2018. . VI XX A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXVI. TISICUMa Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok évkönyve XX. YVE N OK MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖ MÚZEUMOK MEGYEI OK N ZOL S - N A JÁSZ-NAGYKU 2011 SZOSZOLNOKLnOK 2018. TISICUM TISICUM a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok évkönyve XXVI. TISICUM XXVI. ANNUAL OF THE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK COUNTY MUSEUMS JAHRBUCH DER MUSEEN DES KOMITATS JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK SZOLNOK 2018 ATISICUM JÁSZa Jász-Nagykun-Szolnok-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEImegyei múzeumokMÚZEUMOK évkönyve ÉVKÖNYVE XX. XXVI. 2011 SZOLNOKSZOLNOK 2018 TISICUM – a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok évkönyve XXVI. Szerkesztőbizottság: Gulyás Katalin Horváth László Kaposvári Gyöngyi Tárnoki Judit Fordítások: Darabont Dezső Tipográfia és tördelés: Tímár Tamás - TT Play Kft. A kötet megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap Béres Gyógyszergyár Zrt. © Damjanich János Múzeum ISSN 1217-4165 Felelős kiadó: dr. Horváth László múzeumigazgató Nyomdai munkálatok: Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft., Debrecen Felelős vezető: ifj. Kapusi József Készült 250 példányban + 20 separatum, 33 ív terjedelemben, A/4 méretben Szerkesztőség: Szolnok, Kossuth tér 4. Tel.: 56/421-602; Fax: 36-56/510-151; E-mail: : [email protected]; [email protected] tartalomjegyzÉK Tartalomjegyzék - Contents - Inhalt TISICUM XXVI. Horváth László: Cseh János köszöntése......................................................................................................................................................................... 7 Cseh János: Kelta és gepida megtelepedés emlékei a szajoli Tenyőhalomtól délnyugatra eső magasparton (Szajol-föld, kutatások 2015-2017 között) ........................................................................................................................................................................ 9 Cseh János: Településrégészeti adatok a Tinóka-ér mentének (Szajol és Törökszentmiklós határa) gepida korához .................................................. 23 Cseh János bibliográfiája ................................................................................................................................................................................................ 57 Régészeti tanulmányok Gulyás András Zoltán: Őskori leletek Jászfényszaru-Kozmaparton ............................................................................................................................. 69 Csányi Marietta: Kultikus tárgy Tószeg-Laposhalomról ................................................................................................................................................ 77 Mali Péter: Bronzkori temetkezés Kengyelről ................................................................................................................................................................ 85 F. Kovács Péter: La Tène-kori település részletek a Közép-Tisza-védékről Tiszapüspöki – Holt-Tisza-part, Túrkeve-Burkus halom, Szolnok-Vegyiművek körzet ...................................................................................................................................................... 93 Szeniczey Tamás – Hajdu Tamás: A Túrkeve-Burkus halom környéke – MOL 3. lelőhelyen feltárt kelta kori nő embertani vizsgálatának eredményei ....................................................................................................................................................................... 115 Ottományi Katalin: Késő római kerámia Visegrád-Gizellamajor erődjének É/I. helyiségében .................................................................................... 119 Prohászka Péter: V. századi sírok Sommereinból (Niederösterreich, Ausztria) ........................................................................................................... 145 Török Béla – Kovács Árpád – Benke Márton – Sepsi Máté: Szolnok-Szanda gepida temetőjéből származó három övcsat roncsolásmentes archeometallurgiai vizsgálata ..................................................................................................................................... 157 Prohászka Péter: Adalékok a Tiszabura tiszai gáti avar lelőhelyek kutatástörténetéhez ............................................................................................ 173 Kertész Róbert – Pálóczi Horváth András – Ádám Márk: A középkori Tenyő és a Szent Péter-monostor azonosítása ......................................... 183 Pálóczi Horváth András: A nagykunsági kun szállások kialakulása ........................................................................................................................... 213 Ádám Márk: A szolnoki vár szórvány kályhaszem anyagának vizsgálata .................................................................................................................... 229 Szentpéteri József: ADAM és ÁRPÁD. A Kárpát-medence kora középkori lelőhelykatasztere (VI–XIII. század) ........................................................ 243 F. Kovács Péter – Tárnoki Judit: Régészeti kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011 és 2015 között ...................................................... 265 Történelem Veresegyházi Béla: Jász-Nagykun-Szolnok megye középkor végi központi helyei – Kubinyi András nyomán .......................................................... 281 Bagi Gábor: Szolnok város leírásai a XIX. század középső harmadából ..................................................................................................................... 293 Berta Ferenc: Szolnoki fényképverzók ....................................................................................................................................................................... 307 5 tartalomjegyzÉK Tolnay Gábor: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei birtokszerkezet változásai .............................................................................................................. 323 Csönge Attila: Ki volt Szolnok városrendezési tervének atyja? ................................................................................................................................... 351 Kóródi Lenke: A cigány lakosság felemelkedésének elősegítése államigazgatási eszközökkel. Öcsöd nagyközség tapasztalatainak, gyakorlatának összegzése 1962 és 1983 között............................................................................................... 369 Vadász István: A Tiszafüredi Spartacus időszaka: 1963–1971 .................................................................................................................................... 385 Néprajz Benedek Csaba: Református klenódiumok Jász-Nagykun-Szolnok megyében ......................................................................................................... 411 Kultúrtörténet Hoppál Krisztina: Ignoti facie, sed non vellere Seres. Az oikumené legkeletibb pontjáról kialakult kép az antik források alapján ............................. 423 Szabó Géza: Kutatóúton az oszéteknél – a szénakaszálás ünnepe és a Zadaleszki Nana barlangja.......................................................................... 445 Szigeti Csaba: Egri (Chiovini) Antal népregéje, a Sinka halma .................................................................................................................................... 477 Szecskó Károly: Foltin János, Kracker János Lukács első magyar kutatója .............................................................................................................. 487 Zsolnay László: Néhány újabb adat a Jászság XVIII. századi vallásosságához .......................................................................................................... 497 Szerzőink ....................................................................................................................................................................................................................... 515 6 Kertész Róbert – Pálóczi Horváth András – Ádám Márk A középkori Tenyő és a Szent Péter-monostor azonosítása Jász-Nagykun-Szolnok megye területén nyolc középkori monostor is- Meg kell említenünk a kenderesi kolostort, amely ugyan nem mo- mert. Szolnok térségében kettő helyezkedett el: az egyik a Tisza bal nostor volt, hanem a pálosok rendháza. Kenderes egyik birtokosa, partján, a mai szajoli határhoz tartozó Tenyőmonostora,1 a másik a Kóvári Pál nádori ítélőmester birtokrészének egyharmadát 1411-ben a szőke folyó jobb partján, Paládics2 szomszédságában, Tétmonostora.3 budaszentlőrinci pálosoknak adta. Ettől kezdve a XVII. század végéig Ezektől némiképp távolabb, Nagyrév közelében található a következő, számos adat van a pálosok kenderesi birtoklásáról és gazdálkodásáról. Sáp (Monostorossáp), amely azonban már korábban, a tatárjáráskor 1453-ban egy bői birtokrész beiktatásánál a szomszédok között jelen elnéptelenedett,4 hasonlóképpen az akkor Heves megyéhez tartozó, ta- voltak a pálosok kenderesi kolostorában élő remete testvérek (…fratrum lán bazilita Körűmonostorához (Nagykörű).5 A III. Béla király által 1186- heremitarum … in claustro Kenderes degentium). 1465-ben János per- ban alapított, időlegesen Pest és Heves megyéhez, 1401-ben pedig jelt és Márk szerzetest említik. A helytörténeti kutatások szerint a pálos Külső-Szolnok megyéhez számított jánoshidai premontrei prépostság kolostor Kenderes belterületének déli részén, az ún. Pálosrészen állt.10 ellenben 1541-ig működött.6 Tomajmonostoráról7 és Papmonostoráról (Pusztamonostor)8 is egyre több információ áll rendelkezésre az utóbbi Jelen dolgozatunk középpontjában
Details
-
File Typepdf
-
Upload Time-
-
Content LanguagesEnglish
-
Upload UserAnonymous/Not logged-in
-
File Pages15 Page
-
File Size-