CONVIVIA NEOLATINA HUNGARICA 1. Humanista történetírás és neolatin irodalom a 15–18. századi Magyarországon CONVIVIA NEOLATINA HUNGARICA 1. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Budapest, 2015 CONVIVIA NEOLATINA HUNGARICA 1. Humanista történetírás és neolatin irodalom a 15–18. századi Magyarországon Szerkesztette Békés Enikő – Kasza Péter – Lengyel Réka MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Budapest, 2015 A kötet megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap © Szerzők, 2015 © MTA BTK, 2015 ISBN 978-615-5478-15-4 ISSN 2416-125X Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát egyes fejezeteket illetően is Kiadja az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Felelős kiadó: Fodor Pál Nyomdai előkészítés: MTK BTK Történettudományi Intézet tudományos információs témacsoport Vezető: Kovács Éva Borító: Horváth Imre Tördelés: Palovicsné Tihanyi Éva Nyomdai munka: Prime Rate Kft. Felelős vezető: dr. Tomcsányi Péter Tartalom Előszó . 7 Havas László A magyarországi neolatin kutatások helyzete: eredmények, hiányosságok, távlatok . 9 Ritoókné Szalay Ágnes Jacobus Publicius művei Mátyás király háborúiról és Vitéz Jánosról. Az Universitas Histropolitana vonzásában . 17 Ekler Péter Augustinus Moravus Olomucensis: Catalogus episcoporum Olomucensium. Adatok a Catalogus keletkezésének történetéhez . 25 Bobay Orsolya A török terjeszkedés visszhangja Ioachimus Vadianus Mela-kommentárjában . 32 Szabó András Majdnem történetíró. Forgách Imre befejezetlen történelmi munkája az 1588-as szikszói csatáról . 40 Nagy Gábor „num Historia … sit … interpolata et corrupta?” Isthvánffi Miklós Historiaeja első kiadásának két szöveghelyéről . 48 Csehy Zoltán Militiae Martisque decus. Adalékok Istvánffy Miklós történelmi tárgyú epitáfi umainak szövegmintázataihoz . 57 Petneházi Gábor Egy kevésbé heroikus gesztus? Zrínyi ujjának mikrofi lológiája avagy a comma Zrinianum . 66 Szvorényi Róbert A Báthory Zsigmondnak ajánlott történeti művek előszavai . 74 Szebelédi Zsolt Egy közmondás lehetséges forrása Szerémi György Epistolájában . 84 Gyulai Éva Turcissare – Verancsics Antal török-képe . 91 Palotás György Egy 16. századi „volusiusi Annales” ellen: hogyan ne írjunk történelmet . 109 Szabó András Péter A Szepesség Istvánffyja? Johannes Jantschius történeti munkája (Bellum Hungaro-Turcicum) . 119 Domokos Gyöngyi A poéta, a rétor és a historikus. Zsámboky és az ‘ars historica’ . 130 5 Zsupán Edina Történeti források funkcióváltása alkalmi művekben. Johann Schwartzkopf leírása August, Braunschweig-Lüneburg-Wolfenbüttel hercege könyvtáráról . 138 Pap Levente Losteiner Leonárd és Chronologiája . 149 Tóth Gergely Bél Mátyás, a történész . 157 Szörényi László Desericzky Ince védirata a magyar műveltségről . 168 Restás Attila Ladislaus Bartholomaeides kisebb latin nyelvű munkái . 178 Tóth Sándor Máté Uralkodók, hadvezérek, csaták. Történelmi témák a 18. századi magyarországi neolatin költészetben . 187 Tóth Sándor Attila A Fáy Dávid Alajosról, a Dél-Amerikában járt jezsuita misszionáriusról szóló emlékirat . 195 Balogh Piroska A nyelvkérdés és a latin újságírás paradoxonai a 18. század végén . 207 Bíró Csilla A késő sztoa fi lozófi ájának elemei Rajcsányi György Laurus tuta című lelkiségi művében . 220 Szabó Ádám A felvilágosodás előzményei Magyarországon. Barkóczy Ferenc kulturális programja . 228 Báthory Orsolya Az irodalmi reprezentáció műfajai. Alkalmi költemények Batthyány József érsek tiszteletére . 236 Simon Lajos Zoltán Tityrus Szombathelyen. Antiárkádia Füsi Pius Josephus, Mariae Theresiae fi lius című eklogájában . 248 Bátori Anna A tudás hálózatai. Rotarides Mihály és Wallaszky Pál: egy kapcsolat olvasatai . 259 Szabadi István Sinai Miklós klasszika-fi lológusi működése . 267 Vizkelety András Hogyan biliárdozott latinul egy brémai utazó 1841-ben a tihanyi bencés páterekkel? . 272 Abstracts . 279 A kötet szerzői . 288 Névmutató . 289 6 Előszó A neolatin jellegű stúdiumok az utóbbi években Magyarországon is örvendetes lendü- letet vettek. Nemcsak az bizonyítja ezt, hogy magyar tudósok, kutatók egyre nagyobb számban képviseltetik magukat különböző neolatin konferenciákon, de 2006-ban a szakma nemzetközi szervezete, az International Association of Neo-Latin Studies (IANLS) is Magyarországon tartotta soros világkonferenciáját. Mivel egyre többen és egyre szé- lesebb tárgykörben foglalkoznak idehaza a neolatin irodalomhoz tartozó szövegekkel, a „Hungaria Latina” Magyar Neolatin Egyesület 2012. decemberi közgyűlésén felme- rült, hogy a szorosabb és főleg rendszeresebb szakmai együttműködés elősegítése ér- dekében szükség lenne egy, a neolatin tanulmányoknak szentelt konferenciára. Egy ilyen konferencia egyrészt lehetőséget biztosítana a kutatók közvetlen és kötetlen esz- mecseréjére, másrészt, minden alkalommal egy-két meghatározott témát állítva a kö- zéppontba, az eddigi eredmények számbavételén túl hozzájárulna új kutatási irányok kijelöléséhez, fontos és elhanyagolt területek felfedezéséhez. Mindemellett remé nyeink szerint kiegészíthetné az Ókortudományi Társaság által szervezett, és immár komoly múltra visszatekintő ókortudományi konferenciákat is. Ennek szellemében került megrendezésére 2013. november 7–9-e között Sze- geden az első magyarországi neolatin konferencia az SZTE Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszéke mint házigazda, valamint a Magyar Neolatin Egyesület, továbbá az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz-Barokk Kutatócsoportja és XVIII. Századi Osztálya közös szervezésében. Mivel a neolatin irodalom mind időbeli kereteit, mind az érintett szerzők számát, mind a műfajokat tekintve egészében szinte befogadhatatlan és kezelhetetlen nagyságú tudományterület, a konferencia meghirde- tése kapcsán arra a döntésre jutottunk, hogy az első alkalommal csak magyar vagy Magyarországon tevékenykedő szerzőkről és műveikről várunk előadásokat. A konfe- rencia tematikáját pedig két, önmagában is jelentős terület, nevezetesen a 15–17. szá- zadi latin nyelvű történetírás, illetve a 18. századi latin nyelvű irodalom köré igyekez- tünk szervezni. A konferencia hírét a szakma nagyon kedvezően fogadta. Nemcsak a nagyszámú jelentkező igazolta ezt, akiknek egy részét a szervezőbizottság kénytelen volt visszauta- sítani, hogy beleférjünk a két és fél napos időkeretbe, de legfőképpen az a harmincöt előadó, aki színvonalas előadásaival végig le tudta kötni és vitára tudta késztetni a szin- tén nem csekély számú hallgatóságot. 7 ELŐSZÓ A tanácskozás zárásaként ígéretet tettünk arra, hogy amennyiben sikerül megte- remteni a fi nanciális hátteret, törekedni fogunk a tudományos tanácskozáson elhang- zott előadások írott változatainak kötetben történő közreadására. Megkeresésünkre előadóink többsége kedvezően reagált, s időközben a kötet megjelentetésének anyagi hátterét is sikerült biztosítani. Reményeink szerint a régóta várt kötetet legalább akko- ra szakmai érdeklődés övezi majd, mint az I. Neolatin Konferenciát, és hogy az itt ol- vasható tanulmányok inspirálóan hatnak a magyarországi neolatin kutatásokra. A konferencia sikere, valamint a kötet megjelenése egyaránt örömteli események. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül két fájdalmas veszteségünket sem. A konferencia szakmai kereteinek kialakításakor még köztünk volt a tanácskozás tárgyául választott humanista történetírás egyik, ha nem a legkiválóbb hazai szakértője, Kulcsár Péter. Váratlan és tragikus halála azonban megakadályozta, hogy jelen lehessen az ő kutatásai által is inspirált tanácskozáson. Havas László professzor, a Magyar Neolatin Egyesület alapítója és örökös elnöke súlyos betegsége ellenére még vállalni tudta, hogy megtartja a konferencia nyitóelőadását, de néhány hónappal később ő is elhunyt. Mivel agilitá- suk, fáradhatatlan tudományos tevékenységük alapjaiban járult hozzá a magyarországi neolatin kutatások újabb keletű felvirágzásához, tisztelettel ajánljuk jelen kötetet kette- jük emlékének. A munkát 2013-ban csak elkezdtük. Most azzal a szándékkal bocsátjuk útjára az I. Neolatin Konferencia kötetét, hogy az egy sorozat, a Convivia Neolatina Hungarica indító darabja legyen, amire annak tudatában írhatjuk rá a kezdetet jelentő 1-es sorszá- mot, hogy bízvást hihetjük, lesz folytatása. Budapest–Szeged, 2015 tavasza Békés Enikő – Kasza Péter – Lengyel Réka 8 HAVAS LÁSZLÓ A magyarországi neolatin kutatások helyzete: eredmények, hiányosságok, távlatok Tisztelt Hungaria Latina – Magyar Neolatin Egyesület! Hölgyeim és Uraim! Collegae illustrissimi! Először is egy mentegetőzéssel kezdem. Nem magam kívántam egy teljesnek ígérke- ző képet adni a magyarországi neolatin kultúráról, amely olyan átfogó téma, hogy gondosabb mérlegelése mindenképpen több kutató összefogását és együttműködését igényelné. A szervezők kértek fel rá, ami egyszerre dicséri tenni akarásukat, másfelől pedig arra utal, hogy az elmúlt tíz évben magam voltam a Hungaria Latina Egyesület elnöke, s így valamiképpen hivatalos kötelezettségem folytán rendelkeznem kellene egyfajta áttekintéssel az idevágó vizsgálatok egészéről. A pontos eligazodáshoz persze mindig szükséges egy nagyobb keretbe való beillesztés, ami együtt jár a történeti múlt felvázolásával, s úgy gondolom, hogy a helyes irányban történő tájékozódás ezt a je- len esetben is megköveteli. A magyarországi irodalom története, mint köztudott, egy latin nyelvű művel, a Szent Istvánnak tulajdonított Intelmekkel kezdődik. Itt most ne menjünk bele abba, hogy az említett alkotás a közép- vagy a neolatin időszakhoz tartozik-e, bár részünkről eleve