Ára: 600 Ft 1 Előfi zetés egy évre (4 szám): 2000 Ft 1 A kápolnásnyéki Halász-kastély 2017 új kiállítása Egy család – három iskolateremtæ mèvész 2017 FERENCZY KÁROLY FERENCZY NOÉMI Megtekinthetè rodalom örténet FERENCZY BÉNI 2017. május 1-tèl! i t Fried István: Kiemelt támogató: Jókai Mór életrajzai Ferenczy Károly: Artistapár (1912, olaj, vászon) Imre Zoltán: Ferenczy Károly (1862–1917) a századelè magyarországi festészetének kiemelkedèen fontos mestere volt. Terek és idők között Lánya, Ferenczy Noémi (1890–1957) a gobelinmévészet legnagyobb hazai alakjaként, Å a, Ferenczy Béni (1890–1967) a modern magyar szobrászat nagy hatású megújítójaként került be a mévészet történetébe. örténet Halász-kastély t Kulcsár-Szabó Kápolnásnyék, A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum által rendezett kiállítás e három Deák Ferenc u. 10. korszakos jelentèségé alkotó méveibèl ad reprezentatív válogatást. Zoltán: Austin rodalom i itités a Hippolütosz irodalomtörténet 98. évfolyam (XCVIII.) • 2017 • 1. szám Főszerkesztő Kulcsár Szabó Ernő Felelős szerkesztő Eisemann György Szerkesztőbizottság Gintli Tibor Szerkesztők Scheibner Tamás Margócsy István Vaderna Gábor Szilágyi Márton Kritika Vincze Ferenc www.irodalomtortenet.hu Az ELTE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának folyóirata. Lapalapító: Magyar Tudományos Akadémia SZERKESZTŐSÉG Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A épület telefon: (1) 4855-200/5113, 5366 e-mail: [email protected] Recenziós példányok és kritikák a szerkesztőségbe küldendők. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány támogatásával. KIADÓHIVATAL Ráció Kiadó 1072 Budapest, Akácfa utca 20. telefon: (1) 321-8023, fax: (1) 402-1293 e-mail: [email protected], web: www.racio.hu Felelős kiadó a Ráció Kft. ügyvezetője Tördelés: Layout Factory Grafikai Stúdió Nyomdai munkák: mondAt Kft. (www.mondat.hu) ISSN 0324 4970 Ára számonként: 600 Ft • Előfizetés egy évre (4 szám): 2000 Ft • Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága, 1008 Budapest, Orczy tér 1. Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél, illetve a kiadóhivatalban. Megvásárolható a jobb könyvesboltokban, illetve a Ráció Kiadó szerkesztőségében. TARTALOM 2017/1 TANULMÁNYOK KASZAP-ASZTALOS EMESE „amaz ösmeretesb műszer, a minden fordultával újabb alakokat mutató” Petrichevich Horváth Lázár irodalmi levelei: a Kaleidoskop (1842) 3 FRIED ISTVÁN Jókai Mór életrajzai 16 SZALISZNYÓ LILLA Vizsgadarabok A Színészeti Tanoda első tanévének zárása 32 IMRE ZOLTÁN Terek és idők között Heterotópia és intermedialitás a Lakásszínház budapesti és a Squat Th eatre New York-i működésében* 50 DANYI GÁBOR „És nevess a császári nyomdán!” A nyomtatás paródiája és az ellenkultúra l/áthatósága 80 KULCSÁR-SZABÓ ZOLTÁN Austin és a Hippolütosz 95 KRITIKA KONKOLY DÁNIEL Táguló körök, szerk. Buda Attila: „...mi szépség volt s csoda”, szerk. Buda Attila – Nemeskéri Luca – Pataky Adrienn 123 JÓZSA GYÖRGY ZOLTÁN Dukkon Ágnes: Az Aranykortól az Ezüstkorig. Fejezetek az orosz irodalomkritika és irodalomtudomány történetéből 128 V. SZABÓ LÁSZLÓ Wissen – Vermittlung – Moderne. Studien zu den ungarischen TANULMÁNYOK Geistes- und Kulturwissenschaften um 1900, szerk. Csongor Lőrincz 134 BIRÓ DÁNIEL Dobos István: Az olvasás esemény 138 KASZAPASZTALOS EMESE „amaz ösmeretesb műszer, a minden fordultával újabb alakokat mutató” Petrichevich Horváth Lázár irodalmi levelei: a Kaleidoskop (1842) Megszemlélém […] Daguerre képeit, miket általa készített érctáblákra napsugárok edzenek. Felséges találmány! […] Maholnap […] annyira megyünk, hogy egymás szemében tükröző arcképeinket mi, egy új vegytani procedúra által, annak rendi [sic!] szerint elefántcsontra vihetjük át. [… A] boldog hölgy előveszi az elefántcsontocs- kát, mit különös találmányú olajjal behúz, s addig nézi majd ezt, majd kedvesét, míg 1 a kedvesnek miniature-képe nem mosolyg le róla[.] Petrichevich Horváth Lázár futurisztikus fantáziálása Kaleidoskop (1842) című iro- dalmi leveleiben a fényképészet születésének hajnalán nem is áll olyan távol a jelenkori közösségi médiákban tapasztalható fotózkodási szokásoktól. Hogy egy 1807-ben született író újfajta optikai nézőpontot képes vizionálni, az kora radikális látásmód- beli újraszerveződésének köszönhető: a mai számítógépes világ formáinak, módoza- tainak gyökerei ugyanis éppen az 1820–1830-as években alakulnak ki, Jonathan Crary nagyhatású teóriája ekkorra helyezi egy új típusú megfi gyelő, egy gyökeresen más vizualitás kialakulását: a vizuális modernség kezdetét.2 A szubjektum megismerő képességeinek, lehetőségeinek változása az új optikai eszközök, az emberi testet is be- folyásoló technikai találmányok (például sztereoszkóp) befolyásának következménye: az 1817-ben szabadalmaztatott kaleidoszkóp ugyancsak hozzájárulhatott a megfi gyelő SZÁMUNK SZERZŐI státusának lényeges módosulásához. Az új „szerszámok” Crary elméletében ráadásul különféle diskurzusok (fi lozófi a, tudományos, intézményi stb.) keresztmetszeteként, az Kaszap-Asztalos Emese, PhD-hallgató (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) egykorú társadalmi mozgások kísérőjelenségeként határozódnak meg,3 a Kaleidoskop Fried István, professor emeritus (Szegedi Tudományegyetem) ezt a modellt – címében összpontosítva – verbálisan bontja ki. A modernitás 19. szá- Szalisznyó Lilla, tudományos segédmunkatárs (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet) 1 Imre Zoltán, egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Petrichevich Horváth Lázár, Kaleidoskop vagy Levelek Emiliához élet, irodalom, politika és művészet körében = U. Munkái, III., Gyurián és Bagó, Budapest, 1842, 73–74. (A továbbiakban: Kaleidoskop I–V.) Danyi Gábor, doktorjelölt (Eötvös Loránd Tudományegyetem) 2 Jonathan Crary, A megfi gyelő módszerei. Látás és modernitás a 19. században, ford. Lukács Ágnes, Kulcsár-Szabó Zoltán, egyetemi tanár (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Osiris, Budapest, 1999. Konkoly Dániel, PhD-hallgató (Eötvös Loránd Tudományegyetem) 3 Crary hangsúlyozza, hogy az egyén elsősorban nem alakítója, hanem inkább következménye, „tünete”, Józsa György Zoltán, egyetemi tanársegéd (Eötvös Loránd Tudományegyetem) okozata, terméke egy korszak lehetőségrendszereinek. Az ember tragédiája is nyomatékosítja ezt: „Mert egyént sosem / Hozandsz érvényre a kor ellenében: / A kor folyam, mely visz vagy elmerít, / Uszója, V. Szabó László, egyetemi docens (Pannon Egyetem) nem vezére, az egyén. – / Kiket nagyoknak mond a krónika, / Mindaz, ki hat, megérté századát, / De Biró Dániel, PhD-hallgató (Eötvös Loránd Tudományegyetem) nem szülé az új fogalmakat. / Nem a kakas szavára kezd viradni, / De a kakas kiált, merthogy virad.” 4 TANULMÁNYOK KASZAPASZTALOS EMESE: „AMAZ ÖSMERETESB MŰSZER…” 5 zadi jelenségeit, az iparosodást, urbanizációt, új fogyasztói, utazói viselkedésmódokat, Petrichevich Horváth Lázár 1830-as évek végén, 1840-es évek elején írt levelei még új kommunikációs médiumokat tematikus sokszínűségével, narratív eszközeivel ki- számos, e korábbi beszédmódhoz kötődő, publicisztikai igényű írást tartalmaznak válóan reprezentálja. Az újfajta látásmód pedig defi níciószerűen kimondásra is kerül (kritikákat, értekezéseket, melyek tehát inkább a már létező folyóiratok, tudományos benne: „Én e szót [ti. Kaleidoskop] nem philologiai, hanem azon másik közönségesb egyesületek keretei közé kívánkoznak), miközben sorai közt több intézményesülési értelemben kívánom vétetni, mely jelenti amaz ösmeretesb műszert, a minden for dul- folyamat, így a Pesti Magyar Színház, a hazai zene- vagy képzőművészet kibonta- tával újabb alakokat mutatót.”4 A minden fordulatával újat, ráadásul nonfi guratív alak- kozása is tetten érhető. A Kaleidoskop emellett csatlakozik az 1840-es években meg- zatokat mutató műszer éppen egy korábbi, a 18. század vizualitásának stabil, rögzített honosodott levelezés „modern” formájához is. Petrichevich irodalmi leveleinek be- viszonyaiból mozdít ki, ahol a látás még a valóság közvetlen, problémamentes, biztos szédmódja e felől nem hagy kétséget, mert ha olykor fel is bukkan benne a retorika és reális jelölővel rendelkező letéteményese volt, helyette pedig a mobilitást, a referen- előírásain iskolázott levélíró emelkedettebb, nehézkesebb fogalmazásmódja, a nagyobb- cialitás hiányát hangsúlyozza, és a számítógép bites képrendszerére emlékeztetve, részt társalkodási „tónhoz” közelítő, életszerű, oldott hangütés már egyértelműen „a látást az emberi megfi gyelőtől elválasztott [absztrakt] síkra helyezi át”.5 A kalei- jelzi, létrehozza az elkövetkező években bekövetkező diszkurzív paradigmaváltást. doszkóp ráadásul (a fenakisztoszkóphoz hasonlóan) a tömegszórakoztatás, egy új- Pet richevich munkája – a szakirodalom korábbi megállapítását kiegészítve – tehát nem fajta (fogyasztói) társadalom spektákulum-igényeit idézi, Petrichevich Kaleidoskopja nyomában jár az új narratív tendenciának, hanem részben megelőzi, de legalábbis így Crary teóriájával váratlanul nagyon élénk párbeszédet folytat. párhuzamosan megvalósítja azt. A Kaleidoskop összművészeti forrásanyaga fi lológiai Mindez a nemzeti kánonból ismert szólamot, Petrichevich Horváth Lázár mara- jelentőségén túl így metaszövegként is működtethető, miután régi és új beszédmódo- dinak, feledésre méltónak ítélt életművét egészen új megvilágításba helyezheti, és kat látványosan egyesítve a levélműfaj korszakos formálódására világíthat rá. A levél a fi gyelmet