16 2007 ZALAEGERSZEG Közlemények Zala megye múzeumaiból Mitteilungen der Museen des Komitates Zala Publications of the museums of Zala County Szerkesztőbizottság: HORVÁTH LÁSZLÓ, MÜLLER RÓBERT, NÉMETH JÓZSEF, VÁNDOR LÁSZLÓ Sorozatszerkesztő: VÁNDOR LÁSZLÓ Kötetszerkesztő: FRANKOVICS TIBOR Lektorok: SÁRI ZSOLT FÜZES ENDRE MARX MÁRIA MOHAY TAMÁS S. LACKOVITS EMŐKE BÉRES KATALIN Nyomdai előkészítés: TÖRÖKNÉ MIHÁLYFI IZABELLA, BICSKEI JÓZSEF Címlap és belső borítók: BICSKEI JÓZSEF, MARX MÁRIA KÉSZÜLT A NEMZETI KULTURÁLIS ALAPPROGRAM TÁMOGATÁSÁVAL Címlapon és hátoldalon: Hosszútörölköző részletek (Göcseji Múzeum, ltsz.: GMN 53.65.3.) Belső borítók: Hímzett jegykendő sarkok (Göcseji Múzeum, ltsz.: GMN 76.8.2.) Kiadja a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, H-8900 Zalaegerszeg, Batthyány u. 2. Telefon: 36 (92) 314-537 e-mail: [email protected] Felelős kiadó: Vándor László HU-ISSN 0238-5139 TARTALOMJEGYZÉK: VÁNDOR LÁSZLÓ: In Memoriam Kerecsényi Edit (1927-2006) . .5 TOKAI ZITA MÁRIA: A Balaton-Lasinja kultúra lelőhelyei Eszteregnye és Rigyác határában Die Fundeorte der Balaton-Lasinja Kultur in den Gemarkung von Eszteregnye und Rigyác . .7 HORVÁTH LÁSZLÓ: Gyerekjáték vagy attribútum? Kelta leletek Magyarszentmiklósról (Zala megye) A toy or an attribute? Celtic finds from Magyarszentmiklós (County Zala, Hungary) . .25 KVASSAY JUDIT: Árpád-kori településnyomok Nagykanizsa határában (Az M7 autópálya nyomvonalán 2004-ben végzett régészeti kutatások eredményei) Árpádian Age settlement-remains in the surroundings of Nagykanizsa (Results of the archaeological survey of 2004 along the motorway M7) . .55 SIMON ANDRÁS: A település, a népi építészet és a gazdálkodás néhány vonása a dél-zalai szőlőhegyeken . .71 SÁRI ZSOLT: Életmódváltozások, túlélési stratégiák Muraszemenyén . .85 KOVÁCS ZSUZSA: Egy ház és a benne lakók története A Hajgató Sándor utca 8. szám alatti kiskanizsai házból begyűjtött hagyaték múzeumi értéke The story of a house and people living there The museological value of the bequest gathered from Hajgató Sándor street 8. in Kiskanizsa . .97 MARX MÁRIA: Figurális (19. századi) damasztok a Zala megyei múzeumokban Kerecsényi Edit születésének 80. évfordulójára . .107 NAGY ZOLTÁN: A kaszacsapók térbeli elterjedése Vas-Zala megyében . .119 PETÁNOVICS KATALIN: Spárgaborító, spárganevelő, fagyharang . .135 KAPITÁNY ORSOLYA: „... A szépség kertjében ...“ Népművészet mesterei a Dél-Dunántúlról . .145 KARDOS FERENC: Zalai tájak és néprajzi csoportok egy etnográfus életművében . .161 LENDVAI KEPE ZOLTÁN: Kerecsényi Edit néprajzi munkássága Lendvavidéken . .171 S. LACKOVITS EMŐKE: A mézesbábosok, gyertyamártók szakrális és fogadalmi tárgyai . .175 GYANÓ SZILVIA: A balatongyöröki plébánia története – a plébániai irattár tükrében . .183 MEGYERI ANNA: A zalaegerszegi Szentháromság kép Társadalom- és művelődéstörténeti adatok egy szobor története kapcsán Dreifaltigkeitsbildnis in Zalaegerszeg Gesellschafts- und kulturgeschichtliche Daten im Zusammenhang einer Statue . .193 HAÁSZ GABRIELLA: Múzeumi gyűjtemények és nyilvántartás a XIX-XX. század fordulóján A sümegi Darnay Múzeum példája . .213 NÉMETH JÓZSEF: Babocsay József szabadkőműves apológiája . .227 BÉRES KATALIN: Egy zalai kis falu, Ozmánbük az 1950-es években . .239 KOSTYÁL LÁSZLÓ: Elutasítottból professzor Kisfaludi Strobl Zsigmond és a képzőművészeti akadémia . .249 EKE ISTVÁN – Első tapasztalatok a nagyfelületű régészeti feltárások térinformatikai feldolgozása során FRANKOVICS TIBOR – Zala megyében KVASSAY JUDIT: Primary experiences in processing geographic information of large-scale excavations of Zala County . .259 BALOGH LÁSZLÓ: Utószó . .271 ZALAI MÚZEUM 16 2007 5 In Memoriam Kerecsényi Edit (1927-2006) Két esztendeje távozott közülünk dr. Kerecsényi Edit, mindannyiunk Edit nénije. A 20. század közepén indult muzeológusnemzedék utolsó zalai képviselője volt. Annak a generációnak, akinek életét egy nagy álom, a múzeumteremtés töltötte ki. Olyan kolléga volt, aki nehéz, sok küzde- lem mel nehezített-szépített hivatali munkája során nem vonulhatott vissza egy szűkebb tudományág bizonyára több szakmai sikert hozó elefántcsont- tornyába. Polihisztor volt, aki majd minden muzeo - lógiai szakmához értett, mindegyiket művelte, de emellett a saját szakterületén, a néprajzban képes volt maradandót alkotni. Egész életében kénytelen volt sokféle témával foglalkozni. Jó sorsa megadta, hogy sokfelé figyeljen, sok emberrel, sok témával kerül- hessen kapcsolatba, s akinek nem terhet, hanem örömet okozott, hogy tudását megoszthatta az őt felkereső sok-sok érdeklődővel. Nagykanizsán született 1927. szeptember 1-jén. Kistisztviselő család ötödik gyermeke, mind az öt egye te met végzett. 1946-ban iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetemre. Magyar-német szakos tanárjelöltként kezdte, az átszervezések miatt népraj- zos-középkori régész-művészettörténész muzeológusi Nemcsak a politikai hangulat volt kedvezőtlen, az diplomát vehetett kézhez 1951-ben. anyagi feltételeket is szűkösen mérték. Ma már Még egyetemi hallgató volt, mikor a Múzeumok és elképzelhetetlen feltételek között dolgozott. 1951-ben Műemlékek Országos Központja megbízta a nagy- mindössze egyetlen hivatalsegédet kapott társul. kanizsai Városi Múzeum és Könyvtár vezetésével. Edit asszony 1950-1983 között, 33 éven keresztül 1950-ben a múzeum és a könyvtár még együtt elfért a állt az általa felnövelt intézmény élén. Országos mér c é - gimnázium két termében. A gyűjtemény jó része, vel mérve is számottevő néprajzi, történeti gyűjte ményt leltárkönyve is elpusztult a háború idején. 1950-ben hozott létre. A mintegy 20.000 tárgy a maga részletes 2762 tárgy volt a raktárban, 1961-ben a már Thúry adattári anyagával, a nagyrészt Edit által készített György nevét viselő intézményben 13.366 darabról fotótárával együtt Nagykanizsa város, egész Dél-Zala tudósít a statisztika. történetének, néprajzának szinte teljes képét adja. Ne feledjük, ezek az esztendők nem kedveztek a Kerecsényi Edit azon negyedszázadban, amíg múlt emlékei őrzésének. Nagykanizsától délre határ - egyetlen muzeológusként dolgozott Nagykanizsán, sáv húzódott, ahova csak engedéllyel, a határőrök mintegy 100 időszaki kiállítást készített: eleinte éven - gyakori igazoltatásától zaklatva lehetett belépni. S egy te négyet-ötöt, később tízet-tizenkettőt is (nép rajzit, fiatal, filigrán lány kis fényképezőgépével, jegyzet- történetit, képzőművészetit, természet tudo mányit). füzetével gyakran gyalogszerrel járta a falvakat, régi E tevékenysége nem szorult be intézménye ez időben tárgyakat, történeteket gyűjtött, múzeumba menekí - meglehetősen szűkös falai közé. A részletes szám- tette az elűzött ferencesek ebédlőjének intarziás bavé t el helyett csak a legemlékezetesebbeket soro lom: ajtaját, a megcsonkult szenteket, az Inkey-kápolna Zalaszentbalázson, Tótszerdahelyen, Lete nyén, fakorpuszát, osztályidegennek minősített famíliák Pogány szentpéteren, Balassa gyar maton, később megmaradt tárgyait. Kecske méten, Szentesen, Szombathelyen örülhettek 6 In Memoriam Kerecsényi Edit (1927-2006) sikerének. Részt kellett vállalnia a Göcseji Falu mú - névanyagát ő szerkesztette, egészítette ki, igen sok zeum tudományos előkészítésében s különösen annak néprajzi ismeretet is közölvén benne, és mai napig berendezésében, nem tudott kitérni a tótszerdahelyi használjuk a sajnos befejezetlenül maradt zalai horvát kiállítás létrehozása, a galam boki tájház beren- helytörténeti lexikon számára készült gyűjtéseit. A dezése elől. letenyeiek nemcsak a község – ma már város – múltját Három nagy állandó kiállítás fűződik nevéhez: bemutató több kiállításra emlékezhetnek jó szívvel, kettő várostörténeti, a harmadik az „Erdő és ember hanem a település történetét összegző kötet első részét Zalában” című tárlat. 1983 őszén nyílt meg, s a téma is neki köszönhetik. sokoldalú feldolgozásával (történet, nép rajz, természet - Nemcsak megyénkben, de a Zalával szomszédos tudomány, üzemtörténet), és az erdé szeti szakemberek országok határ menti területein sincs olyan hímző segítségül hívásával rangos, fennállá sá nak másfél szakkör, ahol ne forgatnák a zalai népi hímzésekről évtizede alatt a látogatóknak sok tanulságot adó készített útmutatóit, példatárait. Egyetemi doktori dis- bemutató volt. Méltán aratott szép sikereket. szer tációjának készült, de alapvető munkává vált a „A Sokat, sok emberrel, nem egyszer makacsul vitá - népi méhészkedés története Nagykanizsa kör nyékén” zott. Mégsem szerzett ellenségeket, mert az asztal című monográfiája. másik oldalán állók-ülők megérezték: nem önmagáért, Sokféle témával foglalkozott, s mégis szinte min- nem a saját hasznáért, hanem a szentnek tartott ügyért, degyik tanulmány ugyanarról szól: Zaláról és közvet - városáért száll perbe, s ha kell, hamarosan elpárolgó len környékéről. Egy részük különböző kongresszu- haragba is. sokon hangzott el, itthon is, külföldön is. Némelyikük Életművének, mai teendőinek is elszakíthatatlan ma már alig hozzáférhető, esetleg csak horvát vagy részét képezi, hogy kezdetektől ösztönzője, segítője szlovén nyelven olvasható. Többen restelljük, hogy lehetett a zalai nép hagyományait újjáélesztő szakköri mindeddig nem tudtuk kötetbe gyűjteni régebbi, nem mozgalomnak, főleg a népi textilművészet megúju - egyszer csak utánjárással, szerencsével hozzáférhető lásának. tanulmányainak javát. Nem akart menekülni a terhes teendők elől akkor Sokoldalú munkásságát elismerései, kitüntetései is sem, amikor 1983 végén nyugdíja vonult. Évekig dol- jelzik: a szakma a Kiváló Népművelő címmel, Móra gozott még régi munkahelyén, változatlan kedvvel, Ferenc emlékéremmel,