MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁ ZLATOK essays in church history in hungary 32 (2020/1–2) MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI ENCIKLOPÉDIA MUNKAKÖZÖSSÉG BUDAPEST, 2021 Kiadó – Publisher MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI ENCIKLOPÉDIA MUNKAKÖZÖSSÉG (METEM) Pannonhalma–Budapest METEM INTERNATIONAL SOCIETY FOR ENCYCLOPEDIA OF CHURCH HISTORY IN HUNGARY Toronto, Canada HISTORIA ECCLESIASTICA HUNGARICA ALAPÍTVÁNY Szeged www.heh.hu Folyóiratunk digitálisan elérhető: http://real-j.mtak.hu/view/journal/Magyar_egyh=E1zt=F6rt=E9neti_v=E1zlatok.html Alapító † Horváth Tibor SJ Főszerkesztő – General Editor CSÓKA GÁSPÁR Szerkesztőbizottság – Board of Editors HUNGARY: Balogh Margit, Barna Gábor, Beke Margit, Csóka Gáspár, Érszegi Géza, Érszegi Márk Aurél, Kiss Ulrich, Lakatos Andor, Mészáros István, Molnár Antal, Mózessy Gergely, Rosdy Pál, Solymosi László, Somorjai Ádám, Szabó Csaba, Szabó Ferenc, Tóth Tamás, Török József, Várszegi Asztrik, Zombori István; GERMANY: Adriányi Gábor, Tempfli Imre ROMANIA: Nagy Mihály Zoltán; USA: Steven Béla Várdy Felelős szerkesztő – Editor ZOMBORI ISTVÁN Felelős kiadó – Publisher VÁRSZEGI ASZTRIK ISSN 0865–5227 Nyomdai előkészítés: SIGILLUM 2000 Bt. Szeged Nyomás és kötés: EFO Nyomda www.efonyomda.hu 3 Tartalom TANULMÁNYOK – Essays Schweininger Péter Egy dunántúli sváb jobbágyfalu – Szár – 18–19. századi egyházi lélekösszeírásainak kritikai vizsgálata 5 Critical Examination of the 18th and 19th Century Church Censuses of a Swabian Serf Village in Transdanubia Szita Szabolcs A budapesti Apostoli Nunciatúra életmentései a német megszállás idején 27 Rescuing Lives by the Apostolic Nunciature in Budapest Németh László Imre Apor Gábor kapcsolata 1956-os menekült művészekkel. Adatok Jánossy Ferenc és Szinte Gábor életrajzához 92 Gábor Apor’s Relationship with 1956 Refugee Artists. Information for the Biographies of Ferenc Jánossy and Gábor Szinte FORRÁSOK – SOURCES Dudás Róbert Gyula Mindszenty József 1973-as és 1974-es észak-amerikai látogatásának napi programjai 101 József Mindszenty’s Daily Schedule During the Visits In The North-America In 1973 And 1974 Módszertan, Adattár, SZEMLE METHODOLOGY, Data Store, Surveys Legeza László Prof. Dr. Török József pápai prelátus, egyháztörténész 134 Bibliográfia 137 Halász Tibor Nivárd „Aki tartós otthont épített”. Farkasfalvy Dénes dallasi apát 159 „Who built a lasting home – Abbot Denis Farkasfalvy Somorjai Ádám OSB XII. Piusz pápa periódusának megnyitása felé. A vatikáni levéltárak tanulmányi napja 170 4 Egyháztörténeti KÖNYVEK ÉS KIADVÁNYOK BOOK REVIEW Mihalik Béla Vilmos: Papok, polgárok, konvertiták. (Ism.: Somorjai Ádám OSB) 174 Csíky Balázs: Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása. (Ism. Somorjai Ádám OSB) 176 Petrás Éva: Álarcok mögött, Nagy Töhötöm életei. (Ism. Dudás Róbert Gyula) 179 Könyvek a zalavári (zalaapáti) bencés apátság millenniumára 182 Füssy Tamás: A zalavári apátság története a legrégibb időktől fogva napjainkig A zalavári (zalaapáti) Szent Adorján bencés apátság millenniuma 1019–2019 Hets János Aurelián OSB naplója 1939–1945. (Ism: Szerkesztőség) Molnár Antal: Magyar hódoltság, horvát hódoltság. Magyar és horvát katolikus egyházi intézmények az oszmán uralom alatt (Ism.: Monok István) 186 Szőke Béla Miklós: A Karoling-kor Pannóniában. (Ism.: Somorjai Ádám OSB) 189 Balogh Margit: Az Apát úr. Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi évei. (Ism.: Adriányi Gábor) 192 MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK ESSAYS IN CHURCH HISTORY IN HUNGARY 2020/1–2 SCHWEININGER PÉTER EGy DuNÁNTúLI SVÁB JOBBÁGyfalu 18–19. SzÁzADI EGyHÁzI LÉLEKÖSSZEÍRÁSAINAK KRITIKAI vizsgálata* Az egyházi lélekösszeírások (status animarum, conscriptio animarum) alapvető forrást jelenthetnek egy múltbéli közösség jellemzéséhez.1 A forrástípus értékét külö- nösen megemeli, ha azt a kutató a rendi világ egy szegletének feltárására állíthatja a szolgálatába. A józsefi népszámlálás máshol részletesen bemutatott ívein kívül ugyanis kevés az 1848 előtti magyar állami vagy uradalmi hivatal által készített olyan össze- írás, amelynek célja az egy időben egy településen élt teljes lakosság számbavétele.2 * A forrásvizsgálat részét képezi egy nagyobb társadalomtörténeti disszertációnak, amely az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola keretén belül készül. Ezúton is köszönöm témavezetőim, Dobszay Tamás és Szijártó M. István jelentős segítségét, illetve Koloh Gábor és Mózessy Gergely hasznos tanácsa- it, továbbá a Szijártó M. István vezetésével működő önképzőkör tagjainak meglátásait! 1 A lélekösszeírások általános történetéről és eszmeiségéről lásd: Andorka Rudolf – Faragó Tamás: Az iparosodás előtti (18–19. századi) család- és háztartásszerkezet vizsgálata. In: Agrártörténeti Szemle. 26. évf. 3–4 sz. 1984. 402–437. Faragó Tamás: Paraszti háztartás- és munkaszervezet-típusok Magyaror- szágon a 18. század közepén. Pilis-Buda környéki birtokos paraszti háztartások 1745–1770 között. (Tör- téneti Statisztikai Füzetek 7.). KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, Bp. 1985. 16–29. Ördög Ferenc: Zala megye XVIII. századi népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745–1771). In: Névtudomány és művelődéstörténet. IV. Magyar Névtudományi Konferencia Pais Dezső születésének 100. évfordulóján. (Szerk.: Balogh Lajos–Ördög Ferenc). MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 1989. 255–259. A 18. század közepén született zala megyei egyházi lélekösszeírások páratlan összegzését adja ugyanő. Ördög Ferenc: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745–1771). I-IV. köt. MTA Nyelvtudományi Intézete. zala megye Önkormányzati Közgyűlése. Budapest–zalaeger- szeg, 1991–1998. Husz Ildikó: Család és társadalmi reprodukció a 19. században. Történeti-szociológiai tanulmány egy Buda környéki mezőváros társadalmáról a családszerkezet változásának tükrében. Osiris Kiadó. Bp., 2002. 42–53. Az állami lélekösszeírások egyházi vonatkozásai kapcsán is figyelemreméltó: Fügedi Erik: A 18. századi lélekösszeírások története. In: Demográfia 9/3. 1966. 366–378. Őri Péter: A demográfiai viselkedés mintái a 18. században. Lélekösszeírások Pest megyében, 1774–1783. KSH NKI Kutatási Jelentések 75. KSH NKI. Bp., 2003. 27–119. 2 Az uradalmi és megyei összeírásokban rendszerint csak az adózó háztartásfőket jegyezték fel. Így volt ez az általunk vizsgált tata-gesztesi Esterházy-uradalom úrbéri szerződései és adóívei, a Mária Terézia- féle urbárium vagy éppen az 1828. évi megyei összeírás esetében is. MNL OL Eszterházy család iratai P 211-IV–26. Községi számadások. MNL FML IV.–3.-c Fejér Vármegye Közgyűlésének Iratai – urbá- rium, Szár. MNL FML IV–9.-b Szár 1828. Conscriptio Portalis Posessionis Szaár. A II. József idején készült népszámlálásról és más forráslehetőségről lásd bővebben: Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1957. A népszámlálásról továbbá: Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József korában. MTA, Bp, 1938. Őri Péter: Hatalom és demográfia. II. Jó- zsef népszámlálása Magyarországon I. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet Történeti Demográfiai Évkönyve. 2002. 39–73. Őri Péter: Demográfia elméletben és gyakorlatban. II. József népszámlálása Magyarországon II. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet Történeti Demográfiai Évkönyve. 2003. 6 Schweininger Péter Az egyes római katolikus plébániákon készült listák között viszont jó eséllyel találha- tóak ilyenek.3 Az adatokat ugyanakkor ezeknek az összeírásoknak az elemzése során sem fogadhat- juk el kritikai vizsgálat nélkül. A forrástípus sokszor emlegetett pillanatfelvétel jellegén túl rögtön számolnunk kell azzal az eshetőséggel, hogy mire megszáradt a tinta az össze- író papírlapjain, egy település lakossága már nem felelt meg pontosan annak a képnek, amely végül egy adott lista alapján az utókorra maradt. Vagyis az összeírás elkészítése közben – főleg ha az összeíró több napon át végezte munkáját – egy-egy haláleset, szü- letés vagy költözés következtében is megváltozhatott a közösség állapota, és így akár az is előfordulhat, hogy a listán szereplők mindegyike soha nem élt együtt pontosan egy időben. Mindezeket tudomásul véve egyéb értelmezési nehézségek, adatfeldolgozási dilem- mák is könnyen útjába kerülhetnek egy közösség múltját feltárni igyekvő kutatónak az egyházi lélekösszeírások kapcsán. Az alábbiakban elsősorban arra keressük a választ, hogyan lehet megállapítani egy lélekösszeírásról, hogy az valóban a teljes helyben élt lakosságot szerepelteti, illetve hogyan lehet egy lista adatait szükség esetén némiképp korrigálni? Ehhez a Fejér megyei Szár község 1729 és 1850 közötti népességtörténetét feldol- gozó vizsgálataink forrásaiból hozunk néhány példát. A Vértes mellett elterülő falu a török időkben teljesen elnéptelenedett. A hosszú évtizedekig lakatlanul álló helység betelepítését az új földesúr, a tata-gesztesi uradalom birtokosa, Gróf Esterházy József kezdeményezte. 1729-ben érkeztek az első telepesek,4 a plébánia 1735-ben kezdte meg működését a községben.5 A faluközösség etnikai, vallási és jogi értelemben is igen ho- mogén képet mutatott a vizsgált több mint másfél évszázad során: túlnyomórészt római katolikus, német jobbágyok lakták.6 Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szári egyházközség 1777-ig abba a Veszprémi Egy- házmegyébe tartozott,7 amely Padányi Biró Márton püspöksége alatt országosan is el- 89–127. Faragó Tamás: Az első magyarországi népszámlálás fennmaradt forrásanyaga. (Egy forráski- adási munka tanulságai.). In: Demográfia 53.évf. 4. sz. 2010. 315–372. 3 Ennek oka, hogy a római katolikus egyház ­­– részben felsőbbségét is demonstrálandó – sok esetben fel- adatának tartotta a más vallású lakosság összeírását