MŰSORKALENDÁRIUM KIS MAGYAR A 137. operai szezon elé „BÁRMIT MONDASZ A FRANCIÁKNAK, OPERA-TÖRTÉNET LEFORDÍTJÁK SAJÁT NYELVÜKRE, 2020 ÉS VOILÀ: AZ MÁR TELJESEN MÁS!” Johann Wolfgang von Goethe 200 esztendeje múlt annak, hogy az első fennmaradt magyar nyelvű dalmű librettójaként szolgáló dráma Bonsoir! Jó estét! nyom ta tás ban megjelent. S bár előtte is létezett egyfajta magyarországi operajátszás főurak, hercegérsekek Intézményünk ugyan 136 éves, a jogelőddel együtt pedig már elhagytuk a 183. esztendőt is, soha ennyi francia vagy ud va rai ban – elég itt az Eszterházán szolgáló Haydnra gon dolni –, az állami szintre emelt intézményi forma francia inspirációjú mű nem volt játékrendjében, mint idén, mert bár a Carmen fontos, közel sem minden, ahogy a első alakja az 1837-ben Pesti Magyar Színházként nyitott, de 1840-ben Nemzeti Színházra átkeresztelt épület- Gounod-féle Faust vagy a Hoffmann meséi sem az. ként jelent meg. Az Erkel Ferenc vezette operatagozat és a Frederico Campilli irányította tánckar végül csak 1884-ben, relatíve későn kapott saját épületet és önrendelkezést: akkor viszont az Ybl Miklós által terve- 2011 őszén, az intézményhez visszakerülve azzal a felismeréssel fogtam munkához, hogy miként az olasz és német zett és építésvezetett Sugár úti épületben, s egyből a legnagyobb magyar kulturális intézménnyé válva. irodalom dominál Operánk életében, úgy – például a magyar repertoár szűkössége, az Erkel-kultusz hiánya mellett – a harmadik jelentős operatermés, a francia úgyszólván nincs reprezentálva (persze a szláv sem, róluk sem feled- kezünk el, ám egyszerre mindent nem lehet). Évente egy francia mű bemutatásával 2020-ra kiszínesedett a paletta, TEMATIKUS SZEZONOK 2011–2021 amelyet a tematikus évad premierjeivel felütve már nemhogy szégyenkeznünk nem kell, de – és vagyunk még pár ÁTMENETI ÉVAD dologgal így – egyből világattrakció a mi Operánk francia repertoárja. És noha ez nem tart örökké, hisz hatalmas VERDI/WAGNER200 zeneirodalmi árapály, bőségzavar mozgatja a szezonokat, a programozott felívelés-tetőzés időszakát lassú apadás STRAUSS150 követi, így tíz-tizenöt éves távban szavatolt a francia kultúra érintettségének extra előfordulása az Operában. FAUST225 SHAKESPEARE400+ Tán felesleges írnom: tematikus évadaink sosem kirekesztők. A premierek és az évad végi fesztivál mellett jut idő MAGYAR OPERA200 és erő a törzsanyag játszására is: nemzeti kultúránkat vagy az öt kimozdíthatatlan európai oszlopot, Mozartot, A RING GYŰRŰI Verdit, Wagnert, Puccinit és Strausst sosem szabad feladni és feledni, ahogy a nagy orosz baletteket és a kortárs PUCCINI ITÁLIÁJA KERESZTÉNY ÉVAD tánc csodáit sem. (És attól szép a mi hivatásunk összefüggésrendszere, hogy a beethoveni születési jubileumot is engedi a francia császár halálévfordulójához kapcsolni egy Eroicával… És még akkor nem is beszéltünk Kálmán A FRANCIA MÚZSA SZEZONJA Imre operai igényű Jozefin császárnéjáról, amelynek első magyarországi elhangzása éppen a napóleoni bicen- tenáriumon történhet.) Legendás vezető személyiségek: Azt reméljük, az Önök számára is kivételes szellemi élvezet, ha engedik magukat sodortatni velünk: barokktól a 20. századig tallózzuk a „franciaságot”, magyar művészeink mellett Patricia Petibon és Sophie Koch énekével. A 100%-ban francia művek, a Goethe szavainak igazát alátámasztó, a műfajt sajátos ízekkel gazdagító alkotások mel- Bánffy Miklós, Radnai Miklós, Tóth Aladár, Oberfrank Géza zeneigazgatók, karmesterek, lett üdítő átélni azt is, ahogy Molière, Beaumarchais, Chénier, Hugo, de Musset, Dumas, Mérimée, Cocteau, Murger, Lukács Miklós és Mihály András intendánsok, Harangozó Gyula és Seregi László Bouilly, Gras, Coppée, Beauclair, Sartre vagy Ravel és Satie impulzusának nyomán más nemzetek zeneköltői és ko- reográfusai alkotni kezdtek – vagy ahogy az itáliai Donizetti Párizsban komponálja a francia szövegű Az ezred lányát, Gustav Mahler, Nikisch Artúr, koreográfusok, Hevesi Sándor, Nádasdy a brit Wilde pedig franciául, Francia országban írja Salome drámáját, a német Strauss majdani korszakos operájának alapjául szolgáló darabot. Richter János, Egisto Tango, Kálmán, Mikó András és Békés András A „francia parfümmel átitatott” évad jelentős része valósul meg a Gustave Eiffelről elnevezett (valójában vele csak Sergio Failoni, Kerner István, rendezők, Oláh Gusztáv, Fülöp Zoltán, technológiai összefüggést mutató) pompás, új Műhelyházunkban, amelyet belakni és megszerettetni ugyancsak e szezonnak lesz feladata. Mert az Opera így, nagy kezdőbetűvel magát a társulatot jelenti: intézményünk elsősorban Otto Klemperer, Fricsay Ferenc, Csikós Attila, Márk Tivadar és Vágó nem épített, hanem emberi érték, s mivel még szeretett Ybl-palotánkba 2022-ig vissza nem költözhetünk, van idő és lehetőség megmutatni, hogy a minőség mindenféle térben feltalálja magát táncra, dalra, muzsikára. Ferencsik János, Lamberto Gardelli, Nelly tervezők lábnyomán lépdelünk – és most már Öveket kéretik becsatolni, attachez vos ceintures, világutazásunk indul! Giuseppe Patané, Erdélyi Miklós, Tolnay Pál és Borsa Miklós főmérnök-műszaki Élményekkel teli, ugyanakkor vírusban, korlátozásokban Kórodi András, Lukács Ervin és igazgatókén is. és leállásban szegény francia évadot kíván Önöknek: Ókovács Szilveszter főigazgató Budapest, 2020. augusztus 17. Magyar Állami Operaház 2 KALENDÁRIUM BEVEZETŐ 3 BEMUTATÓK OPERA & BALETT 4 KALENDÁRIUM 20/21 BEMUTATÓK KALENDÁRIUM 20/21 BEMUTATÓK 5 Alexander Ekman / Joseph Haydn – Ludwig van Beethoven – Franz Schubert CACTI (2010, Hága) Alexander Ekman a 2019/20-as évadban kezdett dol- gozni a Magyar Nemzeti Balettel. Az Episode 31 próbái Modern balett egy felvonásban során a társulatot megismerve örömmel vállalta el a felkérést a következő szezonra is, amikor az együttes a Cacti, vagyis Kaktuszok című 2010-es darabját fogja bemutatni. Ekman így nyilatkozott művéről: „Körül- Koreográfus Alexander Ekman (S) belül 45 darabot készítettem a Kaktuszok előtt, és bizton Zeneszerzők Joseph Haydn, Ludwig van Beethoven, Franz Schubert állíthatom, hogy ez azon műveim közé tartozik, amelyekbe Szöveg Spenser Theberge (USA) szerelmes lettem.” A Kaktuszokban Alexander Ekman Színpadra állító balettmester Ana Lucaciu (RO), Nina Botkay (BR) olyan témát dolgoz fel a kortárs tánc színpadán, mellyel Látványtervező Alexander Ekman (S) önmagát is meghatározza: magát a kortárs táncot. Világítástervező Tom Visser (IRL) A darab szenvedélyesen, gyakran fergetegesen Próbavezető balettmester Venekei Marianna szedi ízekre a tánc modorosságát. Tizenhat táncos áll láthatóan dermedten óriási Scrabble-kockákon. Míg a Szóló lány Furuhashi-Huber Inés vonósnégyes játszik és ironikus hangú próza hangzik Szóló fiú Rónai András el, a táncosok rohangálnak, elesnek, vonaglanak, és Improvizációs szóló fiú Sardella Francesco megpróbálnak kiszökni láthatatlan börtönükből. Végül Lányok Pesel Anita Tiffany, Takamori Miyu, Sawatzki Aglaja, mindegyik szerez magának egy kaktuszt. Hogy miért? Carulla Leon Jessica, Starostina Kristina, Nikolaeva Mariya, Ahogy Ekman írja: „Ez a mű arról szól, hogyan szemlél j ük Asai Yuka a művészetet, hogy olykor mennyire annak érezzük szüksé- Fiúk Kekalo Iurii, Szabó Richárd, Taran Dumitru, Darab Dénes, gét, hogy elemezzük és megértsük azt. Úgy gondolom, nem Palumbo Valerio Antonio, Hak Guus Marten létezik egyetlen helyes út, és mindenki úgy értelmezheti és élheti meg a művészetet, ahogyan akarja. Lehet, hogy egy érzelemről van szó, amit meg se tudunk magyarázni, de az is lehet, hogy teljesen nyilvánvaló a pontos üzenet. Először az életemben volt arra lehetőségem, hogy muzsikusok- kal közösen dolgozhassak a próbateremben, ami tehát új munkamódszert jelentett a számomra. A vonósnégyessel együtt hoztunk létre ritmusjátékokat a 16 táncosok és a zenészek között.” 20:00 (A produkció a Trois Gnossiennes, az Örvény és az 22020. szeptember 11. 5 tangó című darabokkal látható együtt a Kaktuszok című 2020. szeptember 12., 13. (zártkörű) táncesten.) EIFFEL MŰHELYHÁZ – BÁNFFY TEREM 6 KALENDÁRIUM 20/21 BEMUTATÓK KALENDÁRIUM 20/21 BEMUTATÓK 7 Richard Strauss SALOME (1905, Drezda) A bibliai témájú Salomét Richard Strauss az 1893-as, Zenedráma egy felvonásban, német nyelven, azonos című Oscar Wilde-színdarabból komponálta. magyar és angol felirattal Az angol szerző francia száműzetésben, francia nyelven megírt költői – és a korban botrányosan erotikus – művét Strauss zenei újrafogalmazása a legszélsőségesebb végletekig viszi el. Olyannyira, hogy a négy évvel későbbi Elektra után nem is tud továbbmenni Heródes Jürgen Sacher (D) 4. zsidó Biri Gergely ezen az úton: A rózsalovagtól kezdve új operai stílust Heródiás Lukács Gyöngyi 5. zsidó Pataki Bence alakít ki magának.A zeneszerző remek színpadi érzékkel Salome Sera Gösch (A) 1. nazarénus Kováts Kolos némi rövidítésen-tömörítésen kívül nem változtatott Jochanaan Szemerédy Károly 2. nazarénus Bartos Barna e.h. Oscar Wilde szövegén, és megállíthatatlanul Narraboth Pataky Dániel 1. katona Geiger Lajos hömpölygő, rendkívül súlyos, ugyanakkor szarkazmust Heródiás apródja Mester Viktória 2. katona Kiss András sem nélkülöző zenedrámát hozott létre. A színek 1. zsidó Horváth István Egy kappadókiai Endrész Ferenc e.h. végtelen kavalkádja, amit a hangszeregyüttesből kikever 2. zsidó Szerekován János Egy rabszolga Csiki Gábor a komponista, a hatalmas zenei forma és a mintegy 3. zsidó Kiss Tivadar harminc vezérmotívum Wagnerre emlékeztetheti a nézőt. Az 1905-ös drezdai ősbemutatón harmincnyol- Karmester Kocsár Balázs cszor tapsolták vissza a szereplőket, egy évvel később, a grazi bemutatón pedig többek közt olyan hírességek Oscar Wilde azonos című