TORNA SPORTÁGI ELEMZÉS TESTNEVELÉSI EGYETEM Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Készítették a Brainsporting – a Testnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központjának – munkatársai a Gracenote Podium Sport és Podium Ranking adatbázisának segítségével: Gulyás Erika Dr. Sterbenz Tamás Juhász Gábor Csurilla Gergely Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Előszó A Testnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központjának munkatársai a Magyar Edzők Társasága megbízásából húsz sportágra készítettek átfogó elemzéseket, melyek fő célja, hogy modellezzék a sportági trendeket, illetve különböző statisztikai módszerek segítségével bemutassák a hazai tehetségek fejlődési pályáját a világ legjobbjaihoz képest. Az elemzések további célja olyan módszerek kialakítása, amelyek a nemzetközi tendenciákat is fi gyelembe véve adnak előrejelzést a sportágak várható hazai és nemzetközi fejlődéséről. Az elemzések segítséget nyújthatnak a felkészülési, versenyeztetési, illetve elsősorban a sportágfejlesztési stratégiai dön- tések előkészítésében, valamint a sportági folyamatok bemutatásában, értékelésében. A tanulmányok elkészítéséhez a legsikeresebb országok által is alkalmazott, jelenleg elérhető leggazdagabb és naprakész adatbázis, a Gracenote Podium állt rendelkezésünkre, mely 1992-ig visszamenőleg tartalmazza az összes olimpiai sportág nemzetközi sporteseményeinek eredményeit. Az adatbázis segítségével Magyarország teljesítménye könnyen összemérhető versenytársaival, továbbá jobban követhetővé válik a sportolók teljesítménye és a tehetségek azonosítása is. A tanulmányok a sportági specialitásokat szem előtt tartva igyekeznek egységes szerkezetet követni. Az elemzett idő- szak a legtöbb sportág esetében az elmúlt 10 évet öleli fel, ami azt jelenti, hogy az olimpiai sportágak esetében három olimpia eredményeit vizsgálja. Elsőként a sportág nemzetközi tendenciáinak bemutatása olvasható, közte a sportág legeredményesebb országainak és Magyarország piaci részesedésének1 alakulásával. Ezt követően nemenként, illetve a sportági specifi kumoknak megfelelően versenyszámonként, súlycsoportonként vagy kategóriánként külön kerülnek bemutatásra a nemzetközi trendek. A nemzetközi sportanalitikában tesztelés alatt álló, a sakkban már évtizedek óta sikeresen alkalmazott Élő-pontszámítási rendszer logikája alapján kialakított ranglisták segítségével megfi gyelhető tendenciák szintén az elemzések részét képezik. Ezek segítségével a sportág legeredményesebb felnőtt, illetve köz- vetlenül azt követő korosztályos versenyzőinek fejlődési pályája az életkori sajátosságok fi gyelembe vételével együtt hasonlítható össze. Az elkészült elemzések a készítők szándékai szerint az eredmények nyomon követése, valamint a szakemberek folyamatos visszajelzései révén a különböző sportágak, illetve az egész magyar sport eredményességének javulását segíthetik majd elő. 1 A piaci részesedés számítása során a nyert érmek egyfajta súlyozott értékének összegéből számított pontokat a kiosztható összes pontok százalékává alakítják át. Torna – sportági elemzés | 3 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ................................................................................................................................................................................... 5 1.1. Piaci részesedés ................................................................................................................................................................. 6 1.2. Kontinensek, országok eredményessége ....................................................................................................................... 7 1.3. Sportág koncentráltsága .................................................................................................................................................. 9 2. Versenyszámok elemzése ......................................................................................................................................................10 2.1. Férfi torna .........................................................................................................................................................................10 2.2. Női torna .......................................................................................................................................................................... 13 3. Egyéni teljesítmények értékelése .........................................................................................................................................17 3.1. Lólengés – férfi .................................................................................................................................................................17 3.2. Korlát – férfi .................................................................................................................................................................... 20 3.3. Talaj – férfi ....................................................................................................................................................................... 22 3.4. Ugrás – nő ........................................................................................................................................................................ 24 3.5. Felemáskorlát – nő ......................................................................................................................................................... 26 3.6. Gerenda – nő ................................................................................................................................................................... 28 4. Élő ranglista ............................................................................................................................................................................ 30 5. Összegzés ................................................................................................................................................................................. 39 4 | Torna – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ 1. Bevezetés Az elemzéseket a 2006-2017-es adatokon végeztük el, alapvetően az olimpiákon és világbajnokságokon elért eredmé- nyek fi gyelembevételével. Egy korábbi elemzésünkben már megvizsgáltuk az egyes kontinentális és világversenyek közötti kapcsolatot, amely alapján kiderült, hogy a kontinentális viadalok eredményei gyenge kapcsolatot mutatnak a két legnagyobb világverseny eredményeivel, illetve az olimpiákat megelőző világbajnokságok eredményei szorosabb kapcsolatban állnak az olimpiát követővel szemben. Elemzésünk elején a legsikeresebb kontinensek, országok és hazánk eredményességét mutatjuk be piaci részesedé- sük alapján. Ezt követően az egyes műkorcsolya versenyszámok piaci részesedést, valamint eredményeinek változását vizsgáljuk meg az egyéni műkorcsolya esetében nemek szerinti bontásban is, továbbá minden esetben megvizsgáltuk a magyar sportolók eredményességét a nemzetközi élvonalhoz képest. Végül összefoglaljuk a kapott eredmények leg- fontosabb jellemzőit. Az egyes számok angol és magyar megfelelői Nem Versenyszám angol elnevezése Versenyszám magyar elnevezése Floor Exercise Talajgyakorlat Horizontal Bar Nyújtógyakorlat Individual All-Around Egyéni összete Parallel Bars Korlátgyakorlat Férfi Pommel Horse Lólengés Rings Gyűrűgyakorlat Team Csapat Vault Ugrás Beam Gerenda Floor Exercise Talajgyakorlat Individual All-Around Egyéni összete Női Team Csapat Uneven Bars Felemás korlát Vault Ugrás Torna – sportági elemzés | 5 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ 1.1. Piaci részesedés Az országok teljesítményének értékelésekor az egyik legkifejezőbb mutatónak számít a piaci részesedés, amely azt mutatja meg, hogy az ország az adott évben megrendezett versenyeken hány darab érmet, vagy legjobb 1-8. helyezést szerzett, azaz mekkora szeletet szerzett az „éremtortából”. A tornában a legsikeresebb öt ország és Magyarország piaci részesedésének alakulását az elemzett időszakon belül a világbajnoki és olimpiai dobogós helyezések alapján vizsgáltuk meg (1. ábra). A sportág legeredményesebb nemze- te kimagaslóan az Egyesült Államok, amely 2010 óta látványos fejlődésnek indult és 2016-ban már a megszerezhető érmek 30%-át szerezte meg. 35% 30% 25% Great Britain Hungary 20% Japan 15% Russia United States 10% Ukraine 5% 0% 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 1. ábra: Országok piaci részesedése 1-3. helyezések alapján Az 1. ábra alapján hazánk eredményességéről megállapítható, hogy 2009-2012 közötti egy igen sikeres periódust élt meg a magyar tornasport, azóta azonban egyedül a 2014-es világbajnokságon sikerült érmes helyezést szerezni. A 2. ábra Magyarország olimpiákon, világbajnokságon nyert érmes helyezéseit mutatja az elemzett időszakon belül, mely eredmények mindegyikét Berki Krisztián érte el, és akinek a nevéhez összesen egy olimpiai, három világbajnoki arany, valamint két világbajnoki ezüst kötődik. 2 G 1 S (üres) 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2. ábra: Magyarország olimpiákon, világbajnokságon elért eredményei az elemzett időszakban 6 | Torna – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ 1.2. Kontinensek, országok eredményessége A világbajnoki és olimpiai érmes helyezések kontinensenkénti bontása rámutat arra a jelenségre, miszerint