Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ H. HANNY ERZSÉBET BUDA 1686. ÉVI VISSZAFOGLALÁSÁSNAK HÍREI HAZAI KÖNYVGYŰJTEMÉNYEINK EGYKORÚ, SPANYOL NYELVŰ KIADVÁNYAI ALAPJÁN Történettudományi Doktori Iskola Dr. Prof. Gergely Jenő, egyetemi tanár Középkori – és Kora Újkori Magyar Történeti Doktori Program Dr. Kalmár János, egyetemi docens A Bizottság tagjai: Elnök: Dr. Prof. Sz. Jónás Ilona DSc., professor emeritus Titkár: Dr. Molnár Antal PhD, adjunktus Tagok: Dr. G. Etényi Nóra CSc. adjunktus, Dr. Poór János egyetemi tanár, dr. Borsodi Csaba, egyetemi docens Bírálók: Dr. Németh S. Katalin CSc., dr. Kalmár János CSc., egyetemi docens Témavezető: Prof. Dr. R. Várkonyi Ágnes DSc., professor emeritus Budapest, 2008. I. BEVEZETÉS I/1. TÉMAVÁLASZTÁS, CÉLKITŰZÉSEK Amikor 1987–ben, mint végzett régész a Budapesti Történeti Múzeumba kerültem nem gondoltam, hogy rövidesen megszűnik a lehetőség, hogy ásatóként a múzeumban maradhassak. Másfél év múlva választás elé állítottak: vagy keresek másik munkahelyet, vagy maradok és könyvtári munkatársként dolgozom tovább. Az utóbbit választottam. Néhány év alatt sikerült „bedolgoznom” magam a könyvtárosi feladatokba. Közben elvégeztem a könyvtár szakot, ahol könyvtörténész-könyvmúzeológusi szakirányú képzést is kaptam. Szakdolgozatom1 írása közben a BTM Újkortörténeti Osztályának gyűjteményében bukkantam rá arra a kéziratos kötetre,2 amelyet – mivel nem nyomtatvány volt – nem illeszthettem be a szakdolgozatba, azonban felkeltette érdeklődésemet. Sok izgalmas megválaszolatlan kérdés merült fel bennem ezzel a kötettel kapcsolatosan. Ezek ösztönöztek arra, hogy a témával jelentkezzem a Középkori– és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék Doktori Iskolájára. A képzés ideje alatt, a témában elmélyedve, eredeti szándékom jelentősen megváltozott. Kezdetben ugyanis pusztán a kötetben összegyűjtött, Buda visszafoglalásával kapcsolatos, korabeli írások, valenciai illetőségű személyek és mindezek történeti környezetbe illesztése volt a célom. Azonban a három év alatt a tanáraimtól3 kapott szakmai útmutatások, valamint a szakirodalom tanulmányozásának következtében, korábbi elképzelésem teljesen átalakult. Elhatároztam, hogy egy periférikus probléma helyett 1 Buda 1686. évi visszavívásának egykorú irodalma a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményében. Bp. 1996. Bíráló tanár: Dr. Fülöp Géza, docens. (1999–ben hasonló címmel megjelent a Monumenta Historica Budapestinensia című sorozat 9. köteteként.) Köszönöm dr. Schwarcz Katalinnak, egykori főnökömnek, hogy elindított ezen a pályán azzal, hogy rendelkezésemre bocsátotta a témával kapcsolatos, még publikálatlan kutatási eredményeit. 2 Köszönet illeti dr. Holló Szilvia Andreát, amiért az Újkori Osztály akkori vezetőjeként engedélyezte az „Academia Poetica” című kötet feldolgozását. 3 Ezúton szeretném megköszönni dr. R. Várkonyi Ágnes professzorasszonynak, hogy az első pillanattól kezdve, mint témavezető szigorú, kritikus véleményével, útmutatásaival segített. Szintén szeretnék köszönetet mondani dr. G. Etényi Nórának és dr. Kalmár Jánosnak, akiktől az eltelt évek alatt nagyon sok segítséget kaptam. megkísérelem átfogóan bemutatni a magyarországi könyvtárakban fellelhető, spanyol nyelvű, Buda visszavívásával egyidejűleg napvilágot látott dokumentumokat. A külföldi és hazai szakirodalom alapján az is kiderült, hogy a téma még ennél is szerteágazóbb. Sokkal több kérdés, témakör és tudományág foglaltatik benne, mint ahogy az első látásra szembetűnik. Végül – bár nem könnyen – sikerült munkámnak határt szabnom és végül arra a következtetésre jutottam, hogy a dolgozatban mindenképpen be kell mutatnom a korabeli spanyol történeti környezetet és az akkori közvéleményt egyaránt, nem is beszélve arról, hogy a három témakört – a nyilvánosságot, a történeti környezetet, és a spanyol forrásokat – összefüggéseikben kell feldolgoznom. Viszonylag újnak számított ekkor az a kutatás, melyet Magyarországon az 1990–es években kezdtek meg, éppen a Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszéken, és amely a kora újkori nyilvánosságot, közvéleményt, propagandát vizsgálta a korabeli írott és grafikus kiadványok fényében. Egészen frissnek mondható szakcikkek segítségével módomban állt hozzákötni munkámat ehhez a szálhoz is. Feladatom a hazai könyvtárakban található spanyol nyelvű dokumentumok összegyűjtésével kezdődött. Ilyen témájú köteteket a legnagyobb számban az Országos Széchényi Könyvtár Apponyi Gyűjteménye őriz, közvetlenül utána a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye áll. Szórványban a Magyar Tudományos Akadémián és az Egyetemi Könyvtárban találhatók még kiadványok. A főváros múzeumának (Budapesti Történeti Múzeum) szintén jelentős különgyűjteménye van Buda 1686–os visszafoglalásának egykorú irodalmából, de ezek főként német, illetve kisebb részben angol és holland nyelvűek. Megállapítottam, hogy csekély az 1686–ban kiadott, Magyarországon fellelhető nyomtatványok száma, ezért kiterjesztettem a gyűjtés körét. Az 1683–tól, a török ellen vívott harcokról megjelent műveket is felvettem a katalógusba, majd a vizsgálódásomat kiegészítettem azokkal az 1700–ig kiadott dokumentumokkal, amelyekben akár Buda, akár Magyarország visszafoglalásáról szóló tudósításokat találtam. Így állítottam össze a 58 darab címleírásból álló katalógusrészt. A rendelkezésre álló, illetve feldolgozott forrásokat megjelenésük időrendjében soroltam fel. Későbbiekben ezekre a katalógusban adott tételszámokra hivatkozva fogom őket megemlíteni. A rövidített címleírás után a bibliográfiákban megtalálható említésük, majd a valóságos lelőhelyük szerepel. Az azonos kiadványokat nem írtam le többször, lelőhelyük jelzi, hogy az országban több példány is megtalálható belőlük. Ugyanakkor, amelynek szövegváltozata ismert, azt külön tételként vettem fel. A kutatás során igyekeztem felderíteni a híradások elsődleges forrását, Spanyolországba való eljutásának útját, szerzőinek, kiadóinak kilétét. A forrásokat mindenekelőtt tartalmuk szerint dolgoztam fel. Fő szempontként szerepelt, hogy a híradás milyen új információval tud szolgálni, a jóval bővebb német nyelvű kiadványok mellett. Vizsgáltam emelett a kiadványok stílusát, szóhasználatát, a bennük található hírek hitelességét. Fontos szempont volt, hogy a spanyol önkéntesekről vagy a spanyolországi reflexiókról mennyire találunk bennük adatokat. Igyekeztem osztályozni a híreket aszerint is, hogy milyen olvasóközönséget céloztak meg. A szakirodalom tanulmányozása során könnyű és nehéz dolgom is volt egyszerre. Buda visszafoglalásáról nagy mennyiségű szakmunka állt rendelkezésemre, Spanyolország és tartományai történetével kapcsolatban azonban már nem volt ilyen szerencsém. A nyilvános könyvtárakban jobbára kézikönyvek és összefoglaló történeti művek találhatók, de ez az időszak ezekben ritkán, vagy nagyon régi kiadású feldolgozásokkal képviselteti magát. A megfelelő szakirodalmat német–, és spanyolországi könyvtárak állományából és a külföldi publikációk segítségével kellett összegyűjtenem. Ugyanakkor – szerencsére – a források elemzésénél föl tudtam használni – akár mintaképpen is – korábban készült, leíró jellegű, és később kiadott, az egykorú dokumentumokat feltáró és elemző kiadványokat. A munka nehézsége leginkább abban rejlett, hogy körülményes és időigényes feladat volt megtalálni és beszerezni a korra vonatkozó, idegen nyelvű szakirodalmat. Éppen emiatt éreztem rendkívül fontosnak, hogy a magyar –, de a spanyolországi – feldolgozások között eddig még mostohán kezelt időszakot, az utolsó spanyol Habsburg uralkodásának korszakát megpróbáljam szerény eszközeimmel a lehető legrészletesebben vázolni úgy, hogy kitérek Spanyolországnak mind a belpolitikai, mind a nemzetközi, mind a gazdasági helyzetére. Buda visszavívásának körülményeit és eseménytörténetét ehhez képest elég volt igen röviden ismertetni. Hűen a spanyol források gyakorlatához, naplószerű beszámolóval igyekeztem a feladatot megoldani. Azt sem tartottam célomnak, hogy a katalógusban szereplő minden egyes tételről tartalmi ismertetést készítsek. Sorra vettem a legérdekesebb vagy a történeti érték szempontjából legfontosabb dokumentumokat, s azokon keresztül igyekeztem bemutatni Magyarország spanyol közvéleményben elfoglalt helyét, valamint a híráramlással kapcsolatos tendenciákat. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal a ténnyel is, hogy hazánkban elenyészőnek mondható a spanyol nyelven fellelhető híradások száma, ahhoz képest, hogy a Spanyol Királyság területén, illetve Európa más országaiban milyen hatalmas mennyiségű kiadvány látott napvilágot a török ellenes háborúk éveiben. A német, az osztrák, de elsősorban a spanyolországi könyvtárakban, különgyűjteményekben4 ezek több ezres tételt jelentenek. Mindazonáltal úgy gondolom – és ezt tekintem dolgozatom céljának is –, hogy érdemes és lehetséges e hazai „töredék” alapján bemutatni azt a visszhangot, amelyet a magyarországi események a távoli, Pireneusi–félszigeten keltettek. A Buda alatt harcoló spanyol önkéntesek részvétele miatt is érdekes forráscsoport feldolgozása a 17. századi spanyol–magyar kapcsolatok történetéhez is adalékul szolgálhat. 4 Elég csak – a teljesség igénye nélkül – az osztrák, a francia, a német, az angol, a spanyol nemzeti könyvtárakban őrzött nyomtatványok mellett a Valenciai Egyetem Régi könyvgyűjteményének, a Katalán Nemzeti Könyvtár aprónyomtatványtárának, és a barcelonai Bonsoms–gyűjteménynek kiemelkedő mennyiségű anyagára utalni. I/ 2. IRODALMI ELŐZMÉNYEK (KUTATÁSTÖRTÉNET) Mindenekelőtt szeretném röviden ismertetni Buda visszafoglalásának magyar történeti irodalmát, valamint azt