GEOLOGICÀ HUNGARICÀ FASCICULI AD ILLUSTRANDAM NOTIONEM GEOLOG1CAM ET PALAEONTOLOGICAM REGNI HUNGÁRIÁÉ SERIES GEOLOGICA TO M U S 6. 128 PAGINAE, I—II. TABULAE, 40 FIGURAE TEXTI INSERTAE T aeger H enrik: À Bakony regionalis geológiája. I. H einrich T a e g e r : Regionale Geologie des Bakony. I. EDITIO INSTITUTI REGII H U N G A DIС1 GEOLOGIC!. BUDAPEST INI 1936 Ged. Hungarica 6. ser. geologica 1-128. Budapeslini, 30. IX. 1936 MANUSCRIPTUM CONCLUSUM 30. VI. 1933. DATUM EDITIONIS 30. IX. 1936. A közlemény tartalmáért és fogalmazásáért a szerző felelős. Für Inhalt und Form der Mitteilung ist der Verfasser verantwortlich. STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT R.-T. BUDAPEST À BAKONY REGIONÁLIS GEOLÓGIÁJA. !. RÉSZ. (A RÉSZLETES NÉMET SZÖVEG KIVONATA.) ÍRTA : TAEGER HENRIK. REGIONALE GEOLOGIE DES BAKONyGEBIRGES. I. TEIL: IM NORDÖSTLICHEN BAKONy UND SEINEM VORLANDE. VON HEINRICH TAEGER TARTALOMJEGYZÉK. Oldal B e v e z e té s ................................................................................................................................................................ 5 A Bakony kialakulásának története................................................................................................................... < À Sztratigráfia rövid összefoglalása ............................................................................................................. 10 A z É K -i Bakony rétegsorának á tte k in té s e ................................................................................................. 11 A z É K -i Bakony morfológiai tagjainak földtani le ír á s a .......................................................................... 15 A mór—székesfehérvári árok ....................................................................................................... 15 A Bakony peremi rögei a bodajk— mohai nagy törésme n té n ................................................. 17 A Varjúvár sasbérce és az isztiméri fennsík................................................................................ 17 A Mellár m asszívu m a.................................. 18 A Sárberek d o lo m itr ö g e ................................................... 19 A gyóni eocén perem öböl.................................................................................................................. 20 A K-i Bakony É-i letörése és annak előhegysége ........................................................... 20 A tési magas f e n n s í k ........................................................................................................................ 22 A dudar— nána— szápári nagy óharmadkori medence ésannak barnaszénfelepei . 26 A zirci eocén teknő ........................................................................................................................ 27 Lépcsős törések a zirci eocén teknő É-i p ere m é n ..................................................................... 28 A Magos—Sűrű —Gerendavágás kettős táblája.......................................................................... 28 A z öreghegy sasbérce és a cseszneki apró r ö g ö k ..................................................................... 30 Bakonyszentkirály— O szlop— Csetény— Súr északi dom bvidéke.............................................. 31 A Cuha törésvölgye északi kijáratától a Bakonyhegység s z í v é i g ........................................ 32 Üjabb irodalom. — Neueres S ch rifttu m ....................................................................................................... 34 INHALTSVERZEICHNIS. Seite Vorwort ................................................................................................................................................................ 35 Eingangskapitel: Das Bakonygebirge im Zuge des Iransdanubischcn, ungarischen Mittelgebirges, sein W erden und seine spezielle Gliederung im N ord osten ................................................... 37 Kurze Zusammenfassung der S tratigrap h ie................................................................................................. 43 Geologische Beschreibung der einzelnen morphologischen Glieder im nordöstlichen Bakony . 52 Der M ór— Székesfehérvárer Graben ...................................................................................... 52 Die Randschollen des Bakonygebirges am grossen Sprung von Bodajk—Moha . , 59 Der Horst von Varjúvár und die Hochfläche von Isztim ér............................................. 61 Das Massiv des M e l l á r ........................................................................................................... 64 Die Dolomitmasse des Sárberek................................................................................................ 68 Die eozäne Randbucht von G y ó n .......................................................................................... 69 Der Nordabbruch des östlichen Bakony und sein V o r la n d ............................................ 77 Das Hochplateau von T é s ..................................................................................................... 80 Das grosse Alttertiärbecken von Dudar—Nána — Szápár und seine Braunkohlenlager . 95 Die Zircer E o z ä n m u ld e ................................................................................ 110 Das Staffelbruchland am Nordrande der Eozänmuldc von Z i r c ................................. 113 Die Doppeltafel von M agos— Sűrű— Gerenda v á g á s ........................................................ 115 Der Horst des öreghegy und die Kleinschollen bei Csesznek ........................................ 119 Das nördliche Hügelland von Bakonyszentkirály—Oszlop —Csetény—S ú r ....................122 Das zerbrochene Cuhatal von seinem Nordausgang bis zum Herzen des Bakonygebirges 124 BEVEZETÉS. Alulírott, „ A Bakony regionális geológiája“ című alábbi munka szerzője, ámbár szerény munkáját német anyanyelvén írta, szeretne a bevezetésben a magyar olvasóhoz ennek dallamos nyelvén közvetlenül fordulni. Mindenekelőtt a földtan és a földrajz ama nagy mesteréről kell megemlékeznie, aki őt a boroszlói egyetemről a gyönyörű magyar hegyvidék földtani felvételéhez hívta és a magyar föld iránti szeretetet belé oltotta, id. L óczy L ajos neve az egész világ előtt feledhetetlen. É pp oly feledhetetlen a szerző előtt az a szíves támogatás, amelyet a nagynevű előd fia és a Magyar Királyi Földtani Intézet vezetői székében utóda : ifj. L óczy L ajos részéről élvezett. Végül arra a bányavállalatra is kell gondolnia, amely már 25 éve Magyarországhoz fűzi és ezen idő óta annyi megtisztelő megbízással látja el, a háború előtt az egész gyönyörű magyar földre és a háború óta az oly igazságtalanul megcsonkított magyar hazára vonatkozólag. V ida jENő-nek, a Magyar Általános Kőszénbánya R.-T. hosszú éveken át vezetőjének tartozik meleg köszönettel azért, hogy széles látókörű gondolkodásával megengedte a Társulat nagyszámú bakonyi mélyfúrásainak földtani méltatását, amiért neki az egész tudományos világ a legnagyobb elismeréssel adózhat. Köszönettel tartozik a szerző az egész magyar tudományos életnek, amely oly önzetlenséggel támogat minden törekvést, amely bolygónk megismerésére irányul és támogatta a szerző munkásságát is. Budapest, 1933. január hó. A SZERZŐ. A BAKONY REGIONÁLIS GEOLÓGIÁJA. (A RÉSZLETES NÉMET SZÖVEG KIVONATA.) írta: TÀEGER HENRIK dr. À BAKONY KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE. Ez a szűkre szabott összefoglalás a Bakonynak, mint a Dunántúli Magyar Középhegység tag­ jának, morfológiai kifejlődését vázolja hajdantól napjainkig, és bevezetésül szolgálhat a hegység regionális geológiájába. A Bakonyt egyes szerzők a Magyar Középhegység egész vonulatával együtt az A lpok és Kárpátok között fekvő intramontán tag gyanánt fogják fel. Autochton keletkezése és különleges tektonikája révén csakugyan olyan nagyfokú önállóságot tanúsít, hogy joggal tekinthető az említett hegységívek között fekvő „internid“ *nek. A Bakony az egyetlen tag, mely D N y-i szakaszában a hegyszerkezet geoszinklinális jellegét elárulja. A Bakony É N y-i szegélyrészletében ugyanis megtalálhatók még egy tektonikai ellenszárny marad­ ványai, melynek karni, nori és rhäti kőzetvonulatai a D K -i fővonulattal szemben ellentétesen dőlnek. Ebből kiviláglik, hogy a mai Magyar Középhegység nem más, mint egy geoszinklinálisnak D K -en kifej* lődött és helyben maradt, mezozoos szárnya. Nincs kizárva, hogy a geoszinklinális központi tengelyét, illetve fenekét törés preformálta, melynek mentén később a megtört lefutású geoszinklinális ÉNy*i ellen* szárnya a mélységbe süllyedt. A Bakony tehát — a felszínén nem képviselt pcrmtől eltekintve — ere* detileg mezozoos kőzetekből álló geoszinklinálisnak tekinthető, mely tektonikai szempontból epeirogenetikus fejlődést mutat. Nem is kell kifejezetten eltekintenünk a gosautól, ha megállapítjuk, hogy emellett szól a mezozoos rétegsor általános konkordanciája, jobban mondva az idők folyamán kialakult penakordanciája, mely kétségtelenül ennek a Keleti*Alpok és a Kárpátok között fekvő térségnek az orogén tektonikai kialakulása ellen tanúskodik. Valamennyi diszkordancia posztmezozoos orogén tektonikai folyamatokra, nevezetesen vetődések mentén történt széttöredezésre vezethető vissza. A Dunántúlon, tehát a Bakony területén is, a mezozoikumban epeirogeneíikusan besüllyedő szinklinális zóna áll előttünk, közbeiktatott hosszabb orogenetikus szünetek nélkül. Igaz, hogy a tifon gyenge diszkordanciája a liász és dogger fölött falán fiatal kimériai veszteglésre utal, a fiatalabb júráfól az alsó krétáig terjedő rétegsorban azonban kifejezett