ÉRTEKEZÉSEK A NYELV- ÉS SZÉPTÜDOMÁNTOK KÖRÉBŐL. KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA. AZ I. OSZTÁLY RENDELETÉIBŐL 8ZKRKKSZTJ SZINNYEIJÓZSEF OS ZTÁLYTITK ÁR. XXI. KÖTET. 6. SZÁM. A MAGYAROKRA VONATKOZÓ NÉPNEVEK A BIZÁNCZI ÍRÓKNÁL IRTA DARKÓ JENŐ Fölolvastatott a M. Tud. Akadémia 1907 június tl-iki ülésében. Ara 1 kor. 80 flll. BUDAPEST. 1910. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. i. k. I. Télfy : Solon adótörvényéről. 20 f. — II. Télfy: Adalékok az attikai törvénykönyvhöz. 20 f. — III. Tarkányi: A legújabb magyar Szentírásról. 40 f. - IV. Szász K. s A Nibelungének keletkezéséről és gyanítható szerzőjéről. 20 f. — V. Toldy F.: Tudománybeli hátramaradásunk okai, s ezek tekintetéből Akadémiánk feladása. 20 f. — VI. Vámbéry : A keleti török nyelvről. 20 f. — VII. Imre S.: Geleji Katona István főleg mint nyelvész. 60 f. — VIII. Bartalus: A magyar egy- házak szertartásos énekei a XVI. és XVII. században. Hangjegyekkel. 1 K 20 f. — IX. Toldy: Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. 1 K 20 f. — X. Brassai: A magyar bővített mondat. 40 f. — XI. Bartalus I.: A felsőaustriai kolostoroknak Magyarországot illető kéziratai- és nyomtatványairól. 40 f. (1867—1866.) II. k. I. Malray G: A Konstantinápolyból legújabban érkezett négy Corvm-codex- ről. 20 f. — II. Szász K. : A tragikai felfogásról. 40 f. — IIT. Joannovics : Adalékok a magyar szóalkotás kérdéséhez. 40 f. — IV. Finály: Adalékok a magyar rokon- értelmű szók értelmezéséhez. 40 f. — V. Télfy : Solomos Dénes költeményei és a hétszigeti görög népnyelv. 40 f. — VI. Zichy A. : Q. Horatius satirái. 40 f. — VII. Toldy : Ujabb adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. 80 f. — VIII. Gr. Kuun G. : A sémi magánhangzókról és megjelöléBŐk módjairól. 40 f. — IX. Szilády: Magyar szófejtegetések. 20 f. — X. Szénássy S. : A latin nyelv és dialek- tusai. 60 f. — XI. Szilády Áron : A defterekről. 40 f. — XII. Szvorényi J. : Emlék- beszéd Árvay Gergely felett. 20 f. (1869—1872.) — III. k. I. Brassai: Commentator eonmientatus, Tarlózatok Horatius satiráinak magyarázói után. 80 f. — II. Szabó K. : Apáczai Cséri János Barcsai Ákos fejedelemhez benyújtott terve a magyar- hazában felállítandó első tudományos egyetem ügyében. 20 f. — III. Szabó I.: Emlékbeszéd Bitnitz Lajos felett. 20 f. — IV. Vadnai : Az első magyar társadalmi regény. 40 f. — V. Finály : Emlékbeszéd Engel József felett. 20 f. — VI. Barna F.: A finn költészetről, tekintettel a magyar ősköltészetre. 80 f. — VII. Riedl Sz.: Emlékbeszéd Schleicher .*gost, külső 1. tag felett. 20 f. — VIII. Dr. Goldziher I.: A nemzetiségi kérdés az araboknál. 60 f. — IX. Riedl Sz. : Emlékbeszéd Grimm Jakab felett. 20 f. — X. Gr. Kuun G. : Adalékok Krim történetéhez. 40 f. — XI. Riedl Sz.: Van-e elfogadható alapja az ik-es igék külön ragozásának. 40 f. (1872—1878.) IV. k. I. Brassai : Paraleipomena kai diorthoumena. A mit nem mondtak s a mit rosszul mondtak a commentatorok Virgilius Aeneise Il-ik könyvéről különös tekin- tettel a magyarra. 80 f. — II. Bálinth G: Jelentése Oroszország- és Ázsiában tett utazásáról és nyelvészeti tanulmányairól. 40 f. — III. Bartal A. : A classica philo- logiának és az összehasonlító árja nyelvtudománynak mivelése hazánkban. 80 f. — IV. Barna F. : A határozott és határozatlan mondatról. 40 f. — V. Dr. Goldziher T. : Jelentés a m. t. Akadémia könyvtára számára keletről hozott könyvekről, tekin- tettel a nyomdai viszonyokra keleten. 40 f. — VI. Hunfalvy P. : Jelentések: i. Az orientalistáknak Londonban tartott nemzetközi gyűléséről. — Ii. Budenz J. : A németországi pliilologok és tanférfiak 1874-ben Innsbruckban tartott gyűléséről. 30 f. — VII. Fogarasi J. : Az uj szókról. 30 f. — VIII. Toldy F. : Az uj magyar orthologia. 30 f. — IX. Barna F. : Az ikes igékről. 30 f. — X. Szarvas G. : A nyelvújításról. 30 f. (1878—1875.) — V. k. I. Barna F.: Nyelvészkedő hajlamok a magyar népnél. 50 f. — II. Brassai S. : A neo- és palseologia ügyében. 60 f. — III. Barna F.: A hangsúlyról a magyar nyelvben. 60 f. — IV. Ballagi M.: Brassai és a nyelvújítás. 30 f. — V. Szász K.: Emlékbeszéd Kriza János 1. t. felett. 50 f. — VI. Bartalus I.: Művészet és nemzetiség. 40 f. — VII. Télfy I. : Aeschylos. 1 K 60 f. — VIII. Barna F.: A mutató névmás hibás használata. 20 f. — IX. Imre S.: Nyelvtörténelmi tanulságok a nyelvújításra nézve. 1 K 20 f. — X. Arany L. • Bérczy Károly emlékezete. (1875—1876.) — VI. k. 1. Mayr A. : A lágy aspiraták kiejtéséről a zendben. 20 f. — II. Bálint G.: A mandsuk szertartásos könyve, 20 f. — III. Dr. Barna I. : A rómaiak satirájáról és satirairóikról. 40 f. — IV. Dr. Goldziher I.: A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. 1 K. — V. Szász K. : Emlékbeszéd Jakab István 1. t. fölött. 20 f. — VI. Adalékok a m. t. Akadémia megalapítása történe- téhez. I. Szilágyi I. H. Vaszary K. ni. Révész I. 1 K 20 f. — VII. Bartalus : Emlékbeszéd Mátray Gábor 1. t. felett. 20 f. — VIII. Barna: A mordvaiak tör- ténelmi viszontagságai. 40 f. — IX. Télfy: Eranos. 40 f. — X. Joannovics : Az ik-es igékről. 80 f. (1876.) — VTT. k. I. Barna F.: Egy szavazat a nyelvújítás ügyében. 1 K. — II. Budenz J.: Podhorszky Lajos magyar-sinai nyelvhasonlitása. 20 f. — III. Zichy A.: Lessing. 40 f. — IV. Barna F.: Kapcsolat a magyar és szuomi A MAGYAROKRA VONATKOZÓ NÉPNEVEK A BIZÁNCZI ÍRÓKNÁL IRTA DARKÓ JENŐ Fölolvastatott a M. Tud. Akadémia 1901 június S-iki ülésében. BUDAPEST. KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 1910. FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA, A magyarokra vonatkozó népnevek a bizánczi íróknál. A magyarokra vonatkozó népnevek vizsgálata a bizánczi irodalomban kétféle irányban is szolgáikat tanulságokkal. Először mutatni fogja, bogy miként vélekedtek a bizáncziak erről az ő kultursphserájuk határán mozgó népről, mennyire ismerték meg ezt s hogy egyáltalában minő eljárást tanúsítottak egy idegen nép elnevezésénél. De másodszor, a mennyiben ezek a népnevek tényleg a magyarok ethnikai jelleméből vagy történetéből fejez- nek ki valamit, szolgáltathatnak esetleg becses útmutatásokat nemzetünk eredetére és őstörténetére nézve is. Ilyfajta vizsgáló- dásra annál sürgősebb szükség van, mert hazai irodalmunkból nem hiányoznak olyan kísérletek, melyek e népnevek egyikét vagy másikát minden kritika nélkül elfogadva, hajlandók belőlük a magyarokra nézve igen messzemenő következtetéseket vonni. A philologiai módszer, melyet mindenütt kötelességünk alkal- mazni, a hol régi nyelvemlékekről van szó, azt kívánja, hogy a nyelvi adatokat a maguk fölmeriilésének idején és helyén, a maguk szerzőjének gondolatvilágában igyekezzünk megérteni és méltányolni, azaz ne akarjunk nekik más értelmet tulajdonítani, mint a melyben írójuk használta. Nem szabad szem elől tévesz- tenünk, hogy a népnevek is tulajdonképpen szavak, melyek épp- úgy ki vannak téve az -értelem-átvitel és jelentés-változás esélyei- nek, mint a köznevek, s valamint emezeknél, ügy amazoknál is az alapjelentés az idők folyamán bizonyos bővülést vagy szűkülést, sőt éppen teljes változást is szenvedhetett. A népnevek történeté- nek ismerete vezet el bennünket a jelentés-változások külömböző phasisainak megállapításához, s ez viszont az illető népnevek értelmének bizonyos adott esetekben való szabatos meghatáro- zásához. AKAI). ÉRT. A NYELV- 18 8ZRPTDD. KÖRÉBŐL. XXI. KÖT. 6. Bz. 1* 4 DA.BKÓ JENŐ. Mielőtt az egyes népnevekre vonatkozó adatokat csoporto- sítva, azok eredetének és értelmének vizsgálatához fognánk, szükségesnek látszik, hogy rövid áttekintést nyújtsunk ,i magya- rokra vonatkozó népnevek váltakozásáról a bizánczi irodalom időrendje szerint, kimutatva, hogy mely írók milyen népneveket alkalmaztak a magyarokra. Egy ilyen összeállítás nem járhat tanulság nélkül, különösen a tekintetben, hogy milyen arányban tudott magának tért hódítani Bizánczban egyik vagy másik nép- név, s mi lehetett az oka írók ós korok szerint a névváltoztatásnak. Táblázat a népnevek váltakozásáról. Melyik Má^apot ilaßapxoi- század- OO^Ypoi Ouvvoi l'oüpxoi [Jodovss ban? IVleY&'pi áaasaXo; Malalas VI. — — — — (MoüysX) — Theopliylaktos Simokattes VII. — — — — — (Mctx^apot) Theophanes _ — — — (lVouá"jepi{) - Georgios Monachos — — — Konstanti- nos Porphy- Konstantinos — — — rogennetos Porphyrogennetos — — Genesios — — — Symeon X. — — logotheta — -- — Theophanes — — Continuatus — — — Pseudo- — — Symeon — — — Leo — — Gramma- — — — tikos XI. Skylitzes — Skylitzes — — — Kedrenos — Kedrenos — — — XII. Zonaras Zonaras — — — l»84 A MAGYAROKRA VONATKOZÓ NÉPNEVEK A BIZÁNCZI ÍROKNÁI,. 1 5 Melyik Mógapoi Saßapxoi- század- OuYYpoi Ouvvot Toupxot IIMovcS ban? MeyÉpr) átjcaXot Michael _ XII — — — — Glykas Anna — — — — Komnena - XII. Eustathios — — — — — Joannes Joannes Kinnamos — Kinnamos — — Niketas Niketas Akominatos — Akominatos — XIII. Georgios Akropolit.es — — — — — _ Georgios — — Pachymeres — — Moreai XIV. Chronika — — — — Joannes Joannes Knnta- — Kantakuzenos — — kuzenos Laonikos — — — Chalkondvles — — XV. Dukas — — — — — Phrantzes — — - — — Kritobulos — A mint e táblázatból látliató, a magyarok Oóyypot neve a bizánczi irodalomban kisebb-nagyobb megszakításokkal egész végig fennmaradt. Főként a népies irányt követő írók ragaszkodnak hozzá következetesen. Igv MICHAEL GLYKAS, a Moreai Chronika, DUKAS és PHRANTZES csakis ezt használják; fel-felbukkan a IX—XII. századokban állandóan használt Toöpxot, majd a XIII—XV. századokban kedvelt Uaíove? mellett. Ezek a körül- mények azt bizonyítják, hogy Ooyypot a köznyelvben állandó polgárjogot nyert s helyet követelt magának mindvégig a vál- takozó irodalmi ízlés kiszemelt nevei között is. Az OUVVOI név sohasem fordul elő egymagában, hanem mindig