PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A PARÓDIA-KIVÉTEL SZÜKSÉGESSÉGE ÉS LEHETSÉGES KERETRENDSZERE A HAZAI SZERZŐI JOGBAN doktori értekezés dr. UJHELYI Dávid Témavezető: Prof. Dr. CSEHI Zoltán, tanszékvezető egyetemi tanár Budapest 2020 A kézirat lezárásának dátuma: 2020. augusztus 20. napja. 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 7 II. A PARÓDIA-KIVÉTEL NEMZETKÖZI HÁTTERE, A HÁROMLÉPCSŐS-TESZT ..................... 11 II.1. A nemzetközi szerzői jog fejlődésének releváns állomásai ............................... 11 II.2. A háromlépcsős-teszt megjelenése és fejlődése .................................................. 19 II.2.1. A háromlépcsős-teszt a BUE-től a TRIPs megállapodásig .......................... 19 II.2.2. A háromlépcsős-teszt értelmezése a WTO olvasatában ............................... 22 II.2.3. A háromlépcsős-teszt a WCT-ben és a WPPT-ben ...................................... 27 II.2.4. Az EU joga – A háromlépcsős-teszt az irányelvi jogforrásokban ................ 30 II.2.5. Hazai transzpozíció – A szerzői jogról szóló törvény egyedi megoldása .... 36 II.2.6. Adalékok a háromlépcsős-teszt értelmezéséhez ........................................... 42 II.3. A paródia megítélése a háromlépcsős-teszt fényében ....................................... 46 II.3.1. A paródia a TRIPs megállapodás tesztjének olvasatában ............................ 47 II.3.2. A paródia az Szjt. tesztjének olvasatában..................................................... 49 II.4. Részkonklúzió ....................................................................................................... 52 III. A PARÓDIA MEGÍTÉLÉSE AZ EU JOGÁNAK SZEMSZÖGÉBŐL ......................................... 54 III.1. Az EK kezdeti jogharmonizációs tevékenységéről .......................................... 54 III.2. Az EU átfogó harmonizációjának eredményei ................................................ 55 III.2.1. Az InfoSoc irányelv .................................................................................... 56 III.2.2. A (C)DSM irányelv ..................................................................................... 57 III.3. Az EUB C‑201/13. Deckmyn ügyben hozott ítélete és annak hatásai ........... 62 III.3.1. A Deckmyn döntés megállapításai és jelentősége ...................................... 62 III.3.2. A Deckmyn döntés hatásai a nemzeti gyakorlatokra .................................. 68 III.4. Részkonklúzió ..................................................................................................... 74 IV. PARÓDIA AZ EGYES NEMZETI JOGRENDSZEREKBEN ..................................................... 76 IV.1. Paródia a kontinentális Európában .................................................................. 76 IV.1.1. Paródia-kivétellel rendelkező országok ...................................................... 78 3 IV.1.2. Kivétel nélküli paródia vagy paródia nélküli kivétel .................................. 85 IV.2. Paródia az angolszász országokban .................................................................. 87 IV.2.1. A fair dealing országok ............................................................................... 88 IV.2.2. Ahol (majdnem) minden vicc tárgya lehet – Az Egyesült Államok ........... 93 IV.3. A paródia megítélése a magyar jog alapján ..................................................... 126 IV.3.1. A paródia SZJSZT szakvéleményei és a hazai jogirodalom tükrében ........ 127 IV.3.2. A DC Comics és a HVG Lapkiadó Kft. közötti peres eljárás tanulságai ... 129 IV.3.3. A paródia hazai megközelítésének kritikai elemzése ................................. 131 IV.4. Részkonklúzió ..................................................................................................... 135 V. A SZERZŐI SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK ÉS A PARÓDIA KAPCSOLATA ......................... 138 V.1. Személyhez fűződő jogok a nemzetközi jogforrásokban .................................. 139 V.2. A személyhez fűződő jogok (hiánya?) az EU-ban ............................................. 141 V.3. A skála két végpontján: Franciaország és az Egyesült Államok megoldásai . 145 V.4. Személyhez fűződő jogok a hazai szabályozásban ............................................ 151 V.4.1. A szerző névjoga .......................................................................................... 152 V.4.2. A mű integritásához fűződő jog ................................................................... 153 V.5. Részkonklúzió ....................................................................................................... 156 VI. KONKLÚZIÓ HELYETT: A HAZAI PARÓDIA-KIVÉTEL SZABÁLYOZÁSI LEHETŐSÉGEI .... 161 VI.1. A paródia-kivétel szabályozásának előkérdései ............................................... 161 VI.1.1. A paródia célú szabad felhasználás helye az Szjt.-ben ............................... 162 VI.1.2. Integráció az Szjt. dogmatikai rendszerébe, és ennek következményei ..... 162 VI.1.3. Paródia, karikatúra és utánzat ..................................................................... 163 VI.1.4. A kivétel terjedelme, az érintett vagyoni jogok köre .................................. 164 VI.1.5. A szabad felhasználás feltételei .................................................................. 165 VI.1.6. A személyhez fűződő jogokkal való kapcsolat rendezése .......................... 167 VI.2. Szövegjavaslat ..................................................................................................... 168 VII. ZÁRSZÓ .......................................................................................................................... 170 4 FORRÁSJEGYZÉK .................................................................................................................. 173 A szerző korábbi publikációi és tudományos előadásai ................................................... 223 1. sz. melléklet – A háromlépcsős-teszt az egyes jogforrásokban ..................................................................... 226 2. sz. melléklet – A kifejezett paródia-kivétellel rendelkező európai országokban nevesített szabad felhasználási feltételek ............................................................................................................................................................ 230 5 „You are going to create a foundation for literary property. This is what is right, and you are going to embody it in law.” Victor Hugo1 1 Brian FITZGERALD – John GILCHRIST (szerk.): Copyright Perspectives, Past, Present and Prospect. Springer, 2015. p. 3. Victor Hugo 1878. június 17. napján, az ALAI alapító kongresszusán elhangzott beszédét Benedict Atkinson fordította angol nyelvre. 6 „Seu ficti notis versibus similes, quae παρωιδία dicitur.” Quintilianus2 I. BEVEZETÉS A szerzői jogi védelem alatt álló művek paródia céljából való felhasználása közel sem új keletű jelenség, ám a paródia (görög eredetijében: παρῳδία, amely ellendalt jelent a παρά, vagyis para, ellen és az ᾠδή, vagyis odie, dal szavak összeolvadása útján)3 – mint irodalomtudományi műfaj – eredete ettől is régebbre vezethető vissza.4 Homérosz ’Batrachomyomachia’-ja, vagyis Csokonai fordításában a ’Béka és egér-harc’5 saját műve, az Iliász elé állít görbe tükröt,6 amikor a nemes Pszikharpax (Morzsalopó) és a híres Phüszignathosz (Fizignátus, Pufók) szerencsétlen kimenetelű találkozásából kikerekedő, az istenek érdeklődésére is számot tartó, egynapos, véres háború történetét írja le egerek és békák között, a Kr.e.-i V. században.7 Shakespeare ugyancsak az Iliászhoz nyúlt vissza az 1602-ben alkotott ’Troilus és Cressida’ című színdarabjában,8 amely a trójai háború eseményeit követi attól a ponttól, hogy Achilles megtagadja a harcban való részvételt. A mű a klasszikus görög tragédiákat hivatott parodizálni, ennek egyik eszköze, hogy a szereplők gyakran igen vulgárisan fejezik ki gondolataikat. Miguel de Cervantes Saavedra 1605-ben kiadott ’Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha’ című regénye9 a középkori, lovagias romantikát hivatott parodizálni, Jonathan Swift 1726-ban megjelent ’Gulliver utazásai’ című regénye10 pedig a hősköltemények, az korabeli utaztató regények és az akkori angol belpolitikai kritikájaként íródott.11 François-Marie Arouet, vagyis Voltaire 1759-ben közzétett ’Candide’ c. regénye12 irodalmi közhelyeket, vallási témákat és személyeket, illetve más társadalmi jelenségeket figurázott ki. James Joyce 2 Marcus Fabius QUINTILIANUS: Szónoklattan (Institutio oratoria). Pesti Kalligram, 2009. VI. könyv, 3. fejezet, 97. bekezdés. „Vagy pedig közismert verssorokhoz hasonló gúnyversikéket találunk ki; ezt paródiának nevezik.” (Adamik Tamás fordítása). A jelen dolgozatban felhasznált internetes források utolsó elérési ideje egységesen 2020. augusztus 31. napja. 3 Enrique JIMÉNEZ: The Babylonian Disputation Poems. Brill, 2017. p. 104. 4 Simon DENTITH: Parody – The New Critical Idiom. Routledge, London, 2010. p. 10. 5 HOMÉROSZ: A Béka és egér-harc. Csokonai Vitéz Mihály fordítása. Elérhető: https://mek.oszk.hu/00600/00636/html/vs179102.htm. 6 Leon R. YANKWICH: Parody and Burlesque in the Law of Copyright. The Canadian Bar Review, Vol. XXXIII, 1955. p. 1133. 7 David SIDER: Hellenistic Poetry: A Selection. University of Michigan Press, 2017. p. 562. 8 William SHAKESPEARE: Troilus és Cressida. Szabó Lőrinc fordítása. Európa kiadó, Budapest, 1983. 9 Miguel de CERVANTES: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha.