MÁTÉ ÁGNES S EGY KORA ÚJKORI SIKERKÖNYV TÖRTÉneTE MÁTÉ ÁGNES EGY KORA ÚJKORI SIKERKÖNYV TÖRTÉneTE S 15-16. századi szövegvariánsok és fordítások Eneas Silvius Piccolomini Historia de duobus amantibus című szerelmes regényéből reciti Budapest 2018 A kötet a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóiratkiadási pályázatának támogatásával jelent meg Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc (http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/) feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. A köteteink honlapunkról letölthetők. Éljen jogaival! ISBN 978-615-5478-51-2 Kiadja a reciti, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja • www.reciti.hu Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa Nyomda és kötészet: Kódex Könyvgyártó Kft. Tartalom Köszönetnyilvánítás ............................................................................................... 7 1. Bevezetés. Eneas Silvius Piccolomini és a Historia de duobus amantibus ............................................................... 11 A történet: Eurialus és Lucretia szerelme ...................................................... 13 Piccolomini latin novellája mint (ál- vagy pszeudo-)cento ......................... 16 Rendet vágni a szöveghagyományban ........................................................... 24 Az X-ág E. J. Morrall sztemmájának tükrében és az újabb felfedezések .......... 27 Az Y‒ág problémái .......................................................................................... 35 Földrajzi szempontok – a szöveghagyomány egy elképzelt keletkezéstörténete ........................................................................................... 41 A modern edíciók kapcsolata a korai hagyománnyal: szövegkiadások és fordítások .......................................................................... 49 2. Niklas von Wyle és kiadása. A német, a dán és a lengyel fordítás ..... 59 Wyle német fordítása és a Dán Névtelen munkája ...................................... 63 A lengyel fordítás ............................................................................................... 77 3. A mediterrán szövegváltozatok: az olasz és a spanyol fordítások 89 Alessandro Braccesi .......................................................................................... 89 Alamanno Donati .............................................................................................. 91 A Venetói Névtelen ............................................................................................ 95 Giovanni Paolo Verniglione ............................................................................. 98 A fordítások összetartozása forrásaik alapján .............................................. 99 Donati, a Venetói Névtelen és a carmen pergratum‒csoport ........................ 99 Braccesi sajátos kihagyásai ........................................................................... 117 Verniglione és a római domus‒csoport ........................................................... 121 Az ismeretlen spanyol fordító munkája ......................................................... 122 Braccesi és Donati a hűséges fordító feladatáról .......................................... 127 A két olasz fordítás előszavai ........................................................................... 131 4. Johannes Oporinus vegyes variánsa és a Pataki Névtelen magyar fordítása ................................................ 135 Neolatin novellából magyar históriás ének ................................................. 138 A virtuális forrás és megtalálása .................................................................. 141 Forrásból fordítás ............................................................................................. 146 A forrástól függetlenül .................................................................................... 156 Piccolomini a régi magyarországi példányadatok tükrében .................. 160 5. Párizsi kiadások és francia fordítások ................................................. 165 Bibliográfiai áttekintés .................................................................................... 165 Maître Anthitus la Favre ................................................................................ 172 Octovien de Saint-Gelais ................................................................................ 178 A Lobkowitz-kódex ellenében ...................................................................... 180 Saint-Gelais lehetséges forrása ..................................................................... 182 A párizsi kiadások egymáshoz való viszonya Saint‒Gelais fordításának tükrében .................................................................................. 189 A rejtélyes Jean Maugin vagy Jean Millet ................................................... 190 François de Belleforest ................................................................................... 197 Az N. R. monogramú fordító (1598) ............................................................... 199 Jean Bouchet (nem Bouchier) ......................................................................... 206 6. Angol fordítások ......................................................................................... 211 Az Angol Névtelen fordítása .......................................................................... 212 William Braunche angol fordítása ................................................................ 216 Braunche forrásának nyomai fordításában ................................................. 220 William Braunche fordításához írt előszava ............................................... 228 7. Összegzés ......................................................................................................... 232 Appendix. A szöveg: Historia de duobus amantibus .................................... 239 A Historia de duobus amantibus szöveghelyek variánsai .......................... 303 Sztemma ............................................................................................................ 345 Piccolomini-kéziratok és kiadások listája .................................................... 347 Bibliográfia ...................................................................................................... 379 Köszönetnyilvánítás Ez a könyv tízéves kutatómunka eredménye. Az alaptéma, amelyből e hosszú kutatás kinőtt, vagyis aHistoria de duobus amantibus modern kiadásokból ismert változata és a magyar Eurialus és Lucretia históriája latin alapszövege közötti látható eltérés egy Fazekas Sándor vezette szeminárium során vetődött fel 2006- ban a Szegedi Tudományegyetemen. A probléma kezdeti boncolgatásából végül is az eredetileg tervezett disszertációtémám megváltoztatása lett, és a kutatás első szakaszának lezárását a 2011-ben Szörényi László vezetése alatt megvédett PhD-értekezésem jelentette. Mialatt az a dolgozat készült, és lezajlott a dokto- ri eljárás, már rengeteg segítséget kaptam hallgatótársaimtól, tanáraimtól és a különböző ösztöndíjbizottságok számomra névtelenül maradt tagjaitól, akik lehetővé tették, hogy Klebelsberg Kuno és Eötvös József Predoktori Ösztöndí- jak segítségével külföldi könyvtárakban Németországban (Wolfenbüttel, Mün- chen), valamint Itáliában (Firenze, Róma, Trieszt) tárjam fel a Historia de duobus amantibus szöveghagyományát. A szegedi „neolatinosok” közül különösen jó szívvel gondolok Petneházi Gá- bor, Lengyel Réka és Lázár István személyére, felidézve a segítséget, amelyet még doktorandusz koromban nyújtottak tanáccsal, külföldről szakkönyvek és másolatok beszerzésével, és nem utolsósorban biztatással, hogy a témával érde- mes foglalkozni. Kasza Péter volt egyetemi latintanárom, ő juttatott el az állami középfokú nyelvvizsgáig negyedéves koromban, így oroszlánrésze van minden írásom létrejöttében, amelyek latin szövegekkel foglalkoznak. Köszönet illeti Jankovits Lászlót, a Pécsi Tudományegyetem tanárát, aki a disszertáció munkálatai során többször is meghívott, hogy a legendás pécsi „csütörtökesté”-ken mutassam be újabb eredményeimet, majd elvállalta, hogy a doktori értekezés egyik opponenseként is mérlegre tegye, amit addig sikerült 8 Köszönetnyilvánítás összegyűjtenem. Az ő meglátásait ebben a kötetben is hasznosítottam, a maguk helyén külön is hivatkozom rájuk. A dolgozat másik opponense Balázs Mihály tanár úr volt Szegedről, akitől a „keddesték” régi magyaros szemináriumain a szakmai alázatról és a kételkedés szabadságáról tanultam sokat, s jelen kötet- nek a lengyel fordításról szóló részét első ízben, még a disszertáció számára az ő nyelvtudása segítségével dolgoztam ki. 2011 és 2015 májusa között szakmai kitérőt tettem a Varsói Tudományegye- tem Artes Liberales Karán, ahol megszereztem második doktori fokozatomat, s ezért a Historia szöveghagyományával kapcsolatos kutatásom kicsit háttérbe szorult. Szerencsére azonban varsói ösztöndíjamból két különböző évben fe- dezni tudtam egy oxfordi, majd egy cambridge-i kutatóutat, s ez utóbbi során sikerült megtalálnom a magyar Eurialus és Lucretia latin forrását. 2015. január 1-jével kerültem az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Re- neszánsz Osztályára, s mivel már volt állásom, elnyerhettem a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat is, amelynek segítségével a szöveghagyomány kutatását le tudtam zárni és megírhattam ezt a kötetet. Az intézeti kollégák közül fáradhatatlan lelkesedéssel támogatta munkámat Jankovics József, aki Szilágyi Emőke Rita mellett a kötet egy korábbi