CSELEKVÉSI TERV A FARKASLYUKI AKCIÓTERÜLETEN CSELEKVÉSI TERV - farkaslyuki akcióterület 1 CSELEKVÉSI TERV A FARKASLYUKI AKCIÓTERÜLETEN Tartalom VEZET ŐI ÖSSZEFOGLALÓ 3 I. HELYZETELEMZÉS 4 I.1. AZ FARKASLYUKI AKCIÓTERÜLET 4 I.2. A TELEPÜLÉSEK RÖVID BEMUTATÁSA 9 I.3. EGYÜTTM ŰKÖDÉSEK, TÁRSULÁSOK AZ AKCIÓTERÜLETEN 12 I.4. JÁRÁSI RENDSZER 13 I.5. KORÁBBI PROGRAMOK, PROJEKTEK 15 I.6. FELMÉRÉSEK 20 I.6.1. SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS 20 I.6.2 KÖZÖSSÉGI FELMÉRÉS 25 II. STRATÉGIÁK 30 III. SWOT-ANALÍZIS 43 IV. CÉLOK, STRATÉGIÁK 45 IV.1. FARKASLYUK 45 IV.1.1. FARKASLYUKI CÉLOK, FARKASLYUKI JÖV ŐKÉP 45 IV.1.2. FARKASLYUK GAZDASÁGI PROGRAMJA (2010-2014) 47 IV.1.3. MÚLT ÉS JELEN – BÁNYANÍTITÁS ÉS BÁNYAMÚZEUM FARKASLYUKON 52 IV.2. JÖV ŐKÉP /AKCIÓTERÜLET/ 56 IV.3. ÁTFOGÓ CÉLOK 57 IV.4. ELÉREND Ő CÉLOK 58 IV.5. PROIRITÁSOK 59 V. EGYÜTTM ŰKÖDÉSEK 60 VI. FORRÁSOK 62 MELLÉKLETEK 63 2 CSELEKVÉSI TERV A FARKASLYUKI AKCIÓTERÜLETEN VEZETŐI ÖSSZEFOGLÓ Farkaslyuk Önkormányzata az 5 éves cselekvési terv elkészítését a „Sáfárkodj okosan” – mélyszegény családokat támogató és szervezeti együttm űködést fejleszt ő közösségi program a farkaslyuki akcióterületen (kódszám: TÁMOP – 5.1.3-09/02) cím ű projekt keretében készíti el ő, állítja össze és abban vállalt feladatait az akcióterület többi településével együttm űködésben látja el. A cselekvési terv lehet őséget ad a szemléletváltásra, és részterületeken történ ő továbblépésre. Módosítani, aktualizálni évente szükséges a szociális kerekasztal eredményei alapján. A cselekvési terv megvalósítása csakis, különböz ő szint ű együttm űködésekkel, aktív partneri viszonyban valósítható meg, ezért különös hangsúlyt kell fektetnünk a közös munkára, a feladatok megosztására. A feladatokat az önkormányzatok intézményeinek a közrem űködésével, a civil szervezetekkel és egyéb társadalmi szervezetekkel együttm űködve szükséges és lehetséges megvalósítani 3 CSELEKVÉSI TERV A FARKASLYUKI AKCIÓTERÜLETEN I. HELYZETELEMZÉS I.1. A farkaslyuki akcióterület Az akcióterület települései Település megnevezése Kistérségi Státusz Népességszáma hovatartozás (község, város) Borsodbóta Ózdi Község 942 Borsodszentgyörgy Ózdi Község 1308 Bükkmogyorósd Ózdi Község 157 Csernely Ózdi Község 875 Csokvaomány Ózdi Község 939 Farkaslyuk Ózdi Község 2022 (1999-től) Hét Ózdi Község 547 Kelemér Ózdi Község 539 Kissikátor Ózdi Község 350 Lénárddaróc Ózdi Község 315 Sajónémeti Ózdi Község 564 Sajópüspöki Ózdi Község 568 Uppony Ózdi Község 364 Összesen 13 9490 Az akcióterület tehát 13 településb ől áll, melyek mindegyike az Ózdi Kistérséghez tartozik (összesen 29 település alkotja a kistérséget, ám nem mindegyikük csatlakozott jelen partnerséghez; többek között a kistérség három városa is kimarad: Ózd, Putnok és Borsodnádasd). A valaha Ózdhoz csatolt Farkaslyuk az akcióterület központja, ehhez kapcsolódik a további 12 község, melyek a Sajó völgyében fekszenek, valamint annak mellékvölgyeiben, a völgyf őben, illetve a bal parti dombságon. Az akcióterület szociokulturális-társadalmi hátterének megértéséhez szükségesnek t űnik egy vázlatos történeti áttekintést tennünk. A borsodi szénmedencében elhelyezked ő Farkaslyuk és az akcióterület községei er ődgazdálkodásból, állattenyésztésb ől és mez őgazdasági termelésb ől él ő tanyák, falvak 4 CSELEKVÉSI TERV A FARKASLYUKI AKCIÓTERÜLETEN voltak a XX. század el őtt. Ám a XX. század már a modernizációról és az iparosításról, illetve annak hatásairól szólt a településeken. Farkaslyuk maga jelent ős bányatelepülés lett, Ózdhoz csatolva a nehéziparhoz köt ődött, ahogy a többi település lakossága is: akik közül sokan a közeli város(ok)ba költöztek, vagy az ingázást választották. A folyamat az ’50-60-as években gyorsult fel: a téeszesítések, a mez őgazdasági gépesítés, a nehézipar és a bányászat fejlesztése iparvidékké tette a környéket. A vidék elnéptelenedett, illetve az ipar alvótelepüléseivé degradálódtak falvai (az Ózdi kistérségben inkább az utóbbi volt jellemz ő: még ma is a régió 2. legnépesebb kistérségét teszi ki). 1. ábra. Az állandó népesség alakulása 2000 és 2007 között 1 % Észak-magyarországi régió Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ózdi kistérség 101% 100% 99% 98% 97% 96% 95% 94% 93% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Év A rendszerváltás után a nehézipar összeomlott, majd a korszer űtlenné váló bányászat is lealkonyult (1999-től Farkaslyuk is község lett újra, azóta önálló településként saját önkormányzata van). A munkássá lett, vidéki munkáséletmódot folytató családok számára így elveszett a megélhetés forrása, a munkanélküliség több évtizedes megoldatlan problémává vált, ezrek hagyták el a környéket (és az országot), a települések jó részének lélekszáma, ezzel együtt az aktív korúak száma tovább csökkent. 2 (1. ábra, 2. ábra) 2. ábra. Elvándorlási különbözet (1000 lakosra, 2002-2007 között) 3 1 Forrás: Az Ózdi Kistérség Gazdaságfejlesztési Stratégiája, 2010-2020., 10. oldal. http://ozdkisterseg.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=44&Itemid=66 , 2012. április. 2 A ózdi kistérség népességszáma az 1970-es évekig dinamikusan növekedett, köszönhet ően az ipar fejl ődésének. Az 1980-as évek elejét ől megfordult ez a trend, mert a gazdasági leépülés következtében jóval alacsonyabb lett a gyermekvállalási hajlandóság, illetve többen elköltöztek. A kistérség lakossága a 2002-es statisztikai adatok szerint 76 100 f ő volt, és mind az élveszületések, mind a halálozások száma magasabb a megyei átlagnál. Ez a társadalmi-gazdasági elmaradottsággal magyarázható. Az állandó lakosok száma 2005-re 78 350 f őre növekedett. A településeket külön vizsgálva a népesség eltér ően változott. Forrás: http://ozdkisterseg.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=50%3Aa-terseg- gazdasaga&catid=44%3Aa-kisterseg-gazdasaga&Itemid=66&limitstart=3 , 2012. április. 3 Forrás: Az Ózdi Kistérség Gazdaságfejlesztési Stratégiája, 2010-2020., 11. oldal. 5 0 -2 Észak-MagyarországA FARKASLYUKI AKCIÓTERÜLETEN -4 2002 2003 2004CSELEKVÉSI 2005 TERV 2006 2007 -6 -8 -10 Az elöreged némi gyarapodást – a-12 környék társadalmát tehát újab Borsod-Abaúj-Zemplén megye amely magával vonta a szegénység súlyosbodását, de fejletlensége is napi problémát jelent. ő falvakban (3. ábra) leginkább a roma népesség léle 5,00 4,50 Ózdi kistérség 4,00 3,50 3. ábra. Az Ózdi kistérség öregedési indexe, 2007. 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 b átrétegz Gömörsz őlős Bükkmogyorósd Ugyanakkor átalakult a térség foglakoztatási strukt ő kszáma és aránya mutat Lénárddaróc a településekdési folyamat infrastukturális terhelte meg, átalakulását a foglalkoztatási szerkezet Upp változásaony Kissikátor tartós munkanélküliek aránya, jellemz Csokvaomány Nekézseny Csernely Hét Sajómercse 4 http://ozdkisterseg.hu/index.php?option=com_content Borsodszentgyörgy április. 4 Borsodnádasd Forrás: Az Ózdi Kistérség Gazdaságfejlesztési Stratég Kistérségi átlag: 1,64 http://ozdkisterseg.hu/index.php?option=com_content Királd április. Dubicsány Sáta Bánréve Borsodbóta Ózd Sajónémeti ő Járdánháza en az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezSerényfalva Sajóvelezd is jelzi. úrájaA munkanélküliek is. A kistérség között Sgazdaságának amagasjópüs paök i Hangony Putnok Domaháza &view=category&layout=blog&id=44&Itemid=66 Farkaslyuk Kelemér Arló &view=category&layout=blog&id=44&Itemid=66iája, 2010-2020., 12. oldal. 6 ő k , 2012. , 2012. CSELEKVÉSI TERV A FARKASLYUKI AKCIÓTERÜLETEN körében. Emellett a kvalifikált szakmunkások iránt megn őtt a kereslet, egyes területen már a hiányuk is számottev ő.5 A közösségi élet meglehet ősen fejletlen a térségben. Ennek hátterében nyilvánvalóan a makrotársadalmi történések állnak: mindent meghatároz a civil társadalmi szervezetek és a cserkészmozgalom II. világháború utáni betiltása, hiszen a szervez ődések terén óriási hiátus keletkezett (a m űvel ődés és sportolás szervezetei csak szakszervezeti keretek között működhettek, mégpedig er ős kontrol alatt). A rendszerváltozás óta eltelt 23 év pedig nem volt elegend ő az átfogó változásokra, egy er ős és önálló civil társadalom kiépítésére (annak ellenére sem, hogy néhány településen több-kevesebb kapacitással m űködnek civil szervezetek). Az érzékelhet ő gazdasági és szociokulturális hátrányok az életminőség alacsony színvonalának köszönhet ően a bels ő migrációs folyamatokat is tovább facilitálják. 4. ábra. Vállalkozások száma 1997-2006 között (1000 f őre) 6 Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ózdi kistérség 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 5 Az 1990-es népszámlálás adatai szerint a térségben az aktív keres ők 5,1 %-a a mez őgazdaságban, 62,8%-a az ipar és épít őipar területén, míg 32,1%-a a szolgáltatások területén dolgozott. Ezzel szemben 10 évvel kés őbb, a 2000-es népszámlálási adatok szerint a foglalkoztatottak aránya jelent ősen eltolódott a szolgáltató szektor felé. A mez őgazdaságban már csak 1,9%-ot foglalkoztatnak, az iparban és épít őiparban 44,1%-ot, míg a szolgáltatásokban 54%-ot. Forrás: http://ozdkisterseg.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=50%3Aa-terseg- gazdasaga&catid=44%3Aa-kisterseg-gazdasaga&Itemid=66&limitstart=4 , 2012. április. 6 Forrás: Az Ózdi Kistérség Gazdaságfejlesztési Stratégiája, 2010-2020., 16. oldal. http://ozdkisterseg.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=44&Itemid=66 , 2012. április. 7 CSELEKVÉSI TERV A FARKASLYUKI AKCIÓTERÜLETEN 7 5. ábra. M űköd ő vállalkozások megoszlása ágazatonként Mez őgazdaság, vadgazdálkodás, erd őgazdálkodás, halászat 8% 4% 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, 4% 7% 4% gáz-, g őz-, vízellátás 3% 5% 9% Épít őipar 7% 4% 5% 4%