2010/06/borito 8/17/10 18:07 Page 5 Tartalom ■ 3 szombat ROMÁNIAI ZSIDÓSÁG 2010. szeptember 5770 elul / tisri 4 Leon Volovici • A Magyar Zsidó Román írók – zsidó írók: Kulturális Egyesület folyóirata. a kulturális identitás dilemmái Megjelenik évente tízszer. • Szerkesztôbizottság: 9A Holokauszt Romániában Deák Gábor Hoffman Iván Itamár Jáoz-Keszt 10 Váltságdíj a zsidókért Kovács András (Gal Beckerman) Seres László Tatár György Turán Tamás 12 Lya Benjamin Szerkesztôség: Moses Rosenrôl 12. oldal Szántó T. Gábor (fôszerkesztô) Gadó János, Novák Attila 12 Erdélyi Lajos Deák Andrea A fôrabbi, alulnézetbôl (szerkesztôségi titkár) Fritz Éva 15 Román zsidó exodus, 1959 Pári Mirella (terjesztés) Állandó külsô munkatársak: 16 Max Blecher Uri Asaf, Csáki Márton, Történetek a közvetlen Csôke Zoltán, Panyi Szabolcs, Vári György, Várnai Pál irrealitásban • A megjelenést támogatja: Amerikai Joint Magyarország 20 Salamon Márton László Ronald S. Lauder Alapítvány Magyarországi Zsidó Örökség 25. oldal Az Idegen Közalapítvány 24 A Bukaresti Zsidó Színház rövid története (Mya Liontescu) Nemzeti Kulturális 25 „Letisztultak a dolgok…” Alapprogram • Harry Eliaddal, a bukaresti A héber és jiddis szavak átírása a szerzôk felfogását tükrözi. Állami Zsidó Színház igazgatójával • beszélget Zsehránszky István Terjeszti a LAPKER Rt. • A kéziratok szerkesztése lezárult: 27 Különleges pillanatok 2010. július 1-én. a zsidó színházban Szerkesztôség és kiadóhivatal: 27. oldal 1065 Budapest, Révay u. 16. Színészek vallomása (Zsehránszky István) Bálint Zsidó Közösségi Ház, 234-es és 235-ös szoba. 29 Telefon: 311-9214/136, 137 Norman Manea Telefon/fax: (36-1) 311-6665 A halál Lapunk e-mail címe: [email protected] 30 Hazatérés – haza nélkül Címünk az interneten: http://www.szombat.com (Csáki Márton) Elôfizethetô a kiadóhivatalban, illetve postautalványon 32 Gyakran fürdenek, az OTP 11709002-20066703 „Szombat” számú alszámlán. tehát piszkosak Lapengedély száma: (Kápolnai Zoltán) III/Kul/174/1989. HU ISSN 0865-3844 34 Alkonynapló Nyomdai elôállítás: 32. oldal Mackensen Kft. (Cs. M.) 4 ■ Romániai zsidóság MIÉRT ROMÁNIA? nak és üldöztetésnek. A transznisztriai deportálásokban nem mûködött közre a náci Németország, azt a román ál- lami hatóságok egyedül bonyolították. Viszont Dél-Er- iért állítunk össze egy egész lapszámot délybôl és Óromániából nem deportálták a zsidókat, majd a romániai zsidóságról? a román Mihály király és körei által az Antonescu ellené- MMert kíváncsiak vagyunk. ben végrehajtott kiugrás is „autonóm” módon és sikeresen Miért vagyunk kíváncsiak? történt, eltérôen a Horthy-féle kiugrási kísérlettôl. Mert annyira keveset tudunk róluk, pedig Románia köz- Mert a túlélô romániai zsidóság túlnyomó többsége is vetlen szomszédunk, s minden vita és nézetkülönbség el- megszenvedte a kommunista diktatúra éveit, illetve az el- lenére összeköt bennünket a történelem. nyomás elôl jelentôs tömegei, vagyonukat hátrahagyva Mert a 20. század elsô évtizedeiben hasonló folyamatok kivándoroltak Izraelbe. zajlottak le a romániai zsidóság körében – modernizáció, Mert a romániai zsidóság és kultúra ennek ellenére nyo- nagyvárosi asszimiláció, új típusú identitások keresése – maiban ma is létezik, és érdeklôdésünkre tarthat számot. mint a magyarországi zsidóságéban. Mert a 21. századi Európában élünk, és zsidók lévén, kí- Mert a romániai zsidóság nagy tömegei, elsôsorban a váncsiak vagyunk a velünk szomszédos ország és kultúra regáti régióban, a jelentôs részben asszimilálódó magyar közegében azonosságtudatát megôrzô zsidóságra is, s mert zsidóságtól eltérô viszonyok között éltek: nem asszimilá- nem kérünk a 20. századi Közép-Európa egymás identitá- lódtak, jiddisül is beszéltek, megôrizték tradicionális jel- sát megsemmisíteni kívánó törekvéseibôl, melyek szem- legüket, és idegenkedve néztek a nyugat felé orientálódó, befordították egymással a nemzeti, s akár az egyes nemze- beolvadás-párti, vagy éppen a magyarsággal rokonszen- ti kultúrák vonzáskörébe tartozó zsidó közösségeket. vezô, magyar kultúrájú hitsorsosaikra. Egyáltalán: minek kell magyarázat, hogy miért állítunk Mert a román zsidóság egy része, a magyar zsidósághoz össze egy egész lapszámot (sôt októberre átcsúszó közle- hasonlóan áldozata lett a harmincas évek fasiszta gondo- ményünkkel kicsit többet) a romániai zsidóságról? lataiból a ’40-es évekre szárba szökkenô diszkrimináció- Miért ne? LEON VOLOVICI Román írók – zsidó írók: a kulturális identitás dilemmái kor erôs zsidó kulturális mány és az írástudás területérôl nem, háttérrel rendelkeznek, mert ott az akkulturáció pár évtized- arra törekszenek – és kö- del korábban kezdôdött. Ronetti-Ro- gy – fôleg zülük nem kevésnek sike- man elsô abban is, hogy a zsidó iden- az elsô vi- rül is –, hogy román írók- titás és a teljes asszimiláció kísértésé- Elágháború utáni – folya- ká váljanak és integrálód- nek dilemmáját az elmélkedés és iro- matot vizsgálok, mely a janak a román irodalom- dalom témájává teszi. Az elsô írói ge- román kulturális és iro- ba. A zsidó történelem- neráció, mely utána 1900 után, jelent- dalmi életben, valamint ben ez általános európai kezik, éli és vállalja ezt a dilemmát, a romániai zsidóság szel- jelenség, éppen csak Kö- ami nem egyszer vezet egzisztenciális lemi életében zajlott, vé- zép- és Kelet-Európában krízishez. gigkísérte a romániai zsidóság életé- nagyobb méreteket ölt. Ugyanabban az idôben, az elsô vi- nek modernizálását, a romániai zsidó A jelenség, mint tudjuk, kizárólag lágháború vége felé kialakult légkör- közösség egy fontos részének akkul- zsidó, más etnikai kisebbségeknél ben, amikor a zsidóknak kilátásuk turációját, valamint szociális és kul- csak kivételes esetekben fordul elô. nyílt az állampolgári jogok elnyerésé- turális integrálódását. Zsidó kö- Romániában a XIX. század végén je- re, valódi kulturális „újjászületés” zegbôl kiemelkedô, különálló és lenik meg. Az elsô zsidó-román író megy végbe, különösen Jászvárosban számszerûen is jelentôs írói csoport minden bizonnyal Ronetti-Roman. (Iasi), ahol a zsidó közösség régi és megalakulásáról van szó, tagjai oly- Csak az irodalomról beszélek, a tudo- számottevô, amit a jiddis irodalom új- Romániai zsidóság ■ 5 rafelfedezése, a judaizmus és a héber M. Sebastian, A.L. Zissu úr és általá- akaratlanul, kizárólag a zsidó közösség tanulmányok iránti érdeklôdés fémje- ban a többi zsidó származású román szimbolikus gettójába zárták ôket, s a lez. Szimultán jelenség volt ez az ak- író azzal a szûk közösséggel szembeni háború éveiben így ôket is elérték a kulturációval, és nem egyszer találjuk magatartásáról, amelybôl indult és megkülönböztetô törvények vagy akár ugyanazokat az írókat mindkét cso- mit arról a tágabbról, amely befogad- a deportálás és a halál áradata. portban, fôként a kialakulás fázisában, ta? (...) Zsidó írók! Az igazság érdeké- „ZSIDÓ” IRODALOM amikor az ingadozások és keresések ben és bármely félreértés elkerülése ROMÁN NYELVEN gyakoribbak. végett, egy pár pillanatra gondolkod- Egy izraeli irodalomkritikus1 újke- jatok el ôszintén és küldjétek el vála- Különösen a 20-as és a 30-as évek- letû szintézise szerint a XX. század szotokat!” ben rajzolódik ki egyre élesebben az elsô négy évtizedében nem kevesebb, A válaszok, a várakozásnak megfe- ideológiai program, amely jelentôsé- mint ötven, a román kritika és iroda- lelôen, ellentmondásosak voltak. get kölcsönöz a zsidó közegbôl kilépô lomtörténet által ismert, többé-kevés- Egyesek, mint I. Peltz vagy Camil írók jól körülhatárolható magatartásá- bé nyilvántartott író létezésérôl tu- Baltazar, kizárólag román írókként nak. Ezeknek a román nyelvû irodalmi dunk. Egyeseket közülük ma is a leg- határozzák meg magukat, mások, mint mozgalmaknak az eredeténél jelen van fontosabbak között tartják számon: Uri Benador, felmagasztalják a kettôs- azonban egy identitási és kulturális ho- Fundoianu, Aderca, Sebastian, Max gyökerû szellemi identitást, ahogy vatartozási krízis is, amelyet a zsidó Blecher, Ilarie Voronca, I. Peltz, I. kissé késôbb Sebastian is tette a Ho- szellemi élet belsô fejlôdése, az elsô Caˇlugaˇru azok, akikre gondolok. gyan lettem huligán címû esszéjében. világháború után újraindult cionista A román társadalom reakciója ezzel Mindezekhez kifinomult hozzászólást mozgalom és a modern judaizmus ke- a jelenséggel szemben persze nem fûz a költô Al. Robot, áthelyezve az retei között létrejött eszmei áramlatok volt egyértelmû: az elfogadás és báto- eszmecserét a mûvészet síkjára: „Zsi- váltottak ki. Romániában ennek a rítás mellett, a nacionalista körök fo- dónak lenni sors. Egy identitás, egy nemzeti-zsidó és cionista „újjászüle- lyamatos visszautasításával és boj- helyzet és valami szigorúan szem- tésnek” az ideológiai hangja kétségkí- kottjával találkozunk. A visszautasí- élyes. Túl ezen a sajátos részleten, vül A. L. Zissu. Ô maga is szerzôje ro- tás, mely rendszerint etnocentrikus és megjelenik az alkotó, a mûvész. (...) A mán nyelvû regényeknek és elbeszélé- xenofób retorikával érvelt, mint tud- származás másodlagos tényezô. (...) seknek, melyeket kizárólag zsidó té- juk, megerôsödött a harmincas évek- Az íróvá lett zsidó ôsi küldetést telje- máknak vagy a saját generációja intel- ben, és a háború éveiben tetôzött.2 sít, kisebb vagy nagyobb mértékben, lektuális válságának szentel. Habár írókról és irodalomról van de képviselheti büszkén annak az or- A. L. Zissu fontos szerepet játszott a szó, a zsidó alkotó elit szintjén leját- szágnak a sajátosságát is, amelynek cionista mozgalomban, zsidó kulturá- szódó jelenség mégis inkább szocioló- mûvészetében részt vesz, és amelynek lis kiadványokat jelentet meg;