27. évfolyam 2012. 4. sz. AETAS TÖRTÉNETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT A kiadványt szerkesztette: KOSZTA LÁSZLÓ A szerkesztő munkatársa: Z. KARVALICS LÁSZLÓ E mű megjelenése a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú, „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kiadvány Nemzeti Együttműködési Alap, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szegedért Alapítvány támogatásával jelenik meg. Szerkesztők: DEÁK ÁGNES (főszerkesztő) VAJDA ZOLTÁN (főszerkesztő-helyettes) BENCSIK PÉTER GALAMB GYÖRGY KOSZTA LÁSZLÓ PAPP SÁNDOR PELYACH ISTVÁN SZÁSZ GÉZA TOMKA BÉLA TÓTH SZERGEJ HORVÁTHNÉ SZÉLPÁL MÁRIA (olvasószerkesztő) Tartalom Tanulmány Z. KARVALICS LÁSZLÓ Információtörténelem (Az önazonosság keresésétől az átfogó kutatási programokig) ......................................................................................... 5 SLÍZ MARIANN Az információ hatalom (Az információ hétköznapi metaforái) ........... 13 GELLÉRFI GERGŐ A pridianum-típusú dokumentumok mikro- és makrostruktúrájáról 22 SZOMMER GÁBOR Holland navigációs tudás Japánról, 1608–1641 ................................... 31 KEES TESZELSZKY – ZÁSZKALICZKY MÁRTON A Bocskai-felkelés és az európai információhálózatok (Hírek, diplo- mácia és politikai propaganda, 1604–1606) ........................................ 49 G. ETÉNYI NÓRA A nyomtatott információ értéke és funkcióváltozásai a kora újkorban 122 Műhely VÉR MÁRTON Információtörténeti markerek a Mongol Birodalom történetében ...... 144 GULYÁS LÁSZLÓ SZABOLCS A középkori szőlőművelés és borkereskedelem információtörténeti vizsgálatának lehetőségei ...................................................................... 155 BAGI ZOLTÁN PÉTER A 16–17. századi határvidéki és diplomáciai kémkedés magyar nyelvű irodalmának áttekintése ....................................................................... 176 ZŐDI ZSOLT A common law információs válsága és forradalma a 19. század Ang- liájában és Amerikájában (Jog a kontinensen és Angliában a felvilá- gosodás, majd az ipari forradalom idején) ........................................... 188 Múltidéző Z. KARVALICS LÁSZLÓ – ROHONYI ANDRÁS Harold Adams Innis információtörténeti tárgyú feljegyzéseiből ......... 197 Határainkon túl Az információtörténelem gyönyörűsége (Beszélgetés Toni Wellerrel) Az interjút Z. Karvalics László készítette ............................................. 214 TONI WELLER Egy információtörténeti évtized: a szakirodalom és az elméletek át- tekintése (2000–2009) Fordította: Hunyadi Zsolt ............................. 221 Vita BAGI DÁNIEL Hogyan jött létre a középkori Morvaország? (Egy új könyv margójára) 236 Kitekintés MALÉTH ÁGNES Az információépítészet történetétől az információ-központú hadtör- ténetig (A Szegedi Információtörténeti Műhely első konferenciájáról) 253 Figyelő Egység és sokféleség (Jezsuita identitás[ok] a 16–17. században) (Le monde est une peinture. Jesuitische Identität und die Rolle der Bilder. Herausgegeben von Elisabeth Oy-Marra – Volker R. Rem- mert. Akademie Verlag, Berlin, 2011.) UGRY BÁLINT .......................................................................................... 256 „Három nap Cornwall felett” (C. John Sommerville: The News Revolution in England. Cultural dynamics of daily information. Oxford University Press, New York – London, 1996.) Z. KARVALICS LÁSZLÓ .............................................................................. 263 Templomok a török dúlta Tolna földjén (K. Németh András: A középkori Tolna megye templomai. Publikon Kiadó, Pécs, 2011.) MÁTÉ GÁBOR .......................................................................................... 268 Az amerikai magyar katolikusok és az anyaország a két világháború között (Máté Anita: Az amerikai magyar katolikusok és az Óhaza (1918– 1939). METEM, Budapest, 2012.) VIDA ISTVÁN KORNÉL .............................................................................. 271 Az egri Történelemtudományi Doktori Iskola bemutatkozik Rainer M. János (szerk.): A felügyelt (mozgás)tér. Tanulmányok a szovjet típusú rendszer hazai történetéből; Ballabás Dániel (szerk.): Konferenciák, műhelybeszélgetések I. Trianon 90 év távolából; Bal- labás Dániel (szerk.): Konferenciák, műhelybeszélgetések II. Or- szággyűlések – országos gyűlések. Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolájának Kiadványai. (Sorozat- szerkesztő: Romsics Ignác) Líceum Kiadó, Eger, 2011.) TAMÁS ÁGNES ......................................................................................... 274 Számunk szerzői ......................................................................................... 279 Z. KARVALICS LÁSZLÓ Információtörténelem Az önazonosság keresésétől az átfogó kutatási programokig A huszadik század végi történetírásról szólva Bernhard Bailyn már-már poétikus fordula- tokra ragadtatta magát. Véleménye szerint ennek „egyik legmélyebb tendenciája […] az a késztetés, hogy a kutatások határait kiszélesítsék, hogy a nagyobb összefüggésekbe beállít- va újramérlegeljenek jelentős eseményeket és tendenciákat, és hogy egy jóval tágasabb és általánosabb síkon magasabb fokú megértéshez jussanak el. A történeti kutatás minden – intellektuális, kulturális és politikai – szférájában kitágult a látókör. Feltárulnak a nagysza- bású hasonlóságok és párhuzamok…”1 Úgy vélem, mindez nemcsak általában jellemzi a történeti vizsgálódásokat, hanem tel- jes mértékben alkalmazható azokra az irányzatokra, iskolákra, amelyek magukat önálló ku- tatási területként, ágazatként (az angolszász szóhasználatban: sub-field) meghatározva nagy lépéseket tettek az intézményesülés irányába. Annál különösebb, hogy a több mint húsz éve nagy erőkkel szerveződő és Bailyn definícióját messzemenően kielégítő informá- ciótörténelem (information history) még mindig nem tudott „betörni” a történettudomá- nyi közbeszédbe, annak ellenére sem, hogy az „információs társadalom” narratíva megjele- nésének, illetve az annak előtörténete felé forduló érdeklődésnek természetszerű módon kellett volna elvezetnie az ismertséghez és a felértékelődéshez.2 Azokon kívül, akik magukat az információtörténeti irányzathoz sorolják, és többé-kevésbé ismerik egymást, ez a meg- közelítésmód nem „látható” a szakma magas szintű orgánumai és intézményei számára.3 1 Idézi: Kocka, Jürgen: A történelem és a társadalomtudományok ma. Eszmélet, 92. köt. (2011 tél) 95–96. 2 Magyarországon az ELTE Történeti Informatika Műhelykurzusa kezdte meg a témakör művelését előadásokkal és mini-konferenciákkal 1991 és 1998 között. Az ELTE BTK-n debütált tanrendi kur- zusként a kilencvenes évek közepén az információtörténelem mint tantárgy (akkor Z. Karvalics László, később, már az ezredforduló után Novák Veronika vezetésével). A Műhelykurzus törekvése egy országos oktatói és kutatói hálózat kiépítésére („Információtörténeti Kabinetek”) eredményte- len maradt, de a kérdéssel foglalkozókat egy informális, mostanra több mint ötven főt tartalmazó levelezőlista azóta is összeköti. 2010-ben alakult meg a Magyar Történeti Társulat Információtör- téneti Szakosztálya, és az intézményesedés fontos állomása a Szegedi Információtörténeti Műhely megszületése (2011. október). Az első információtörténeti tárgyú publikációt (Z. Karvalics László: Úton a történeti informatika felé. Jel-Kép, 1991. 1-2. sz. 131–139.) azóta mintegy három tucatnyi információtörténeti tárgyú és féltucat, magával az információtörténelemmel mint tárggyal foglal- kozó közlemény követte. Fontos állomásnak tekinthető a Világtörténet című folyóirat 1996-os, tel- jes egészében információtörténeti tematikus száma (ősz–tél). A „nagykorúvá váláshoz” pedig a Gondolat Kiadói Műhely által elindított két könyvsorozat, a mostanra öt kötetig jutó „Információ- történelem” (indulás: 2004.) és a Hajnal István írásoktatás-történeti Opus Magnumának magyar fordításával elindult „Az információtörténelem klasszikusai” járultak hozzá (2008). 3 Ezért időszerű az a javaslat, hogy a Pekingben rendezendő következő történész világkongresszus- nak az információtörténelem legyen az egyik kiemelt témája. AETAS 27. évf. 2012. 4. szám 5 Tanulmányok Z. KARVALICS LÁSZLÓ Nagyon hasonlóképpen történt mindez egykor az antropológia és a történettudomány találkozásakor. Negyedszázaddal ezelőtt David Gaunt négy szakaszt különített el a be- és elfogás stációiként.4Az első időszak az antagonizmus szakasza volt, amelyet csekély számú átjárás, de annál jelentősebb szembenállás jellemzett. A második fázis hozta el az elméleti érdeklődés felébredését, különböző „mintakutatások” formájában. Ezt követte előbb a jó- indulat, majd negyedikként az integráció korszaka. Ma az antropológiai megközelítés- és szemléletmód érvényessége és nélkülözhetetlensége nem kérdés: az integráció teljes körű és meggyőző. Ha Gaunt tipológiáját alkalmazzuk az információtörténelemre, akkor pillanatnyilag nagyjából az első és a második szakasz között vagyunk. Minden rész-eredmény ellenére sem sikerült ugyanis még túllépni az antagonizmus periódusán. Mindennél többet mond, hogy a legfrissebb programtanulmányban, James Cortada egyszerre provokatív és szinteti- kus vitairatában5 a szerzőnek még meg kell védenie Alistair Blacket és Toni Wellert, a brit információtörténeti iskola vezető képviselői azzal az erősen akceptálható érvvel, hogy mie- lőtt támadásba lendülne bárki, előtte adjon időt, hogy a paradigma „kiforrja” magát.6 A második fázishoz