PORKOLÁB - FEKETE ANGOL- MAGYAR NYELVÉSZETI SZAKSZÓTÁR SZERZŐI KIADÁS, PÉCS 2021 Porkoláb Ádám - Fekete Tamás Angol-magyar nyelvészeti szakszótár Szerzői kiadás Pécs, 2021 Összeállították, szerkesztették és tördelték: Porkoláb Ádám Fekete Tamás Borítóterv: Porkoláb Ádám A tördelés LaTeX rendszer szerint, az Overleaf online tördelőrendszerével készült. A felhasznált sablon Vel ([email protected]) munkája. https://www.latextemplates.com/template/dictionary A szótárhoz nyújtott segítő szándékú megjegyzéseket, hibajelentéseket, javaslatokat, illetve felajánlásokat a szótár hagyományos, nyomdai úton történő előállítására vonatkozóan az [email protected] illetve a [email protected] e-mail címekre várjuk. Köszönjük szépen! 1. kiadás Szerzői, elektronikus kiadás ISBN 978-615-01-1075-2 El˝oszóaz els˝okiadáshoz Üdvözöljük az Olvasót! Magyar nyelven már az érdekl˝od˝oközönség hozzáférhet német–magyar, orosz–magyar nyelvészeti szakszótárakhoz, ám a modern id˝ok tudományos világnyelvéhez, az angolhoz még nem készült nyelvészeti célú szak- szótár. Ennek a több évtizedes hiánynak a leküzdésére vállalkoztunk. A nyelvtudo- mány rohamos fejl˝odéseés differenciálódása tovább sürgette, hogy elkészítsük az els˝omagyar-angol és angol-magyar nyelvészeti szakszótárakat. Jelen kötetben a kétnyelv˝unyelvészeti szakszótárunk angol-magyar részét veheti kezébe az Olvasó. Tervünk azonban nem el˝odöknélküli vállalkozás: tudomásunk szerint két nyelvészeti csoport kísérelt meg a miénkhez hasonló angol-magyar nyelvészeti szakszótárat létrehozni. Az els˝opróbálkozás Theodora Bynon „Történeti nyelvészet” cím˝umunkájának magyar fordítóihoz köt˝odik: Gherdán Tamás, Számadó Tamás, illet- ve Nádasdy Ádám készítettek nyelvészeti glosszáriumot, mely az 1997-ben, az Osiris Kiadónál megjelent kötet végén található. Ezt a fordítók Bynon-glosszáriumnak nevezték és körülbelül 500 címszót tartalmazott, melynek legnagyobb része hang- tani és nyelvtörténeti jelleg˝uvolt. A második egy „Angol–magyar nyelvészeti glosszárium” cím˝u, 172 címszavas, 2002 körül keletkezett szakszójegyzék volt, melyet Várnai Judit Szilvia szerkesztett, s mely az „Onomastica Uralica” sorozat 2. kötetének fordításakor nyert tapasztalatokból keletkezett. Ez leginkább névta- ni jelleg˝uszavakat tartalmazott. Mindkét „el˝odünk”szerz˝oinek,szerkeszt˝oinek, fordítóinak köszönettel tartozunk a munkájukért. El˝ozetestervezésünk során e két el˝odcímszavainak áttekintéséb˝ol,lektorálá- sából indultunk ki, majd második körben a magyarul hozzáférhet˝onyelvészeti szakszótárak (német, illetve orosz) címszavait tekintettük át és a nem speciálisan célnyelvi, mégis nyelvészeti szakkifejezéseket emeltük címszavakká. Mindemellett fontosnak tartottuk, hogy ezt a nyers adathalmazt kiegészítsük és kib˝ovítsükaz el˝odökmunkáiból még hiányzó címszótömbökkel, a még nem érintett nyelvtu- dományi ágak szakkifejezéseivel is. Az áttekintett munkák jegyzékét a következ˝o oldalakon olvashatja a Kedves Olvasó. Szótárunk – bár teljességre törekszik – de természetesen nem minden nyelvészeti fogalom lefordítására terjed ki. 2018 és 2021 között zajlott szerkesztési folyamat eredménye a most bemuta- tott angol-magyar nyelvészeti szakszótár körülbelül 12.500 szócikke. Munkánkat els˝osorbanszaktanulmányok írásához és fordításához, illetve nyelvészeti kutatás- hoz ajánljuk. Mindezen okok miatt mell˝oztüka „hagyományos” angol–magyar szótárakban már megszokott, kiejtést segít˝oIPA átírást. Szótárunk írásmódjában a nyelvészetben megszokottabb amerikai írásmódot követi. Jelezzük viszont azokat a címszavakat, ahol a brit írásmód különbözik. Például: behavior (-ou-), center (-re). Már munkánk kezdeti szakaszától tudtuk a végcélunkat: olyan nyelvészeti indíttatású szótárat szerettünk volna megalkotni, amit az érettségire készül˝okö- zépiskolástól egészen a külföldi el˝oadásárakészül˝oegyetemi tanárig mindenki haszonnal forgathat. Emiatt a szótár tartalmazza a nyelvészeti alapszókincs, va- lamint az alkalmazott és általános nyelvészet a tudományos közösség által már elfogadott, a tudomány nyelvében gyökeret vert alakjainak angol és magyar válto- zatait. A szótár anyagában helyet kaptak azon anatómiai és biológiai fogalmak magyar és angol megfelel˝oi,melyek a beszédképzésben szerepet játszanak, illetve fontosnak tartottuk, hogy a leggyakoribb beszédképzéssel, beszédkognícióval kapcsolatos patológiás folyamatok, kórok neveit is felsoroljuk. Szótárunkban a címszavak latin és magyar variánsai külön szócikkben sze- repelnek. Szintén külön szedtünk minden szinonímát is. Külön szócikket kapott például: a befejezett szemlélet és a perfektív aspektus is. Ennek oka, hogy az eltér˝o 1 nyelvészeti képzettséggel rendelkez˝okis haszonnal forgathassák munkánkat. A szótár anyagának összeállítása során különösen, de nem kizárólagosan a stilisz- tika, a szociolingvisztika, a szemantika, a nyelvtörténet, az areális nyelvészet, az anglisztika, a netnyelvészet, a gendernyelvészet, a korpusznyelvészet, a neuro- lingvisztika, a névtan és az alaktan szaknyelvi elemei közül válogattunk. A kezd˝o kutatók külföldi publikációinak el˝osegítéseérdekében felvettük a szerkeszt˝okés szerz˝okszámára alapvet˝okutatásmódszertani terminológiát és nyomdatechnikai szakkifejezéseket is. Fontos azonban kiemelni, hogy a szótárban szerepl˝ofogalmak definíciójára, értelmezésére az eltér˝otudományos iskolák és a tématartás miatt nem vállalkoz- hattunk. Szintén szerkeszt˝oidöntés volt a nyelvtörténeti és terjedelmi körülhatárolás miatt, hogy els˝osorbancsak a germán és uráli nyelvek esetében vettük fel a szótár anyagába az adott nyelvek nyelvtörténeti korszakainak elnevezéseit (pl. ómagyar, középangol). Munkánk felépítésében támaszkodtunk a magyar-angol szótárszerkesztés ha- gyományaira, kifejezetten a "nagy el˝od"Országh László szerkesztési elveire, de el is tértünk azoktól: mivel a szaknyelvi szókincs esetén nem láttuk célszer˝unek, így a hasonló alakú szavak szóbokrozásától eltekintettünk, de az eltér˝ojelentése- ket megkülönböztettük egymástól. Itt is újítani kényszerültünk: a sorszámozás helyett nyelvtudományi szakterület szerint külböztettük meg azokat egymástól. Ha szükséges volt "<>" jelek között saját, rövid magyarázatot adtunk a címszóhoz. Bármennyire is törekedtünk rá, de biztosan tudjuk, hogy munkánk nem hi- bátlan. A Kedves Olvasó szótárunk anyagához f˝uzött,segít˝oszándékú kritikáját, hibajelzéseit és kiegészítéseit szeretettel várjuk az [email protected] és a [email protected] e-mail címekre. Ezekre a címekre várjuk könyvkiadók, nyomdaipari szakemberek megkeresését is, akik segítenének szótáraink nyomtatott formában történ˝omegjelentetésében, a tördelési hiányosságok kiküszöbölésében. Végezetül minden olvasónk számára kívánjuk, hogy szótárunk legyen annyira teljes és jól használható, mint amilyennek mi terveztük. Pécsett, 2021. március 26. Porkoláb Ádám és Fekete Tamás A szerz˝ok 2 A szótár anyagának összeállítása során a következ˝o m ˝uvekretámaszkodtunk Az itt megadott internetes linkek 2020. július 1-jén még elérhet˝oekvoltak. Babbie E. (2008). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi K. Babbie E. R. (2013). The practice of social research (Thirteenth edition.). Belmont, Calif: Wadsworth Cengage Learning. Baker P., Hardie A., & McEnery T. (2006). A glossary of corpus linguistics. Edinburgh: Edinburgh University Press. Bódi Z. (2004). A világháló nyelve: internetez˝okés internetes nyelvhasználat a magyar társadalomban. Budapest: Gondolat. Bölcskei A., Farkas T. & Slíz M. (Szerk.) (2017). Magyar és nemzetközi névtani terminológia / Hungarian and International Onomastic Terminology. Internatio- nal Council of Onomastic Sciences; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Uppsala; Budapest. Borgulya I. (2014). Kulturális távolságok: vállalatokon belüli és országok közötti interakciókban: elmélet és gyakorlat. Budapest: Typotex. Boronkai D. (2009). Bevezetés a társalgáselemzésbe. Ad Librum Kiadó. Brown E. K. & Miller J. E. (2013). The Cambridge dictionary of linguistics. Cambridge; New York: Cambridge University Press. Campbell L. & Mixco M. J. (2007). A glossary of historical linguistics. Edinburgh: Edinburgh Univ. Press. Carr P. (2008). A glossary of phonology. Edinburgh: Edinburgh University Press. Cruse D. A. (2006). A glossary of semantics and pragmatics. Edinburgh: Edin- burgh University Press. Crystal D. (2003). A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris K. Crystal D. (2008). A dictionary of linguistics and phonetics (6th ed.). Malden, MA; Oxford: Blackwell Pub. Evans V. (2007). A glossary of cognitive linguistics. Edinburgh: Edinburgh Univ. Press. Földes Cs. (1997). Linguistisches Wörterbuch Deutsch-Ungarisch. Szeged: Ge- neralia. Gherdán T., Számadó T. & Nádasdy Á. (összeáll.) (1997). Nyelvészeti szakszó- jegyzék angol-magyar, magyar-angol (ún. „Bynon-glosszárium”) Letöltés helye: http://www.nytud.hu/tlp/glossary/ Gyurgyák J. (2005). Szerz˝okés szerkeszt˝okkézikönyve. Budapest: Osiris. Hartmann R. R. K. & James G. (2002). Dictionary of Lexicography. London & New York: Routledge. Horváth M., D. Mátai M., Korompay K., & H. Bottyánfy É. (2005). Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba: Egyetemi segédkönyv. Nemzeti Tan- könyvkiadó. Letöltés helye: http://observatory.org.hu/en/information/hungarian- english-glossary/ Huszár Á. (2009). Bevezetés a gendernyelvészetbe: miben különbözik és miben egyezik a férfiak és a n˝oknyelvhasználata és kommunikációja? Budapest: Tinta. Kálmán L. & Trón V. (2007). Bevezetés a nyelvtudományba (2., b˝ov. kiad.). Budapest: Tinta Könyvkiadó. Kassai I. (2005). Fonetika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.