AZ ÓKORI HELLAS összeállította T. Horváth Ágnes XC XC 75294 BELVEDERE JEGYZETEK 3. t I L X f-TAj AZ ÓKORI HELLAS összeállította * T. Horváth Agnes Bel ve d er e Je g y z e t e k 3. Szeged, 2005 A kötet megjelenését támogatták IV. Béla Kör „Ages Quod Agis” Kht Főiskolások a Szegedi Universitasban Alapítvány SZTE Polgáraiért Alapítvány J000388248 x 5 5 4 8 ISBN 963 9573 10 8 © T. Horváth Ágnes, 2005 © Belvedere Méridionale, 2005 BEVEZETES Az ókortörténeti szigorlat kötelező anyagához készült kézikönyv ókori Hellasszal foglalkozó harmadik kötetét tartja a kezében az Olvasó. A görög-római történelem ez idáig megjelent szakirodalma és kézikönyvei jelentős mértékben megkönnyítik ugyan a hallgatók munkáját a felkészülésben, de tekintettel arra, hogy a legjobb kézikönyvek nem magyar nyelvűek (pl. Paulys Real-Encyclopadie dér classischen Altertumwissenschaft. Rév. Ed. Wissowa, G.-Kroll, W. Stuttgart, 1894-1978.), illetve a mindmáig legteljesebb magyar nyelvű antik lexikon (Pecz V. (Szerk.), Ókori lexikon I—II. Bp. 1902-1904.) századfordulós magyarsága nehézkes, az ógörögül nem tanult hallgatók számára a görög betűs szövegek a keresést nehézzé, néha lehetetlenné teszik, a szigorlatra való felkészülést megkönnyítendő hasz- nosnak tűnt a görög kötet megjelentetése is. Fejezeteinek felépítésében hasonlít az előzőekéhez. Az illusztráció több, illetve méretét tekintve terjedelmesebb, mint az előző kötetnél. Ennek nem is titkolt célja az, hogy vizuálisan láttassam a görög kultúra legfontosabb alkotásainak egy minimális csoportját, amelyek ismerete részben közelebb hozza a kort a hallgatókhoz, részben legalább ennyinek ismerete elengedhetetlen az alapműveltséghez. Bízom benne, hogy ezek alapján a hallgató kedvet kap a színes albumok lapozgatásához is. I. Fogalomtár: A fejezet rendező elve továbbra is az ábécé sorrend. Tartalmaz minden olyan fogalmat, kifejezést, aminek a feloldása problémát jelenthet. Az ókori Hellasra vonatkozó irodalom teljes fogalom-anyagát azonban természetesen nem tartalmazza. Tekintettel a görög történelem több könyvtárnyi szakirodaimára és a kiadott forrásanyagokra, csak azokat az alapfogalmakat gyűjtöttem csokorba, amelyek a tankönyvek és kötelező szöveggyűjtemények anyagához kapcsolódnak. Az igényesebb hallgatók idegen nyelvű könyvekben való búvárkodását hivatottak segíteni a fogalmak zárójelben megjelenő ógörög megfelelői. II. Kronológia: A megtanulandó ismeretek kiemelten szerepelnek benne. A király- és archónlisták közlésében nem a teljességre törekedtem, kiemeltem azokat a neveket, amelyek történeti szerepük miatt feltétlenül fontosak. III. Névtár: Az előző kötetekkel ellentétben csak az antik személyek szerepelnek benne. Terjedelmi okokból nem kerülhetett bele az ókori görögség kutatóinak névanyaga, így ezen a téren a hallgató más forrásbázisban lesz kénytelen búvárkodni. A görög kultúra kiemelkedő személyeinek, így az íróknak, filozófusoknak életrajza csak vázlatos, nem törekedtem az életmű értékelésére, csak az illető személy korhoz és működési területhez kötésére. IV. Helvnévtár: Tartalmaz minden olyan Hellashoz köthető helységnevet, amely valamely kultúra vagy esemény kapcsán említésre kerül. V. Térképek: Történelmi területenként „kinagyítva” tartalmazza a görög világ történetének legfontosabb helyeit. VI. Bibliográfia: Kizárólag a magyar nyelven elérhető, legfontosabb kötelező és ajánlott szakirodalom könyvészeti adatai szerepelnek benne. A kötet helyesírása — a hallgatók „meg nem zavarása” érdekében is — nem az akadémiai helyesírási szabályzatot, hanem általában a tankönyvek és szöveggyűjtemények által 3 is követett tudományos átírást követi. Ezért a korábbi kötettől eltérhet a görögös (hely)nevek átírása. Ugyancsak következetlennek tűnhet a bibliográfia, ahol kénytelen voltam hol az egyik, hol a másik helyesírási elvnek megfelelően szerepeltetni a névanyagot, attól függően, hogy az eredeti címben hogyan szerepelt. Fogadják olyan szeretettel és lelkesedéssel ezt a kötetet, amilyen szeretettel én írtam, rajzoltam, fotóztam, keresgéltem. 4 ~ FOGALOMTAR ab Űrbe condita: a.m. ‘a Város alapítása óta’. Titus Livius történeti munkájának kezdő sora. A római időszámítás egyik kiindulópontjának jelölésére is használták, aminek a történeti köztu- datban hagyományosan elfogadott dátuma a Varro-féle Kr. e. 753. esztendő. Rövidítése: a. u. c. abakus (dpcucos, abacus, abakusz): 1. szavazatszámláló tábla. 2. oszlop- és pillérfő fejlemeze. Szerkezetileg a gerendák felfekvését és az átmenetet biztosítja a függőle- ges támasz és az áthidaló gerenda között. Alakja a dór és az ión oszlop- rendben négyzetes, a korinthoszi oszloprendben ívnégyszöges. Oldala a dór oszloprendben tagolatlan, síkdíszítménye lehet a meander. Az ión és a korinthoszi abakus tagolt. A korinthoszi plasztikus díszítménye az oldalfe- lezőben az akantuszvirág, ritkán figurális díszítőelem, abecedaria: olyan feliratok, amelyek kizárólag a görög vagy latin ábécé jeleit tartalmazzák. Az ábécé lehet teljes, vagy részleges. Valószínűleg az írástanulás megkönnyítésére készültek, achai szövetség: a Peloponnésos északi részén lévő tizenkét város (Strabón szerint Aigera, Ai- gai, Aigion, Bura, Dymé, Heliké, Ólenos, Patrai, Pelléné, Pharai, Rhypes, Tritaia) ősi szövet- sége, melynek központja a helikéi Poseidón szentély volt. Városaik közös pénz- és mérték- rendszert használtak, de nagy önállóságot élveztek a szövetségen belül. Jelentős szerepet ját- szott a görög gyarmatosításban. Fontos gyarmatai voltak: Sybaris, Krotón, Poseidónia. A chairóneiai csatában (Kr. e. 338) a makedónok ellen harcoltak, részt vettek a Spárta vezette lázadásban (Kr. e. 331/330), ezért Nagy Sándor Kr. e. 324-ben feloszlatta a szövetséget. Kr. e. 281/80-ban újjáalakult és fontos szerepet játszott a térség életében. Annak ellenére, hogy Rómát támogatták, városait Kr. e. 146-ban kifosztották és Kr. e. 27-ben provinciává tették, achai: 1. a hellének egyik törzse, Achaia lakói. Eredetileg a thessaliai Phthiotisban laktak, innen vándoroltak a Peloponnésosra. Az egyik monda Achaiostól, Xuthos és Kreusa Fiától, Hellén unokájától származtatja őket. 2. szükebb értelemben a Pontos Euxinos északkeleti részén la- kó törzs elnevezése. 3. az elnevezést Homéros minden görögre alkalmazta, agela (dyekr]): ’nyáj, raj, csapat, sereg’. A fiúk csapatának elnevezése Spártában és más dór vá- rosokban, valamint Krétán. Tagjai 27 éves korukig maradtak a csapat tagjai, s testgyakorlás- sal és harci művészetekkel töltötték idejüket, agelaos (ayekmos): ’a tömeghez tartozó’. Az agela tagjai, agelatés (ayekarrp): ’rajvezető’. Az agela vezetője. agogé: a spartiaták társas életmódja. Az ifjak csoportos, katonai fegyelmü nevelése, agón (dyőv): ünnepi verseny. Három formája volt, testgyakorlati, lovas és múzsái, agora (dyopcc): 1. a görög városok központi tere, erede- tileg a piac és a szentélyek körzete, később a népgyü- lés helye. Kezdetben alaktalan tér, ahová a város főút- jai torkolltak be, később négyzet vagy téglalap, rit- kábban trapéz alakú, oszlopsorokkal és köz- és szen- télyépületekkel díszített szabályos városi tér. Oltár, szónoki emelvény, kút, homok- és vízóra, szobrok és 5 emlékművek díszítették, néha fákat is ültettek rá. 2. átvitt értelemben a népgyülés megje- lölésére használták. agrianok: thrák törzs, a Strymón mellett, Rodope és Haimos hegység között éltek. Híres nyila- sok voltak, a makedónok katonaállításra kötelezték őket. aisymnétés (aíovnvrjxrp): ’fejedelem, fejedelmi ifjú’. 1. Homérosnál a versenyjátékok rendező- it, illetve bíróit jelentette. 2. döntőbíró, politikai zavargások idején felkért vagy kijelölt, rend- kívüli hatalommal felruházott tisztségviselő, törvényhozó a Kr. e. VI. században. Megbízatá- sa eredetileg meghatározott időre szólt. 3. egyes államokban (Megara, Theos, Kymai, Naxos) a vezető állami tisztség elnevezése. aitol liga: Kr. e. 367/66 előtt alakult, az északnyugati aitolok szövetségi rendszere volt. Spárta elleni küzdelmében Thébait támogatta. A 340-es években egyike volt Hellas vezető katonai nagyhatalmainak, jelentős befolyása volt Közép-Hellasban. A szövetséges háborúban V. Phi- lippos legyőzte. A szövetséget s vele együtt Aitólia hatalmát végleg Kr. e. 189-ben M. Fulvi- us Nobilior törte meg. A kynoskephalai csatában (Kr. e. 197.) Rómát támogatta. Hatalma fo- kozatosan zsugorodott, végül Achaia provincia részévé vált. aix (out,): vadkecske, kecske. Akadémia (’Aicaôrijueia): Akadémos hérós Athéntől nem messze, északnyugatra fekvő ligete díszes épületekkel, szentélyekkel. Eredetileg az ifjak edzésére használt gyakorlótér volt, amit Hipparchos fallal vett körül, majd Kimón platán- és olajfaültetvényekkel tett kellemesebbé. Sókratés és Platón filozófiai iskolájának volt a helyszíne, akantuszlevél (cticavôos, Acanthus volubilis, medvetalpfü, medvetalpú tö- vis): virágos, különleges formájú, nagy levelei miatt kedvelt vadon termő növény, amit az ókori kertekben gyakran alkalmaztak dísznövényként. Levelének stilizált alakja a görög építészetben gyakran használt plasz- tikus díszítőelem, a korinthoszi oszlopfő, valamint egyéb indamotívumok jellegzetes levélomamentikája. akeramikus: ‘kerámia nélküli’. A régészeti szakirodalomban olyan lelő- helyet jelent, ahol nem használatos cserépedény, akléroi: földjüket, klérosukat elvesztett parasztok, akmé (oKprj): ’valaminek a hegye, tetőpont, csúcspont, virágzás’. 1. egy állam virágkora. 2, va- lamely politikus vagy művész pályafutásának legjelentősebb időszaka. A görög kronológia egyik fontos eleme annak nyilvántartása, hogy egyazon időszakon belül kiknek esett egybe az akméjuk. aknasír: sírtípus. Keskeny, mély kútszerü üregben lévő