Zalamegye1:Layout 1 9/24/07 10:47 AM Page 1 VÍZBÁZISVÉDELEM ZALA MEGYE Zalamegye1:Layout 1 9/24/07 10:47 AM Page 2 Zalamegye1:Layout 1 9/24/07 10:47 AM Page 3 VÍZBÁZISVÉDELEM ZALA MEGYE Zalamegye1:Layout 1 9/24/07 10:47 AM Page 4 Vízbázisok és védelmük Víz a föld alatt, víz a föld alól • A felszín alatti vizek szemünk elôl rejtve lé tez - nek, mozognak, gyarapodnak, fogynak, Akárhová megyünk az országban, több és külön- szennye zôdnek. Az említett folyamatok lassan bözô fajta víz van a terepfelszín alatt, mint gon- játszódnak le, mert a felszín alatti vizek mozgá- dolnánk. Valamikor minden portán ott volt a sa is lassú, ezért a következményeket is csak gémeskút vagy a kerekes kút. A bennük látszó víz- hosszú idô elteltével tapasztaljuk. tükör a talajvíz felszíne az adott helyen. Ha • A felszín alatti víztömegbôl csak óriási költséggel, mélyebbre fúrunk, tapasztaljuk, hogy a vízrekesz- hosszú idô alatt távolíthatóak el a szennye - tô rétegek alatt szintén vizet találunk, ez a réteg- zôanyagok és akkor sem teljes mértékben. víz. A víztartó rétegek általában homok anyagúak, szemcsések. A szemcsék közötti pórusokban nagy Mi veszélyezteti az ivóvizünket ? mennyiségû víz van. A Bakonyban kirándulva gondoljunk arra, hogy Ember és víz kapcsolata a legtöbbször nem válik a ezeknek a hegységeknek a kôzetei repedezettek és felszín alatti víz javára. Csak egy kicsit kell körül- ezek a repedések vízzel vannak telve. Ez a karszt víz. néznünk és akár közvetlen közelünkben több A patakok, folyók által lerakott durvaszemû olyan tevékenységgel, vagy tevékenységek nyo mai - kavicsrétegek mintegy megszûrik a folyóvizet. Az val lehet találkozni, ami veszélyezteti a felszín alat- itt tárolt vizet partiszûrésû víznek nevezzük. ti vizet: Egyes területeken a víztükröt közvetlenül éri a • Nem kell messzire menni, hogy az ember bele- földbe beszivárgó csapadékvíz, máshol a vízre- botoljon valamilyen hulladék halomba. kesztô rétegek akadályozzák az átszivárgást. A fel- • Ma már minden településen ott a vezetékes víz, szín alatti víz nincs nyugalomban! Mozog a víz- vele a vízöblítéses WC, mosogató és mo só gép. tartó kôzetben, áramlik egyik közegbôl a másikba. A szennyvíz szikkasztása során a megtöbbszörö- Van olyan fajtája, amely csak néhány éve tartóz- zôdött vízfogyasztás felhígítja a szennyezôanya- kodik a felszín alatt, mások tíz, száz vagy akár got és meggyorsítja azok talajvízbe jutását. Még több ezer éve szivárogtak a felszín alá. A víztartó mindig sok az olyan település, ahol a vezetékes és vízvezetô rétegek többé-kevésbé összefüggô vízellátás mellôl hiányzik a szennyvízelvezetés. rendszerében helyezkednek el, általunk nem lát- Így szinte valamennyi te l epülésünk alatt látha- ható módon. tatlan szennyvízdomb van. • Nézzen be egy mezôgazdasági üzem udvarára: Érték-e a víz? trágyatárolás gödörben, acélhordók (amelyek rozsdásodnak, kilyukadnak), az egyikben olaj a Igen, érték. Hazánkban szinte mindenütt jelen gépek számára, a másikban vegyszer a gyomir- van a felszín alatti víz valamilyen típusa. Ennek táshoz. következménye, hogy a vezetékes vízellátás – más • A mezôgazdaságban – különösen régen – hatal- országokhoz képest szinte egyedülálló módon - mas mennyiségû mûtrágyát és gyomirtó-rovar - csaknem száz százalékban felszín alatti vizet juttat irtó vegyszert használtak fel. Amit nem használt a lakásokba. fel a növényzet, az a talajvízbe került és nagy Érték, mert fontos szerepet játszik az életünkben. része ma is ott van… Ezt az értéket azonban könnyen elveszíthetjük! • És akkor még nem beszéltünk az iparterületek- Azért, mert: rôl, a felhagyott bányákról, a bányák közelében • A felszín alatti vizek léte számunkra termé sze - levô meddôhányókról, a kohókról… tes, s ami természetes, arra nem vigyázunk! Ne tévesszen meg minket az a gondolat, hogy ma 4 VÍZBÁZISVÉDELEM Zalamegye1:Layout 1 9/24/07 10:47 AM Page 5 már talajvízbôl szinte sehol sem vesznek ki vizet az védôterületeket, védôidomokat. Részletes elôíráso- ivóvízellátás céljára. A mélyebben található kat ad a rendelet ahhoz, hogy milyen szennyezô-, vízkész leteket a vízrekesztô rétegek csak egy ideig vagy potenciális szennyezô tevékenységek végzése képesek megvédeni a szennyezôdésektôl. A bizton- tilos a védôterületen. Ennek nyomán a valóban ság addig tart, amíg biztonságban van az a termé- káros szennyezô tevékenységeket meg kell szüntet- szetben elôforduló víztömeg, amit kutakkal, kút- ni, újabbakat pedig nem szabad elkezdeni. A csoportokkal a felszínre hoznak és vezetékrend- vízmû üzemeltetése során figyelôkút rendszerrel szerrel a fogyasztó csapjáig juttatnak. ellenôrizni kell a víz minôségét, még mielôtt az elérné a kutakat, hogy látni lehessen, mennyire Hogyan védhetjük meg ivóvízbázisainkat? eredményesek a védelmi intézkedések. A kutak, kútcsoportok felszíni és mélységbeli kör- Ha mindez megtörténik, elmondhatjuk, hogy víz- nyezetét nevezzük vízbázisnak. ellátásunk biztonságba került. A jogszabály érvényre juttatása érdekében a Nyugat-dunántúli A biztonság fokozását, szükség esetén megteremté- Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mûkö- sét szolgálja a 123/1997 (VII. 18.) dési területén a vízbázisvédelmi kormányzati cél- Kormányrendelet. A rendelet szerint védôterüle- program keretében 24 sérülékeny vízbázis vízbá- tet, védôidomot kell kialakítani a vízbázisok biz- zisvédelmi munkái fejezôdtek be. tonsága érdekében. Ehhez a vízbázist kellô részle- tességgel – kutató fúrásokkal, geofizikai-, izotó- A befejezett vízbázisvédelmi munkák eredményé- pos és vízkémiai vizsgálatokkal – fel kell tárni és rôl a következô oldalakon rövid összefoglaló tájé- az így szerzett ismeretek alapján kell méretezni a koztatást adunk. A kút vagy egyéb vízkivételi hely közvetlen környezete a belsô A belsô védôterületet a külsô A védelem további fokozata a hidrogeoló- védôterülethez tartozik. Méretezésénél 20 nap elérési idôvel védôterület veszi körül. A giai védôterület, aminek ’A’, ’B’ és ’C’ számol nak, tehát a belsô védôterület az a kút körüli terület, külsô védôterülethez tartozó zónája lehet. Az ’A’ jelû az 5 éves, a ’B’ jelû ahonnan 20 napon belül a kút vizébe kerülhet a szennyezô elérési idô 6 hónap. A külsô az 50 éves elérési idôhöz kötôdik, míg a ’C’ anyag vagy a szennyezett víz. Biztonsági okokból akkor is leg- védôterületen szigorú korlá- jelû annak a teljes vízgyûjtô területnek a alább 10 méter sugarú kört kell figyelembe venni, ha a számí- tok között van szabályozva határait jelzi, ahonnan a felszínre hulló tások szerint a kút közvetlen közelében is több 20 napnál a az építés, a közlekedés, a csapadék egyáltalán eljuthat a vízkivételi leszivárgási idô. Ivóvízkút esetében tehát belsô védôterületnek földhasználat és minden helyhez. A hidrogeológiai védôterületen az minden esetben kell lennie. A belsô védôterülethez igen szigo- olyan egyéb tevékenység, elérési idô növekedésével arányosan az ’A’ rú elôírások tartoznak: pl. be kell keríteni, oda csak a kezelô ami a talaj természetes védô- zónától a ’C’ zóna felé fokozatosan enyhül- személyzet léphet be, stb. Ebbôl is következik, hogy a terület képességét ronthatja (pl. nek a korlátozások. tulajdon jogával is kell rendelkeznie a vízmû tulajdonosának. bányászat). ZALA MEGYE 5 Zalamegye1:Layout 1 9/24/07 10:47 AM Page 6 Balatongyörök Erzsébet forrás A karsztvíz áramlási iránya a térségben D-DNy-i. A karsztvíz nyomásviszonyait a vízmû környezetében kis mértékû feláramlás jellemzi, melyet alátámaszt a karsztvízben mért alacsony trícium érték is (1-4 TU), ami 50 évnél idôsebb víz hozzákeveredését jelzi. A vízbázis kútjai a felsô-triász dolomitban tárolódó karsztvizet hozzák a felszínre, vízutánpótlás a vízmûtôl É-ÉK-re lévô nyílt karsztos területek felôl érkezik. A forráscsoport tagjai 1967-ig Vonyarcvashegy és Balatongyörök határában, mintegy 800-900 m hossz- ban természetes kilépési helyeiken fakadtak. Ezt követô- en került sor a vízbázis kiépítésére. 1967-ben 3 db kút mélyült (I.; II.; III. számú kutak), majd második ütem- ben 1971-ben újabb három kút (IV.; V.; VI. kutak) A vízmû környezetének vízföldtani jellemzése került lemélyítésre. A kutak pozitívak, a túlfolyó vizek azonban nem a kútszerkezeten, hanem a források termé- Balatongyörök – Erzsébet forráscsoport vízbázisa a szetes vízkilépési helyein jutnak a felszínre. A vízbázison Keszt helyi-hegység déli elôterében, a 71. sz. fôút D-i jelenleg négy kút üzemel (I.; II.; III.; IV. sz. kutak). oldalán, a Balatontól É-ra, mintegy 1 km-re található. A kutak mellett a vízmûterületen szivárgó galériai is épült, mely az eredeti forráshálózat és annak elfolyó rend- A Keszthelyi-hegység fô tömegét alkotó, tektonikai szerét követi a felszín alatt 1,0 – 1,5 m mélységben. A vetôkkel tagolt felsô-triász dolomitra a hegység déli galéria által összegyûjtött vizet a Malom-patak fogadja be. peremének hegylábi elôterében, illetve az eróziós völ- gyekben különbözô vastagságban és kiterjedésben A vízbázis fôbb adatai pannóniai homokos, kavicsos rétegek és pleisztocén lejtôtörmelékek települnek. A hegység nyílt karsztos Vízbázis neve Nyugat-balatoni Regionális Vízmû Balatonygyörök területein beszivárgó csapadékvíz ezeket a fiatal üledé- Erzsébet-forráscsoport kútjai keket áttörve a déli hegylábfelszín területén források Vízbázis típusa Karsztvíz formájában jut a felszínre. Vízbázis üzemeltetôje Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. Nyugat-balatoni A térségben a talajvíz mélységbeli elhelyezkedése és Üzemigazgatóság, Keszthely horizontális elterjedése igen változatos a morfológiából Megbízó Nyugat-dunántúli és rétegtani kifejlôdésbôl adódóan, rétegvizek csak az Környezetvédelmi és Vízügyi elôtéri me den ceterületeken találhatóak.