2021. Esterházy Antal és a magyar sportautózás aranykora Herceg Esterházy Antal élete és kora a hazai autóversenyzés és autóhasználat szemszögéből Szerző: Bártfai Bennó Osztatlan tanárképzés Konzulens: Dr. hab. Viskolcz Noémi intézetigazgató, főiskolai tanár Történettudományi intézet MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANÁRKÉPZŐ INTÉZET Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................................... 2 2. Az automobil megjelenése Magyarországon és a magyar autósport kialakulása .............. 4 3. A gyóni rekordpálya története ......................................................................................... 14 4. Esterházy Antal, az autóversenyző herceg ...................................................................... 20 5. Külföldi körkép ............................................................................................................... 30 6. Veteránok között – Múzeumpedagógiai foglalkozás ...................................................... 36 7. Összegzés ........................................................................................................................ 43 8. Anthony Esterhazy and the Golden Age of the Hungarian Automobile Sports – Angol nyelvű összefoglaló ............................................................................................................. 44 9. Források ........................................................................................................................... 45 10. Szakirodalom ................................................................................................................. 50 11. Képek jegyzéke ............................................................................................................. 51 12. Mellékletek .................................................................................................................... 52 1 Bevezetés Az automobil-, és motorkerékpár-versenyek, összefoglaló nevükön motorsportok nem csak manapság örvendenek hatalmas érdeklődésnek és rajongásnak, hanem ez már ezelőtt több, mint száz évvel is így volt. Amióta az ember feltalálta a motorikus erővel hajtott gépjárműveket, azóta szerveznek különböző megmérettetéseket is, amelyen a versenyzők egymást, vagy a távolságot próbálják legyőzni. Ez alól a tendencia alól Magyarország sem kivétel, már a 19. és a 20. század fordulójától kezdve történtek megmozdulások ilyen futamok szervezésére, és szép számmal jelentek meg olyan személyek a sporttörténet porondján, akik hivatásszerűen, vagy komoly hobbiként száguldoztak a változatos adottságú versenypályákon. Dolgozatom célja bemutatni a magyarországi sportautózás történetét az első hazai automobilok megjelenésétől kezdve, kiemelt hangsúlyt fektetve az 1920-as és 30- as évekre, amely időszakot méltán nevezhetjük a magyar sportautózás aranykorának. A legnagyobb, ma is létező gyártók által készített autók ekkor már közel 300 km/h-s végsebességre voltak képesek, és a motorkerékpárok is jócskán túl tudták lépni a 200 km/h- s határt. A versenyzés, akárcsak napjainkban is, az egyik legköltségesebb sportágnak számított, az ilyen gépek kisebb vagyonokba kerültek, és a gyakori versenybalesetek, illetve a túlhajtás okozta műszaki problémák miatt gyakran kellett javítani őket. Ebből kifolyólag két opció létezett, ha valaki motorsport pilóta szeretett volna lenni: vagy szerződéses versenyzővé kellett válnia, aki a nagy márkákat, mint a Bugattit, Steyrt vagy Mercedes- Benzt képviselte, azok alkalmazták fizetésért és biztosítottak számára járművet, vagy pedig kifejezetten tehetősnek kellett lennie, hogy tudja biztosítani saját magának a felmerülő költségeket. Ebbe az utóbbi kategóriába tartozott hazánk egyik legjelentősebb nemesi, nagybirtokos családjának sarja, herceg Esterházy Antal is, illetve barátai, gróf Zichy Tivadar vagy gróf Almásy László, akik az 1920-as években a legnagyobb magyar autóversenyeken sorban a dobogón végeztek. Dolgozatom második fókuszpontja Esterházy Antal, mint nagybirtokos gazdálkodó főnemes és sportember életének bemutatása, amely tudomásom szerint eddig nem került részletesen dokumentálásra. Ez a témakor, főleg magyarországi vonatkozásban igencsak kevés feldolgozottsággal rendelkezik. Szakirodalom tekintetében pár darab könyv jelent meg csak, amelyek a magyar motorsportok történetével, vagy annak egy bizonyos részletével foglalkoznak, de ezek is nagyon ritkák és nehezen hozzáférhetőek. Az egyik ilyen munka, amely dolgozatomhoz jó 2 kiindulópontként szolgált, Katona András – Magyar Autóklub 1900 -2000 (Magyar Autóklub, Budapest, 2000.) című könyve, amely atlasz jellegűen, sok képpel, korabeli dokumentumok használatával mutatja be átfogóan a Magyar Autóklub működését az előző évszázadban, ide értve az autóversenyeket és a híres versenyzőket is. A másik fontos kiindulópontom Négyesi Pál – A hazai autósport története 1901-1986 (Közlekedés- és technikatörténeti szemle, 189-226. oldal) című tanulmánya volt, amely szintén egy jól összeszedett, összefoglaló munka a múlt század sporttörténetéből. A sportautózás körébe számíthatjuk azokat az autós túrákat, ahol a pilóták nem egymással, hanem az ismeretlen, gyakran kiépítetlen tereppel harcoltak: ilyen volt Esterházy Antal és Almásy László afrikai autóútja is, amelynek eseményeit Almásy részletesen feljegyezte, és Autóval Szudánba (Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1927.) című könyvében publikálta is. Sport és kultúrtörténeti jelentősége miatt dolgozatomban egy külön fejezetet szentelek Almásy könyve alapján ennek az útnak a bemutatására. Esterházy Antal életére vonatkozóan semmilyen konkrét publikáció nem jelent meg eddig, egy kevés információt lehet megtalálni róla fia, herceg Esterházy Antal Rudolf – Önarc-kép (Hric Média, Sződliget, 2012.) című önéletrajzi írásában. Ez adta a herceg életrajzára vonatkozó fejezetem vázát, azonban itt leginkább a források, a korabeli újságok és folyóiratok felhasználásával új információkkal tudok szolgálni az autóversenyző Esterházy életével és munkásságával kapcsolatban. Ezres nagyságrendű, a digitális archívumokban fellelhető újságcikket néztem át 1920-tól 1945-ig, és ezekben rengeteg leírásra, adatra bukkantam, amelyek nemcsak az életrajz feldolgozásában, hanem magában a versenyek és a versenyzés bemutatásában voltak segítségemre. 3 Az automobil megjelenése Magyarországon és a magyar autósport kialakulása Az emberiség történelme során folyamatosan győzte le a saját és a természet korlátait. Először kiemelkedő elmék rájöttek, hogy a szekér négyzet helyett kör alakú keréken talán mégis jobban gurul, illetve egy szintén a múlt homályába vesző távoli időpontban megállapították, hogy a fatörzs még akkor is a víz felszínén marad, ha kivájják és beleülnek. Bolygónk hatalmas vízterületeinek felfedezése és meghódítása után következett az újabb lépés, amikor is 1783. október 19-én két francia testvér, Joseph-Michel és Jacques-Étienne Montgolfier végrehajtották az első olyan repülést hőlégballonjukkal, amely során emberek is voltak a járműben. Azért az az információ sugall valamit arról, hogy mennyire voltak biztosak a küldetésük sikerében, miszerint nem ők maguk ültek be a ballon kosarába, hanem Francois Laurent Arlandes márki és egy fiatal orvos, Pilatre de Rozier tették meg a 25 percig tartó, kb 7.5 kilométeres utat.1 Pár évtizeddel később, 1829-ben George Stephenson angol mérnöknek köszönhetően sikerült egy újabb sebességrekordot dönteni, illetve egy újabb lépést tenni a tömegközlekedés és szállítás kiépülés felé, amikor bemutatásra került a Rocket, azaz Rakéta névre keresztelt első modern gőzmozdony. A Rocket, a korabeli emberek szemével akár mint a cikázó villám, 42 km/órás végsebességre volt képes.2 A 19. század végére aztán ahol csak civilizált emberek laktak mindenhol megjelent a vasúthálózat, még a legembertelenebb körülményeket tartogató afrikai sivatagokban is sikerült síneket lefektetnie a gyarmatosítóknak. Az 1880-as évek második felében pedig már odáig is eljutott a műszaki tudományok fejlettsége, hogy pionírjaink már kocsijaikkal lovak vagy bármilyen más állati erő nélkül szántottak a pár évvel korábban egységesült Német Birodalom borzalmas minőségű útjait. Az autó megszületésének egyik, talán legfontosabb előfeltétele volt a négyütemű belsőégésű motor feltalálása, amelyért a német Nikolaus August Otto-t illeti az érdem. 1877. augusztus 4-én Otto szabadalmaztatta benzinnel működő motorját, azonban később vita kerekedett ennek jogáról, mert Otto-tól teljesen függetlenül mások is próbálkoztak egy ilyen szerkezet megvalósításával, de végül mégiscsak őt állapították meg a később róla elnevezett Otto-motor feltalálójának. Pár évvel később két mérnök, az eredetileg Otto mellett dolgozó 1 Lighter than air – The Montgolfier Brothers. http://www.chm.bris.ac.uk/webprojects2003/hetherington/final/montgolfier_bros.html Hozzáférés: 2019.11.12. 2 Mezei István – Mozdonyok. Móra Kiadó, Budapest, 1986. 4. oldal 4 Gottlieb Daimler és Karl Benz is elkezdtek külön-külön dolgozni a nagy fordulatszámú benzinmotor gyakorlati hasznosításán, de olyan szinten elzárkóztak egymástól, hogy még a másik eredményeiről sem tudtak semmit. Benz 1886 végén készült el első motor hajtotta járműjével, amely egy egyliteres, 0,8 lóerős tricikli volt, Daimler pedig már 1885-ben egyhengeres motorkerékpárt épített, melyet hamarosan egy motor meghajtású, átalakított lovas kocsi követett.3 Az automobil már a század utolsó éveiben megkezdte világhódító útját: Németország után megjelentek Nagy-Britanniában,