A kötetben szereplő tanulmányok a nyelvstratégia és a terminológiastratégia Szerkesztette legfontosabb területeit ölelik fel. A témák a tágabbtól a szűkebb felé tartanak: az általános magyar nyelvstratégiától indulnak és haladnak a szűkebb FÓRIS ÁGOTA ÉS terminológiastratégia felé, áttekintik az európai szokásokat, szabványokat és irányzatokat, a szomszédos országokban felmerülő, magyar nyelvvel kap- BÖLCSKEI ANDREA csolatos problémákat és megoldási módjaikat, lehetőségeiket, az online terminológiai adatbázisokat és egy konkrét szaknyelvi terület, az orvosi terminológia kérdéskörét. A záró tanulmányban foglaltuk össze az – állás- pontunk szerint – legfontosabb elveket és teendőket a terminológiastraté- gia területén. TERMINOLÓGIASTRATÉGIAI Szintén e kötet teszi közzé magyar nyelven a Brüsszeli nyilatkozat a nem- zetközi terminológiai együttműködésért (EAFT 2002), valamint a Terminoló- KIHÍVÁSOK A MAGYAR giapolitikai irányelvek. A terminológiapolitika kialakítása és megvalósítása NYELVTERÜLETEN A MAGYAR különböző nyelvközösségekben (UNESCO 2005) című dokumentumokat. NYELVTERÜLETEN A kötet szerzői: B. Papp Eszter, Benő Attila, Bölcskei Andrea, Fóris Ágota, Kuna Ágnes, Lanstyák István, Ludányi Zsófia, Péntek János, Prószéky Gábor, Tamás Dóra Mária, Tolcsvai Nagy Gábor TERMINOLÓGIASTRATÉGIAI KIHÍVÁSOK TERMINOLÓGIASTRATÉGIAI ISBN 978-963-414-516-5 2790 Ft 9 789634 145165 ForisAgota_TERMINOLOGIASTRATEGIAI.indd 1,3 2019. 05. 20. 11:41 TERMINOLÓGIASTRATÉGIAI KIHÍVÁSOK A MAGYAR NYELVTERÜLETEN TERMINOLÓGIASTRATÉGIAI KIHÍVÁSOK A MAGYAR NYELVTERÜLETEN Szerkesztette Fóris Ágota és Bölcskei Andrea Budapest, 2019 A kötet kiadását az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI Zrt.) támogatta. © L’Harmattan, 2019 © OFFI Zrt., 2019 © Szerkesztők, Szerzők, Fordítók 2019 Minden jog fenntartva. ISBN 978-963-414-516-5 Szakmai lektorok: Nádor Orsolya Szoták Szilvia Nyelvi lektorok: B. Papp Eszter Robert P. Kerner A borítón a Wikimedia Commons szabadon felhasználható fotója szerepel Csontváry Kosztka Tivadar: Traui tájkép naplemente idején című festményéről. A kiadásért felel a L’Harmattan Kiadó igazgatója és az OFFI Zrt. vezérigazgatója A Kiadó székhelye: 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16. A kiadó kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L’Harmattan Könyvesbolt Tel.: +36-1-267-5979 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16. [email protected] www.harmattan.hu webshop.harmattan.hu Tartalom Előszó (Fóris Ágota és Bölcskei Andrea) 9 Megnyitó és köszöntők (É. Kiss Katalin, Tóth Attila, Németh Gabriella) 20 Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelvstratégia és terminológia 33 Prószéky Gábor: Terminológia és szóbeágyazás 47 Benő Attila – Péntek János: A terminológiastratégia szintjei és feltételei Erdélyben 59 Lanstyák István: Nyelvmenedzselés-elmélet és terminológia 73 B. Papp Eszter: A terminológiastratégia kérdései Európában 94 Tamás Dóra Mária: A terminológiai adatbázisok mint a terminológiastratégia eszközei 105 Kuna Ágnes – Ludányi Zsófia: Terminológiai elvek az orvosi szaknyelvben és a gyógyító kommunikációban. Problémák, tendenciák, ideológiák 120 Fóris Ágota – Bölcskei Andrea: Ajánlások a magyar terminológiastratégiához 140 Függelék Brüsszeli nyilatkozat a nemzetközi terminológiai együttműködésért (The Brussels Declaration for international cooperation on terminology), 2002. (Ford. Gaál Péter) 165 Terminológiapolitikai irányelvek (Guidelines for Terminology Policies), 2005. (Ford. Somogyi Zoltán) 167 Contents Preface (Ágota Fóris and Andrea Bölcskei) 14 Opening and Greetings (Katalin É. Kiss, Attila Tóth, Gabriella Németh) 20 Articles Gábor Tolcsvai Nagy: Language Strategy and Terminology 33 Gábor Prószéky: Terminology and Word Embedding 47 Attila Benő – János Péntek: Levels and Conditions of Hungarian Terminology Planning in Transylvania (Romania) 59 István Lanstyák: Language Management Theory and Terminology 73 Eszter B. Papp: Terminology Strategy in Europe 94 Dóra-Mária Tamás: Terminology Databases as Means of Terminology Strategy 105 Ágnes Kuna – Zsófia Ludányi:Principles in Medical Terminology and in Health Communication. Problems, tendencies, ideologies 120 Ágota Fóris – Andrea Bölcskei: Recommendations on the Hungarian Terminology Strategy 140 Appendix Brüsszeli nyilatkozat a nemzetközi terminológiai együttműködésért (The Brussels Declaration for international cooperation on terminology), 2002. (Trans. by Péter Gaál) 165 Terminológiapolitikai irányelvek (Guidelines for Terminology Policies), 2005. (Trans. by Zoltán Somogyi) 167 Előszó A magyar nyelv versenyképességének megmaradása és a magyar nyelvközösség helyze- tének alakulása a terminológia kérdéskörét is érinti. A magyar nyelv jelene és jövője cím- mel az elmúlt évben megjelent kötet részletesen tárgyalja a magyar nyelv pillanatnyi és várható jövőbeli helyzetével kapcsolatos adatokat, kérdéseket és teendőket, és egy- értelműen állást foglal amellett, hogy a magyar nemzet versenyképességét, a magyar anyanyelvű beszélők jövőbeli életminőségét a magyar nyelv helyzete is befolyásolja. „A magyar nyelv és nyelvközösség helyzetének és várható jövőjének egyértelműen nemzetközi gazdasági és kulturális, versenyképességi vonzata van, amely közvetle- nül érinti a magyar anyanyelvűek életminőségét és jövőbeni általános lehetőségeit” (Tolcsvai Nagy 2017: 20). A nyelvváltozat-típusok közül a szaknyelvek állapota alap- vetően befolyásolja egy nyelv – és ezzel összhangban egy nyelvközösség – versenyké- pességét. Egy adott nyelv grammatikai szabályai a szaknyelvekben is érvényesek, így a szaknyelvi kommunikáció sajátos jellemzői között meghatározó szerep jut a szak- nyelvi lexikának és a nem-nyelvi jeleknek, amelyet összességében terminológiának hívunk. A nemzeti nyelvet fejlesztő programok általában a köznyelvre fókuszálnak; ezen túl azonban tekintettel kell lenniük a szisztematikus szaknyelvi fejlesztésekre is. E kötet kiindulópontja az UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, azaz az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) terminológiastratégiai (terminológiapolitikai) dokumentuma (2005), célja pedig egy olyan terminológiastratégia előkészítése, amely segíti a ma- gyar szaknyelveket használó, magyar nyelven szakmai kommunikációban részt vevő beszélőket. A terminológiastratégia létrehozásának célja hozzájárulni a kormány nyelv- és ter- minológiastratégiájának kialakításához, amely egyúttal támogatná az információ-, tudás-, innovációs-, digitális- és az oktatási stratégiákat. A kialakítandó stratégia egyfajta „nyelvi akadálymentesítés”-nek tekinthető, továbbá támogatja a kormány már meglevő stratégiáit, többek között a Digitális Jólét Program keretében létrejött digitális stratégiákat. Az online, nyilvánosan elérhető anyanyelvi terminológiai háttér biztosítja a digitális stratégiák anyanyelven való hozzáférésének a feltételeit, egyben a digitális oktatást, valamint a kis- és középvállalkozások digitális működtetésének háttérfeltételét. Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen A gazdaság és a foglalkoztatottság versenyképességének növeléséhez a megfelelő magyar nyelvű terminológia léte és hozzáférhetőségének biztosítása elengedhetetlen. Ezzel egyben csatlakozni kívánunk az Európa 2020 növekedési stratégia célkitűzései- hez, különös tekintettel a gazdasági életben végzett K+F és innovációs tevékenységek támogatására és a színvonalas oktatás elősegítésére. A szabad kereskedelemnek és az oktatási, kutatási és innovációs beruházásoknak egyaránt előfeltétele a megfelelő ma- gyar nyelvű terminológia létezése, összegyűjtése, egyesítése és harmonizációja (és nem egységesítése), továbbá annak más nyelvek terminológiájával való harmonizációja. Az UNESCO-irányelv (2005) szerint a terminológiastratégia1 (más néven ter- minológiapolitika) olyan, formálisan rögzített stratégiák együttese, amelyek segítsé- gével koordinálják a terminológiával kapcsolatos határozatokat és célokat és/vagy egy meghatározott társadalmi csoport terminológiáját (pl. egy adott nyelvközösségét vagy egy államét). A terminológiastratégia nemzeti szinten része az általános nyelvstratégiá- nak, és magában foglalja az intézmények terminológiastratégiáját is (része a vállalati nyelvstratégia, az innovációs stratégia vagy a PR-stratégia stb.). Összetevői a demo- gráfiai faktorok; a kulturális, etnolingvisztikai, geolingvisztikai faktorok; valamint a szociálpszichológiai faktorok. Ezek a faktorok egyaránt jelen vannak a társadalmi tevékenység különböző szintjein (pl. a nemzeti, regionális, nyelvközösségi szinteken) és a különböző szakterületeken (pl. a kémiában, fizikában, orvostudományban). A ter- minológiastratégia része a szabványosításnak, a harmonizációnak, a jogalkotásnak és 10 könnyen megragadható például abban, hogy mindegyik említett területen lényeges annak megadása, hogy „mi a jelentése” egy adott terminusnak. A terminológiastratégia jelentősége főleg abban áll, hogy hozzájárul az információ-, tudás- és innovációs po- litikához, valamint az oktatási stratégiákhoz. Eredményeként felgyorsul a lokalizáció (fordítás és adaptálás a helyi kulturális és nyelvi normák figyelembevételével); elősegíti az információhoz való hozzájutást, az információk közzétételét, a tudományos-techni- kai és az ipari-gazdasági fejlődést; továbbá hozzájárul a tudásmenedzsmenthez. A magyar nyelvközösség több országra terjed ki. A Magyarországgal szomszédos országok közül Romániában a 2011-es népszámlálás adatai alapján 1 217 000-en, Szlovákiában 458 467-en vallották magyar anyanyelvűnek magukat, Szerbiában 250 000-re becsülik a magyar anyanyelvű beszélők számát,