HÁDA BÉLA INDIA BIZTONSÁGPOLITIKÁJÁNAK EVOLÚCIÓJA 1947–2017 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM BUDAPEST A kiadvány a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében készült el és jelent meg. Projekt szakmai vezető: Dr. Tálas Péter Szakmai lektor: Dr. Balogh András Szerző Háda Béla tudományos munkatárs A kézirat lezárásának dátuma: 2017. december 29. A kiadás éve: 2019 A mű szerzői jogilag védett. Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva. A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben sem reprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthető. TARTALOM ELŐSZÓ . 6 I. AZ INDIAI BIZTONSÁGPOLITIKA FŐ KIHÍVÁSAI A FÜGGETLENNÉ VÁLÁST KÖVETŐ ÉVEKBEN . 8. II.1. Az első indiai kormány viszonyulása a védelempolitika területéhez . 11. II.2. Az első nagy kihívás – Kasmír . 14 . II .2 .1 . Kasmír és lakói . 14 II .2 .2 . A válság elvi-politikai gyökerei . 16 II .2 .3 . A tartomány geostratégiai jelentősége . 17. II .2 .4 . Megmerevedett frontvonalak . 20 . II.3. A hidegháború kibontakozásának hatásai Dél-Ázsiában és az indiai „nagy stratégia” . .22 . III. KÍSÉRLET AZ INDIAI–KÍNAI EGYÜTTMŰKÖDÉS LÉTREHOZÁSÁRA ÉS A 1962. ÉVI HATÁRHÁBORÚ . 28. III.1. A kínai kapcsolatok fény- és árnyoldala . 28 III.2. A Pancsa Sila . 31 III.3. Portugál-India integrálása . 37. III.4. Harminchárom nap háború . 41 III.5. „Bevonulunk Pekingbe?” . 45 IV. AZ 1965. ÉVI INDO-PAKISZTÁNI HÁBORÚ ÉS INDIA REGIONÁLIS POZÍCIÓINAK MEGSZILÁRDULÁSA . 49 IV.1. A „Gibraltár” és a „Grand Slam” hadművelet . 49 IV.2. A szovjet-indiai szövetség szerződéses rögzítése . 54 . V. A REGIONÁLIS HATALOM . 59 . V.1. Nemzetállam születik - a bengáli válság és az 1971. évi háború . 59 . V .1 .1 . A kelet-pakisztáni válság háttere . 59 . V .1 .2 . Nemzetközi eszkaláció . 62 VI. REALISTA FORDULAT ÉS STRATÉGIAI TÖREKVÉSEK A HETVENES – NYOLCVANAS ÉVEKBEN . 71 . VI.1. India himalájai pozícióinak megerősítése . 71 . VI.2. Indira Gandhi kormányainak stratégiai elképzelései . 72 VI.3. Az indiai nukleáris képességek első demonstrációja – az 1974. évi „békés célú” kísérleti robbantás . 74 INDIA BIZTONSÁGPOLITIKÁJÁNAK EVOLÚCIÓJA 1947–2017 VI.4. A Szovjetunió afganisztáni beavatkozásának következményei . 78 . VI.5. Küzdelem a Siachen-gleccserért és a Brasstacks-krízis . 84 VII. BELSŐ FESZÜLTSÉGEK ÉS TERRORIZMUS . 88 VII.1. A dravida kérdés és a tamil szeparatizmus . 89. VII.2. Khálisztán álma . 90 . VII.3. Terrorizmus és extrémizmus az Iszlám nevében . 91. VII.4. A keleti végek szakadárjai . 94 VII.5. A politikai erőszak terjedése . .95 . VIII. A BIPOLÁRIS NEMZETKÖZI RENDSZER MEGSZŰNÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI ÉS AZ INDIAI BIZTONSÁGPOLITIKA A KILENCVENES ÉVEKBEN . 97 VIII.1. A Szovjetunió nélkül . 97 VIII.2. Az Újdelhi–Peking kapcsolatok rendezése . 103 . VIII.3. Kudarc Srí Lankán . 106. VIII.4. A Gujral-doktrína és következményei . .110 . IX. KORLÁTOZOTT GLOBÁLIS HATALMI AMBÍCIÓK ÉS NUKLEÁRIS FEGYVERKEZÉS – AZ INDIAI HATALMI POLITIKA ÚJ KORSZAKA . 115 IX.1. „India mától atomhatalom” . 115 IX.2. A nukleáris ütőerő alapjai . 122 IX .2 .1 . Az indiai nukleáris doktrína . 122. IX .2 .2 . Hordozóeszközök és bevetési lehetőségek . 124. X. A KARGILI HÁBORÚ . 129 X.1. A háború közvetlen politikai előzményei . 129 . X.2. Kettős játék . 131. X.3. Kargili tavasz . .133 . XI. A 2001-2002. ÉVI VÁLSÁG . 136 . XII. PARADIGMAVÁLTÁS AZ INDIAI VÉDELMI KONCEPCIÓKBAN . 140 II.1. A korlátozott hagyományos háború elmélete . 140. XII.2. A „hidegindítás” doktrína . 141 XII.3. Az első haditengerészeti doktrína és a tengeri hatalmiság kérdése . 143 XIII. AZ INDIAI-ÓCEÁN VONZÁSÁBAN – A TENGERI TÉRSÉGEK ÉS A HADITENGERÉSZETI ÜTŐERŐ FELÉRTÉKELŐDÉSE AZ INDIAI STRATÉGIAI ÉPÍTKEZÉSBEN . 145 . 4 INDIA BIZTONSÁGPOLITIKÁJÁNAK EVOLÚCIÓJA 1947–2017 XIV. AZ INDIAI NAGYHATALMI SZEREP NEMZETKÖZI KONSZOLIDÁCIÓJA . 151. XIV.1. „Másodlagos küzdőtér” – az amerikai–indiai együttműködés geostratégiai vetületei . .151 . XIV.2. India védelmi ráfordításainak változása a posztbipoláris korszakban . .157 . XIV.3. A 2009. évi doktrína – az indiai nagyhatalmi státusz kinyilvánítása . 159 XIV.4. India stratégiai érdekövezetének kiterjesztése a világtengereken . 160 . XIV.5. Az indiai hatalmi politika jellemzői a 2010-es években . 166 ZÁRÓ GONDOLATOK . 173 IRODALOMJEGYZÉK . .176 . Dokumentumok és dokumentumgyűjtemények . 176. Monográfiák, tanulmánykötetek és emlékiratok . 181. Folyóiratcikkek, tanulmányok, disszertációk és online publikációk . .184 . 5 ELŐSZÓ Indiának függetlenné válása óta kiemelt figyelmet szentelnek az ázsiai térség stratégiai tendenciáival foglalkozó kutatók . Érdeklődésüket azon különleges szerep és egyedi törekvések indokolták, amelyeket a dél-ázsiai ország kezdettől fogva képviselt a nemzetközi rendszerben . Ugyanakkor a bipoláris korszak vége és a Szovjetunió ösz- szeomlása a világ számos más térségéhez hasonlóan India közvetlen környezetében is gyökeres változásokat ered- ményezett, megnyitva a térség országai számára egy új, a korábbi szabályok és tájékozódási pontok jelentős részét érvénytelenítő politikatörténeti időszakot . E változó helyzetben az „unipoláris pillanat” eljövetelével India eleinte leértékelődni látszott, a darabjaira hulló Szovjetunió szövetségeseként és jelentős fejlődési problémákkal küzdő, szegény országként . Hatalmi ambíciói és ezzel összefüggő stratégiai építkezése iránt ugyanakkor az 1990-es évek végétől újra számottevő, egyre élénkülő tudományos (és nem mellesleg politikai természetű) érdeklődés volt ta- pasztalható . E jelenség természetesen szorosan összefüggött a globális hatalmi küzdőtérnek a posztbipoláris kor- szakban tapasztalható lassú, de mélyreható átrendeződésével . Hogy ez nemcsak egy újabb elmélet, hanem a min- dennapok realitása, arra a laikus szemlélőnek látványos bizonyítékkal szolgált az indiai állam atomhatalmi státuszát deklaráló 1998 . májusi nukleáris kísérletsorozat is . Az ezek nyomán megfogalmazott korlátozott globális hatalmi ambíciók az ország függetlenné válása óta jellemző történelmi küldetéstudatának megerősítésével párosultak . Végeredményben mindez az Indiával foglalkozó történeti és politológiai szakirodalomban is új korszakot nyitott, sebesen gyarapodó számú publikáció témája lett az indiai hatalmi politika formálódása és lehetséges perspektí- vái . Ennek során nagyobb figyelmet kaptak a történelmi közelmúlt addig ilyen szempontból kevéssé értelmezett folyamatai és cezúrái is, amelyek érdemben formálták az indiai elit országuk hatalmi helyzetével kapcsolatos elkép- zeléseit . Ilyenek ugyanis a múltban is voltak . India függetlenné válásától kezdve tulajdonított magának egyfajta hatalmi szerepet, amelynek jellege és érvényesülési feltételei évtizedeken át változtak . Az 1998-as események te- hát nemcsak kezdetet, hanem valami következményét is jelentették, melynek megismerése tudományos és napi politikai igény is mutatkozott – még ha a különböző országokban eltérő mértékben és mélységgel is . Jelen kötet is e folyamatból merítette inspirációját . Célunk az indiai hatalmi építkezés elmúlt hét évtizedének áttekintése, különös tekintettel az ezt alapjaiban be- folyásoló biztonságpolitikai cezúrákra . Utóbbiak kiemelt kezelését az indokolja, hogy az indiai stratégiai építkezés, a klasszikusnak tekinthető hatalmi törekvések fokozatos megfogalmazása és kiterjesztése alapvetően biztonsági problémákra adott válaszokként születtek meg, így elemzésük is ezek prizmáján keresztül lehetséges . Bármiféle szuverén jelenkori indiai hatalmi építkezést természetesen legkorábban a függetlenné válástól követhetünk nyo- mon . Ezért a kötet 1947-től ismerteti az indiai hatalmi politika történeti evolúcióját egészen az ország 70 . születés- napját hozó 2017 . esztendőig . Nem kérdéses, hogy India tágabb értelemben vett biztonságát befolyásoló tényezők történelmileg és a jelen- kori folyamatokat tekintve is rendkívül szerteágazóak . Noha hét évtized az egyetemes történelem perspektívájá- ban általában nem számít túl jelentős időtávlatnak, az indiai biztonságpolitika esetében e kérdéses intervallumon belül felmerülő valamennyi külső és belső összetevő kibontása lényegében szétfeszítené e kötetet, és alapjában 6 INDIA BIZTONSÁGPOLITIKÁJÁNAK EVOLÚCIÓJA 1947–2017 véve szükségtelen is . Emiatt India függetlenné válásának, belpolitikai-, társadalmi-, gazdasági- és egyéb szekto- rokban megmutatkozó fejlődésének történetével, illetve azok egyes mozzanataival csak olyan mértékben fog- lalkozunk, amennyire az a tárgyalt téma összefüggéseinek megértéséhez feltétlenül szükséges . Nem szentelünk külön figyelmet India környezeti-, társadalmi- vagy gazdasági biztonsága különböző problémáinak, elemzésünk a katonai és politikai biztonság „kemény” tényezőinek köreire terjed ki . Az ország hatalmi politikájának formálódását a történelemtudomány módszertana mellett elsősorban a neorealista elméleti iskola nyomdokain haladva vizsgál- juk, különös tekintettel tehát a biztonsági dilemmák erre gyakorolt hatásaira . Nem vitás persze az sem, hogy In- dia biztonságának formálódása az említett szektorokon belül sem pusztán külső tényezők függvénye volt, hanem bizonyos határokon átívelő kockázatok is befolyással voltak rá, ahogy ez a dél-ázsiai térséget jellemző civilizációs vonások és geostratégiai jellemzők alapján nagy bizonyossággal előre látható volt, és mind a mai napig érvényesül . Ennél fogva természetesen az egyes korszakok, illetve problémakörök tárgyalásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a politikai