Takács Péter A rózsa neve: Magyar Köztársaság A sorozat szerkesztôi Paksy Máté Tattay Szilárd Takács Péter A rózsa neve: Magyar Köztársaság AZ ÁLLAMOK NEVÉRÔL ÉS A MAGYAR ÁLLAM ÁTNEVEZÉSÉRÔL Gondolat Kiadó Budapest, 2015 Készült az OTKA K 108790. számú, A modern állam változásai – Törté- neti perspektívák és a jelenkori kihívásokra adott válaszok címû kutatási projektje keretében és támogatásával. A projekt a gyôri Széchenyi István Egyetem szervezeti keretei között zajlik, részben más egyetemek kutatói- nak közremûködésével. Honlapja: http://www.dfk-otka.sze.hu. © Takács Péter, 2015 Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elôzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. A kiadó könyvei nagy kedvezménnyel az interneten is megrendelhetôk. www.gondolatkiado.hu gondolatkiado.blog.hu A kiadásért felel Bácskai István Szöveggondozó Békési Bernadett Borítóterv Pintér László Tördelô Lipót Éva ISBN 978 963 693 598 6 ISSN 2064-7107 Egykori tanítványaimnak Tartalom Elôszó 9 1. Az államok nevérôl – általában 13 2. Az államnevek funkciói 25 3. Az államok meg-, el- és átnevezésérôl 35 4. Az államnevek fajtái 57 4.1. Államnév és államforma 60 4.2. Államnév és országnév 63 4.3. „Hivatalos” és „nem-hivatalos” államnév 76 5. Nyelv, politika, jog: a magyar állam átnevezése 94 6. Betûk és szavak, jelek és nevek: az átnevezés értelmezése 110 Szakirodalom 125 FÜGGELÉK A. Képi adalékok az államnevek, az államformák, valamint a nyelv- és névpolitikai küzdelmek vizuális megjelenítéséhez 136 B. Ország- és területnevek. A magyar Földrajzinév-bizottság államnévjegyzéke 148 C. Az államok neve angol, francia, spanyol, orosz, kínai és arab nyelven 154 8 • TARTALOM D. Az államok listája 181 Államtöredékek és töredékállamok 189 Projektállamok 190 Jegyzetek Az államok listájához 191 E. Mutatók 220 Elôszó Stat rosa pristina nomine, nomina nuda tenemus (A hajdani rózsa név csupán, puszta neveket markolunk) – fogalmazott Clunyi Bernát A világ megvetésérôl címû versében, 871 évvel ezelôtt.* A szöveget a kortárs közgondolkodás számára Um- berto Eco elevenítette fel A rózsa neve címû regényében.** Bár a XII. században íródott mû pontos textusát illetôen szakmai viták zajlanak, azt vélhetôleg senki sem vitatja, hogy a clunyi apátság szerzetesének gondolata nemcsak a középkori nomina- listák és realisták vitájába illeszkedett, de helye lehet a nevek- kel – s így az államok nevével – kapcsolatos mai okfejtésekben is. Nekem legalábbis ez jutott eszembe, amikor áttekintettem a magyar állam átnevezésével és az államok nevével kapcso- latos kérdéseket, s úgy láttam, hogy a rózsa, pontosabban az ôsi Róma*** nevére való utalással számos elméleti összefüggés kifejezhetô, vagy legalábbis sûrítetten megjeleníthetô. * Bernard de Clunisien: De Contemptu Mundi. Une vision de monde vers 1144. Texte latin. Introduction, traduction et notes par Andre Cresson, Turnhout: Brepols 2009. 126. (951. sor) és lásd még az ahhoz tartozó jegy- zetet is, 256–257. Az idézett szöveg magyar változata Klaniczay Gábor fordítása. (A középkori szerzô más ismert nevei: Bernardus Cluniacensis, Bernard de Clunisien vagy állítólagos morlaix-i születésére tekintettel Ber- nardus Morlanensis, Bernardo de Morlay, azaz Morlaix-i Bernát.) ** Vö. Umberto Eco: A rózsa neve, ford.: Barna Imre, Budapest: Eu- rópa 2007. 582. Lásd még Umberto Eco: Széljegyzetek a Rózsa nevéhez, in uo.585. *** Valószínû, hogy a másolások során a szöveg megsérült, s Clunyi Bernát eredetileg nem a hajdani rózsát (rosa), hanem a hajdani Rómát 10 • ELÔSZÓ Az államnevekkel kapcsolatos kérdéskör feldolgozásának közvetlen motívumát az jelentette, hogy a magyar állam al- kotmányos neve 2012. január 1-jén Magyarországra válto- zott. Ez az elnevezés az 1989 és 2011 között használt Magyar Köztársaság nevet váltotta fel a 2011. április 25-i alkotmány rendelkezése alapján. Az alkotmányos államnév megváltozá- sa a 2010/11-ben bekövetkezett politikai-jogi változások kife- jezôdése és az állam ezt követô idôszakra tervezett, azóta sok elemében meg is valósított további átalakításának elôjele volt. E kötetben az államok nevével kapcsolatos elméleti ösz- szefüggéseket elemzem, alkalmasint kitérve a magyar állam átnevezésének egyes kérdéseire is. Elôször az államok elne- vezésének jelentôségére mutatok rá, majd az államnevek rendszerét, nyelvi jellegét és funkcióit tárgyalom. Elemzem az államok el-, át- és megnevezésének kérdéseit, és áttekintem az államnevek nyelvi értelemben vett fajtáit, érzékeltetve az azok kapcsán felvetôdô fôbb filozófiai és általános államelmé- leti kérdéseket is. Végül a magyar állam átnevezésének problé- máit mutatom be. Már itt jelzem: akit csak a cím rejtélyének meg- vagy rejtélyességének feloldása érdekel, az kezdheti az olvasást a végén is. Ez már csak azért is megtehetô, mert az államnevekkel kapcsolatos általános tételek és a magyar ál- lam átnevezésével kapcsolatos különös megállapítások nem a „sequitur” viszonyában állnak, amennyiben az utóbbiak nem az elôbbibôl „következnek”. Ennek fejében viszont – remé- nyeim szerint legalábbis – megállapításaim mindkét csoportja megáll a saját lábán is. Az államok nevének kérdését a szakirodalomban ritkán elemzik. Ennek egyik oka feltehetôleg az, hogy a téma három tudományterület – az államtudomány (azon belül elsôsor- (Roma) említette. E szövegváltozat szerint stat Roma pristina nomine, nomina nuda tenemus (Az ôsi Róma név csupán, puszta neveket mar- kolunk). Ennek eredetiségét az valószínûsíti, hogy az elôzô (950.) sor így hangzik: Nunc ubi Regulus aut ubi Romulus aut ubi Remus? (Kb.: Hol van ma Regulus, Romulus vagy Remus?) A szöveg mindazonáltal az Umberto Eco által is idézett, a rózsa nevére utaló változatban terjedt el. ELÔSZÓ • 11 ban az államelmélet), a nyelvészet (azon belül fôleg a név- tudomány), valamint a földrajztudomány (azon belül pedig a kartográfia) – metszéspontján fekszik. De lehet, hogy nem is metszéspont ez, amire – ha így volna – többek figyelme is kiterjedhetne, hanem olyan elhanyagolt „senki földje”, amely iránt mindhárom irányból csak kevesen érdeklôdnek. Ennek következtében a téma szakirodalma nem mondható túl bô- ségesnek. Abban bízva, hogy lesznek majd, akik folytatják a kutatást, az írás végén közzéteszem a bibliográfiai adatgyûjtés eredményét is, függetlenül attól, hogy az adott mûvet közvetle- nül fel tudtam-e használni az itt következô rövid értekezéshez. A Függelékben az államok három listáját teszem közzé. Az egyik a magyar Földrajzinév-bizottság Ország- és területnevek címen idôrôl idôre megjelentetett, újabban interneten köz- readott államnévjegyzéke. Néhányan ezt tekintik a „hivata- los” magyar nyelvû államnévlistának; a szövegben kitérek rá, hogy mit érthetünk e hivatalos jellegen. A másik az ENSZ Földrajzinév-szakértôi Csoportja és az ENSZ Közgyûlési és Konferenciamenedzsment-osztály Dokumentációs Divíziója által gondozott egyik államnévjegyzék, mely angol, francia, spanyol, orosz, kínai és arab nyelven közli az államok nevét. Végül a harmadik egy magyarázó jegyzetekkel ellátott „saját lis- ta”, amely nem teljesen egyezik az elôbbiekkel, s nyilvánvalóan csak szakirodalmi jelentôsége van. E vonatkozásban azonban azzal a reménnyel bocsátom a szakmai nyilvánosság elé, hogy az elsô kettôvel összevetve vagy más módon használva elméleti reflexiók tárgya lesz. E harmadik lista végén megadom az „ál- lamok” és a „nem államok” közötti határterületen elhelyezhetô „államtöredékek” és „töredékállamok” nevét, valamint – elsô- sorban a kuriózumok iránt érdeklôdôk számára – utalok az ún. projektállamokra is. Ha az Olvasó ezzel a különös kifejezéssel még nem találkozott, azon nem kell csodálkoznia. Ez a hazai terminológiába itt bevezetni kívánt kifejezés – projektállam – azokra a játékosan komoly vagy komolytalan, de valamilyen szempontból szellemes kísérletekre utal, amelyek keretében államokat vagy legalábbis államszerû képzôdményeket kíván- 12 • ELÔSZÓ tak létrehozni, és ennek valamilyen elméleti tanulsága lett vagy lehet. Ezek részleteit a jegyzetekben fejtem ki, s abban bízom: e kis kötet egyik sajátos vonása az, hogy a jegyzeteket ugyan- olyan gondosan érdemes átolvasni, mint a fôszöveget. Végül szeretnék köszönetet mondani mindazoknak – in- tézményeknek és személyeknek –, akik hozzájárultak e mû megszületéséhez. Így a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának, amely szakmailag ösztön- zô, az emberi kapcsolatokat illetôen pedig kiváló feltételeket biztosított az elméleti kutatómunkához. A nemrég megszün- tetett OTKA-programnak, mely a korábbitól eltérô feltételek, illetôleg szervezeti keretek között és módon, de ma is támo- gatja az államelméleti kutatásokat. Köszönettel tartozom azon kollégáimnak, akik az itt olvasható szöveg valamelyik korábbi változatát vagy annak egy részét elôzetesen véleményezték és bírálták, illetôleg beszélgetéseink során tanácsokat adtak a téma elemzéséhez: Drinóczi Tímeának, Egresi Katalinnak, Ganczer Mónikának, Garai Borbálának, Gercsák Gábornak, Kardos Gábornak, Kecskés Gábornak, Paksy Máténak, Pru- zsinszky Sándornak, Rajky Csabának, Rácz Lajosnak, Rixer Ádámnak, Sulyok Gábornak, Szabó Miklósnak, Szigeti Péter- nek és Tamás Andrásnak. Szakmai észrevételeikre és kritiká- ikra sok esetben figyelemmel voltam a szöveg írása során, s ha valamelyik megjegyzésükkel esetleg nem értettem egyet, az is az épülésemet szolgálta. A szövegben maradt hibákért vagy tévedésekért természetesen a szerzô felel. Kelt a Budapest–Bécs közötti gyorsvonaton, Gyôr elôtt, 2015. május 17-én Takács Péter 1. Az államok nevérôl – általában Az államok nevének