„idegen költők” – „örök barátaink” Világirodalom a magyar kulturális emlékezetben a kötet megjelenését az OTKA (NK 71770) támogatta. © Szerkesztők, szerzők, 2010 © l’Harmattan kiadó, 2010 l’Harmattan France 7 rue de l’ecole Polytechnique 75005 Paris t.: 33.1.40.46.79.20 l’Harmattan italia SRL Via bava, 3710124 torino-italia t./F.: 011.817.13.88 iSBN a kiadásért felel gyenes ádám. a kiadó kötetei megrendelhetõk, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: l’Harmattan könyvesbolt 1053 budapest, kossuth l. u. 14–16. tel.: 267-5979 [email protected] www.harmattan.hu a borító Ujváry Jenő, a nyomdai előkészítés kállai Zsanett munkája. a nyomdai munkákat a robinco kft. végezte, felelõs vezetõ kecskeméthy Péter. „idegen költők” – „örök barátaink” s Világirodalom a magyar kulturális emlékezetben Szerkesztette gárdos bálint – Péter ágnes – ruttkay – Veronikatimár – andrea budapest, 2010 Tartalom előszó . 7 Pikli natália: Feleselő szavak és asszonyok: a shrew az angol és magyar kulturális emlékezetben . 11 Madarász imre: alfieri Magyarországon . 29 Maráczi géza: „a legkitünőbb genre-író”: dickens hatása az életkép műfajára és a magyar irodalmi újságírás kezdetei . 35 Mácsok Márta: a walesi bárdok értelmezéséhez . 53 Péteri Éva: a viktoriánus kulturális örökség Gulácsy lajos művészetében . 67 isztrayné teplán ágnes: „egy ilyen jó európai és kultúrmisszionárius” Magyarországon . 77 Farkas ákos: Fehérek között egy másik európai . 93 Péter ágnes: Milton a XX. század első felének magyar kulturális emlékezetében . 105 tóth réka: bontakozó titkok: babits Mihály és az angol-amerikai detektívregény . 131 Frank tibor: Thomas Mann: egy európai Magyarországon és az egyesült államokban . 151 gombár Zsófia: brit irodalom Magyarországon és Portugáliában 1949 és 1974 között . 171 Hetényi Zsuzsa: „Csonka” Oroszország? . 191 Paraizs Júlia: „Sándor ezért még hálás lesz nekem a túlvilágon.” . 219 Merényi annamária: „a temérdek tenger”: Pindarosz, Ungvárnémeti Tóth lászló és Weöres Sándor . 245 Palkóné tabi katalin: Hamlet újra-, át-, fel-, kifordítva . 255 5 Előszó 2009-ben a Vintage kiadó egy új antológiát adott közre Emlékezés címen, amelyhez a szerkesztők, Harriett Harvey Wood és a. S. byatt, egyik mottó- jukat lewis Carroll Alice Tükörországban című meséjéből választották. “it’s a poor sort of memory that only works backwards, the Queen remarked.” Ugyanez a mondat a könyv magyar kiadásában, révbíró tamás fordításában így hangzik: „Hitvány egy emlékezet az olyan, amelyik csak visszafelé műkö- dik – jegyezte meg a királynő.” az ELTE anglisztika tanszékén „a brit iro- dalom a magyar kulturális emlékezetben” témakörben 2008 szeptembere óta működő kutatócsoport teljes egyetértéséről biztosítaná a Fehér királynőt, ha át tudna jutni a kandalló felett a tükör másik oldalára, ugyanis éppen annak a kérdésnek a vizsgálatát végzi, hogyan működik az emlékezés, a kulturális emlékezet egyszerre visszafelé és előre. Három jól elkülöníthető témakörben indultak el a kutatások, s ezek közül az első kettő az emlékezésnek a múlt felidézésében betöltött szerepével van kapcsolatban. az első vizsgált terület a brit irodalom magyarországi recepci- ójára vonatkozik, s elkezdődött egy elektronikus adatbázis létrehozása a brit- magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok eseménytörténetének rögzítése ér- dekében, amely a tervek szerint a tényeket a nemzetközi és a hazai kutatások számára egyformán hozzáférhetővé teszi. a második terület, amellyel a kutatócsoport foglalkozik, a kulturális em- lékezet működési mechanizmusát tárja fel. Hogyan és miféle motívumoktól indíttatva rekonstruálja az angol/brit kulturális és irodalmi jelenségeket, vagy éppenséggel mit, hogyan és milyen indokok alapján sajátít ki vagy felejt el a magyar kulturális memória, miközben megalkotja és állandóan újraalkotja a brit irodalom magyar fogalmát, és a brit irodalomra való emlékezése által állandóan felülírja azt a képet is, amelyet a magyar kultúráról teremt önmaga számára. a harmadik kérdéskör viszont éppen arra vonatkozik, hogyan működik a memória előrefelé: a brit esztétikai és irodalmi értékek vajon miképp jelentek 7 „Idegen költõk - Örök barátaink” és jelennek meg szorongást kiváltó, vagy éppenséggel bátorító mintaként a magyar irodalmi-kritikai kánonformálódás vagy az anti-kánon megteremtése vagy a kánon felfüggesztése során. a rendszeres műhelymegbeszélések során koordinált kutatás kétirányú hatásmechanizmus érvényességét tartja szem előtt. a különböző médiumokban – fordításokban, irodalomtörténetekben, kritikai értékítéletekben, műtárgyakban, színpadi alkalmazásban – megfo- galmazódó „emlékezés” tartalma nem egy elvont eszményi jelentéshez mérve, hanem a helyi körülmények, kulturális hagyományok függvényeként írható le, s így a magyar emlékezet visszahat az angol irodalom értelmezési lehetősé- geire, minthogy sajátos, magyar szempontú jelentésekkel gazdagítja az angol irodalomtörténet és kritikatörténet – szintén állandóan változó – értékítéleteit és hermeneutikai meglátásait. a magyar szempontú értelmezési lehetőségek eklatáns példájaként a kutatócsoport néhány tagja hozzákezdett egy sor jelen- tős brit elméleti szövegnek (többek között a romantikus esszéisták műveinek és Coleridge Biographia Literaria című önéletírásának) magyarra fordításához és annotálásához, s ezek a fordítások minden bizonnyal újabb emlékhelyekkel fogják gazdagítani a magyar kulturális emlékezet terrénumát. Mindhárom témakör vizsgálatában két kiemelt szempont szabja meg a kutatásokat. a kulturális memória nemzetközi kutatási eredményei azt bizo- nyítják, hogy az irodalom eseménytörténetére a folyamatosságnál jellemzőbb a megszakadásokban és ismétlődésekben megragadható ritmus. a kérdés az, hogy a megszakadásoknak és ismétlődéseknek ezt a ritmusát milyen mérté- kig szabja meg a kulturális memória. Ugyanakkor a kulturális memória egyik alapvető jellegzetessége az, hogy mindig kortársi kontextusban működik. az emlékezésben igen nagy szerepe van annak, hogy az emlékező vajon milyen helyet foglal el e kortársi kontextusban, melyet nyilvánvalóan egyrészt a kü- lönböző hatalmi intézmények határoznak meg – a hivatalos politikai ideo- lógia, a tudományosság hatalmi szervei, például az akadémia és az oktatási intézmények, a kulturális termékek piacának spontán vagy manipulált ten- denciái –, másrészt az emlékező közösségek sajátos intellektuális és érzelmi jellegű hagyományai. kronológiai szempontból a kutatóműhely munkája a XiX. és a XX–XXi. századra vonatkozik. a vizsgált korszak elején, mint minden európai ország- ban, Magyarországon is kitüntetett szerepe van a magyar Shakespeare és a magyar Milton megjelenésének a romantikus esztétikák téziseinek, majd a XiX. századi költészet és dráma minőségeinek és a magyar nyelvű színjátszás hagyományainak kialakulásában. a végső időrendi határt pedig a posztmo- dern színház Shakespeare adaptációinak, nyelvi és rendezői koncepcióinak felmérése képviseli. 8 Elõszó ezeknek a szempontoknak és ezeknek a kronológiai határoknak mentén szerveztük 2009 júniusában a kutatócsoport első konferenciáját Idegen költők – örök barátaink. Európai irodalom a magyar kulturális emlékezetben címmel, amelyre a nézőpontok minél szélesebb spektrumának megjelentetése érdeké- ben más műhelyekből is hívtunk meg kutatókat. ennek a konferenciának az előadásai tanulmányokká kibővítve és filológiai apparátussal alátámasztva áll- tak össze azzá a kötetté, melyet az olvasó a kezében tart. a kutatóműhely első kiadványa ez, egyben egy sorozat első darabja, amelyet a következő években a terveink szerint további kötetek fognak kiegészíteni. a kutatócsoport tagjai jó érzéssel nyugtázzák, hogy a kérdésre, mellyel mint anglisták újra és újra szem- be találják magukat, hogy vajon miféle termékeny jelenlétre számíthatnak a magyar irodalmi életben, megnyugtató választ tudnak adni: a kulturális cse- refolyamatokat vizsgálják, amelyek az elmúlt tíz-tizenöt évben a nemzetközi kutatások előterébe kerültek. a hangsúly áttevődött az analógiák, az érint- kezési pontok és a kölcsönhatások problematikájának feltárására, valamint a különböző nézőpontok összjátékára. a legnagyobb szabású nemzetközi vállakozások egyrészt a recepciótörténet fontosságát hangsúlyozzák, például 1996 óta elinor Shaffer főszerkesztő által koordinálva sorban jelennek meg a különböző kötetek a brit irodalom egy-egy alakjának európai recepciójáról a brit akadémia támogatásával (The Reception of British Authors in Europe), valamint a nemzeti irodalomtörténet-írás he- lyét átvette az irodalmi kultúra regionális szemléletű feltérképezése, amilyen a John neubauer (amszterdami egyetem) és Marcel Cornis-Pope (Virginia Commonwealth egyetem) szerkesztésében megindult sorozat a kelet-közép- európa irodalmi kultúráiról (The History of Literary Cultures in East-Central Europe). a „brit irodalom a magyar kulturális emlékezetben” címmel az ELTE anglisztika tanszékén folyó kutatásokban nem az organikus nemzeti hagyományon van a hangsúly, hanem az egyéni, valamint közösségi emléke- zeten: konkrét személyek és konkrétan meghatározható közösségek recepciós gesztusain specifikus történelmi, ideológiai, intézményi körülmények között. a kutatási programunk végső célja az, hogy néhány év múlva a sok szerzős kö- tetekből összeálljon valamifajta látlelet, amelyet „Változatok az angol irodalom és kultúra magyar történetére” címmel tudunk majd közreadni. Péter Ágnes ELTE anglisztika tanszék 9 Pikli Natália Feleselő szavak és asszonyok: a shrew az angol és magyar kulturális emlékezetben Feleselő szavak és feleselő asszonyok: a nyelv/nyelvesség, a tongue Shakespeare színdarabjaiban elválaszthatatlanul