható konklúziók............................................................................. 18 III. A többi operaévad krónikája .............................................................................................. 19 1776................................................................................................................................. 19 Az évad kezdete és a tavaszi ügyeleti dátumok ........................................................ 19 A librettók információi.............................................................................................. 24 A II. negyedév ........................................................................................................... 25 A III. negyedév.......................................................................................................... 38 A IV. negyedév ......................................................................................................... 45 1777................................................................................................................................. 51 A II. negyedév ........................................................................................................... 51 A III. negyedév.......................................................................................................... 54 A IV. negyedév ......................................................................................................... 55 Az adatok összeillesztése – 1 .................................................................................... 56 Kitér ő: az Il marchese villano szerz őjének kérdése .................................................. 59 Az adatok összeillesztése – 2 .................................................................................... 61 1779................................................................................................................................. 68 1780................................................................................................................................. 87 1781................................................................................................................................. 94 1782................................................................................................................................. 99 1783............................................................................................................................... 112 1784............................................................................................................................... 117 1785............................................................................................................................... 125 1786............................................................................................................................... 130 1787............................................................................................................................... 135 1788............................................................................................................................... 144 1789............................................................................................................................... 153 1790: februártól júliusig................................................................................................ 158 1790: a végjáték ............................................................................................................ 161 BIBLIOGRÁFIA.................................................................................................................... 169 FÜGGELÉKEK ..................................................................................................................... 176 (A) függelék: összesít ő kronológiai táblázat......................................................................... 176 (B) függelék: a dokumentumok jelzetei ............................................................................... 205 (C) függelék: a Hárich János hagyatékában található opera-dokumentumok borítékjain található kronológiai adatok......................................................... 218 (D) függelék: a kávéházi számlákban rejlő információk ...................................................... 234 (E) függelék: fakszimilék (DVD-melléklet) – III KÖSZÖNET Azért, hogy munkám elkészülhetett, mindenekel őtt Somfai László nak vagyok életre szólóan adósa. Az a nyolc év, ami alatt közvetlen tanítványa lehettem, minden tekintetben meghatározó volt számomra. Ezen túl azonban természetesen mindaz, amit Haydnról és az eszterházi zenei életr ől tanulhattam t őle, különösen jelent ős szerepet játszott abban, hogy rátaláltam – úgy hiszem – rám szabott témámra. Ugyancsak rendkívül sok impulzust és ismeretet kaptam az évtizedek folyamán korábbi nagyszer ű tanáromtól, Komlós Katalin tól. A közvetlen mintát az eszterházi viszonyoknak a korabeli dokumentumokon – és általában a kor és a térség kontextusán – alapuló tanulmányozásához azonban három nem-zenész kollégától kaptam. Dávid Ferenc m űvészettörténész megközelíthetetlen példával szolgált a sokoldalú m űveltség szükségességér ől; a fraknói Esterházy-levéltárban végzett több éves, rendkívül intenzív és átfogó kutatásainak eredményeit önzetlen módon megosztotta velem, és így kutatóként privilegizált helyzetbe hozott; végül pedig számtalan jótanácsa, illetve néha a követeléssel határos biztatása nélkül sohasem vágtam volna bele az Eszterháza-kalandba. Dr. Josef Pratl nyugalmazott elektromérnöknek és nagyszer ű amat őr bibliográfusnak a munkássága minden jöv őbeli Eszterháza-kutatásnak szilárd alapjául fog szolgálni. A fraknói levéltárnak, az OSZK Acta Musicalia és Acta Theatralia iratgy űjteményének és a Magyar Országos Levéltár Esterházy-anyagának az általa és segít ői által több éves áldozatos munkával elvégzett feltérképezése nélkül mind a mai napig sötétben tapogatóznánk az Eszterháza zenei életét feltáró levéltári anyag tekintetében. Dr. Pratl ezenfelül mindenkor a legnagyobb készséggel szolgált számomra információval, tanáccsal, vagy akár gyakorlati segítséggel is. Dr. Klaus Pollheimer , a bécsi egyetem oktatástudományi professor emeritusa ugyancsak műkedvel őként kutatja több mint négy évtizede az eszterházi marionett-színház történetének minden elképzelhet ő aspektusát; az eredményeket magába foglaló magnum opus a közvetlenül megjelenés el őtt áll. Az utóbbi néhány évben szerencsém volt monográfiájának terjedelmes részleteit kéziratban megismerni, s ez megvilágító élményt jelentett számomra. Könyve ugyanis minden eddigi „hivatalos” Eszterháza-kutatást megszégyenít ő alapossággal és precizitással, összes forrását pontosan azonosítva épített fel az eszterházi bábopera-játszásról és kontextusáról egy olyan mer őben új és részletgazdag képet, amely megértette velem, hogy a téma nemhogy lerágott csont lenne (ahogy némelyek gondolják), hanem a végre korrekt módszerekkel és a szükséges kitartással újrakezdett kutatás az egész Eszterháza-jelenség közhelyekt ől és városi legendáktól megtisztított, minden tekintetben izgalmas leírásával kecsegtet. Fraknói kutatásaim során a Dávid Ferencén kívül sokáig Fatsar Kristóf tájépítész-történész inspiráló társaságát is élvezhettem; hármasban folytatott beszélgetéseink a tanulságokon túl különleges élvezetet is jelentettek, s jótékony hatással voltak látóköröm tágítására. Őszinte köszönettel tartozom a 2006-ban belgiumi székhellyel alakított Nemzetközi Eszterházi Opera-Alapítvány tagjainak, barátaimnak, közülük különösen írásaim szerz ő- társainak, Edward McCue zenész-akusztikusnak (USA) és Carsten Jung színháztörténésznek (Berlin) kitartó támogatásukért és a t őlük tanultakért. A munkám során s űrűn látogatott könyvtárak közül els ősorban az OSZK Zenem űtárának, a fraknói Esterházy-archívumnak és a bécsi Gesellschaft der Musikfreunde könyvtárának, illetve vezet őiknek, Mikusi Balázs nak, Gottfried Holzschuh nak és Otto Bibá nak tartozom köszönettel; közülük Mikusi Balázs és Dr. Holzschuh nem is egyszer önzetlenül, az elvárhatót IV messze meghaladó készségességgel teljesítették