Ethnographia A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata 129. évfolyam 2018 2. szám Petercsák Tivadar Egy új szőlővédő szent kultusza Tokaj-Hegyalján. Szent Orbán tisztelete a 21. században Az 1970-es évek elején a sárospataki Rákóczi Múzeumban dolgozva részt vettem a Balassa Iván által rendezett szőlészeti és borászati állandó kiállítás megvalósításában,1 két évvel ezelőtt pedig a Tokaji borvidék kultúrtáj felsőoktatási tananyag kidolgozása során foglalkoztam többek között a szőlő- és borkultúra folklórhagyományaival. Ez utóbbi kapcsán vizsgáltam a szőlővédő szentek hegyaljai kultuszát is. Ekkor jutott tudomásomra, hogy 2013-tól kialakulóban van Tokaj-Hegyalján Szent Orbán tisztele- te, amely a korábbi évszázadokban nem volt jellemző a borvidékre, és ennek alapja a szent Monokon őrzött ereklyéje. Tanulmányomban azt a folyamatot kívánom bemutatni, ahogy ezen a sajátos és egyedi borkultúrájú területen szőlőtermelő gazdaságok, társadalmi szervezetek, ön- kormányzatok és magánszemélyek kezdeményezésére, közreműködésével felépítik egy szőlővédő szent kultuszát.2 A szőlővédő szentek kultusza a néphagyományok és az egyházi liturgia folklorizálódott emlékeinek, valamint az időjárási megfi gyeléseknek, jóslásoknak a keveréke. Tiszteletük a kereszténység felvétele után Nyugat-Európából terjedhetett el Magyarországon. A védőszentek nevével jelzett napok és a hozzájuk kapcsolódó hie- delmek, tapasztalások, jóslások a 16. században megjelenő kalendáriumok révén lettek ismertek. A szőlővédő szentek tiszteletét és fontosságát sugallták az első magyar nyel- vű mezőgazdasági szakkönyvek írói is. A felvilágosodás szakirodalma már leszámolt a babonás szokásokkal, de a közkézen forgó kalendáriumok továbbra is a szőlővédő szentek egyre terjedő és erősödő barokk kori tiszteletét segítették elő.3 1 A hegyaljai szőlőművelés és borászat című állandó kiállítás többszöri felújítás után jelenleg is megtekinthető. 2 A témáról előadást tartottam Egerben a Népi vallásosság és hitélet az Egri egyházmegyében a 18‒21. században címmel, 2017-ben rendezett konferencián. 3 Csoma 2004: 19‒21. ETHNOGRAPHIA 129/2018. 2. sz. Ethnographia2018.2.szám..indb 183 01/06/2018 15:28:35 184 Petercsák Tivadar SZŐLŐVÉDŐ SZENTEK MAGYARORSZÁGON Európában Szent Orbán a középkor óta a legelterjedtebb szőlőtermést biztosító és őrző szent. Magyarországra valószínűleg a közép- és dél-német területekről hozhatták magukkal kultuszát a török után betelepülő németek.4 Orbán 223-ban került a pápai trónra, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett. Az egyház később Szent Orbán emlék- napját május 25-re tette. Személye két dolog miatt kapcsolódik a szőlőműveléshez: 1. Több évszázados megfi gyelés szerint a mérsékelt égövi szőlőtermő Európában Orbán napja körül van az utolsó, a már szépen kifejlődött szőlőhajtásokra különösen veszé- lyes fagyos nap. 2. Ő rendelte el pápaként, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék, ezért kehellyel, borivó edénnyel, szőlőfürttel szok- ták ábrázolni. Orbán a szőlőművelők, kádárok és a kocsmárosok védőszentje lett. A szőlőhegyeken szobrokat, kápolnákat emeltek tiszteletére. A szobrokon és képeken néhol pápaként, fején tiarával, kezében pápai kereszttel vagy aranykehellyel, máshol püspökként, kezében főpásztori bottal ábrázolják. Ez utóbbi magyarázata, hogy Or- bán pápa alakja a 9. században összeolvadt a 4‒5. század fordulóján Galliában élt Langres-i püspökkel. Életrajzírója szerint a püspök csodákat művelt: parancsolt a ter- mészet erőinek, esőt hívott a szőlőkre, ezért Elzász és Lotharingia szőlővidékein a szőlőhegyek és a szőlő védőszentjeként tisztelték.5 Szent Orbán kultusza a Kárpát-medencében leginkább a Dunántúlon, az Alföldön és Észak-Magyarország különböző tájain (Gyöngyös vidéke, Nógrád megye, Kassa környéke) volt jellemző.6 Tiszteletének egyik legrégebbi emléke az 1557-ben öntött 72 mázsás harang, amelyet Kassán (Košice), a Szent Erzsébet főszékesegyház mel- lett 1628-ban épített Orbán-toronyban helyeztek el. A Rozsnyó közeli Körtvélyes (Hrušov) templomában lévő Szent Orbán kép (1754) latin felirata utal a szőlők vé- delmére: „Erősségek Istene, tekints le az égből, látogasd meg a szőlőket és juttasd jó végre, amit jobbod ültetett…”7 A katolikus megújulással hozható összefüggésbe Szent Donát védőszent kultusza, amely a 17‒18. századi délnémet kapcsolatok révén terjedt el Magyarországon. Donát a II. században élt és vértanúhalált szenvedett római katona volt, akit Szent Ágnes római katakombájában temettek el. 1652-ben földi maradványainak átszállításakor villámcsapás érte a kísérő papot, akinek csodával határos módon semmi baja nem lett, amit Szent Donát közbenjárásának tulajdonítottak. Kultusza így megerősödött a Rajna vidéken, majd Alsó-Ausztriában, és a bécsi udvar hatására a felső társadalmi rétegek közvetítésével jutott el Magyarországra. Attribútuma a törött kehely. Egerben különösen nagy tisztelet övezte, Erdődy Gábor püspök országosan is az elsők között emeltetett szobrot Szent Donátnak 1716-ban a gyakori jégveréssel sújtott püspöki sző- lőhegyen. Az egri szőlőművesek Dónát bácsi-nak nevezték, és a villámcsapás elhárí- tójának, a szőlők pártfogójának tartották. Donát-emlék többek között a dunabogdányi 4 Csoma 2004: 23. 5 Csoma 2004: 97‒98.; Lukács 2005: 134‒135.; Diós 2005: 135‒136. 6 Csoma 2004: 96.; Prosser-Schell 2009. 7 Diós 2005: 137.; Vö.: Várhelyi 2017: 21. Ethnographia2018.2.szám..indb 184 01/06/2018 15:28:40 Egy új szőlővédő szent kultusza Tokaj-Hegyalján 185 1. kép. Hegyaljai táj szőlővel. Sasi Gábor felvétele. 2015. kálváriakápolna oltárképpel, Várpalotán kápolna, Badacsonyban, Lesencén kápolna festett barokk oltárképpel, Csókakőn a Szent-Donát plébániatemplom, Peresztegen szobor, Sopronhorpács és Völcsej között szobor, Fertőszentmiklóson kápolna, Csor- nán szobor található.8 Szent Vince és Eger környékén, valamint Tokaj-Hegyalján Szent Egyed kultusza a 13. századi francia-vallon betelepítéssel, nyugat-európai kapcsolatokkal hozható ösz- szefüggésbe. Egerben az Eged-hegy máig őrzi Szent egyed emlékét, tiszteletét. Vince országosan ismert borvédőszent, ünnepe (január 22.) általános termésjósló nap. Vincét a középkortól kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait, és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Nevének a vinum-bor szóval rokon hangzása magya- rázza, hogy a szőlőművesek Vince névnapjának időjárásából a következő bortermés- re jósoltak. Ugyanezt erősíti a francia Vincent név „százannyi bor” jelentése. Egy 1799-ben kiadott Száz esztendős kalendáriom azt írta: „Ha szent Vintze napja fénylik, azt mondják a boros gazdák, hogy megtelik a pintze, és sok jó bort várhatni.” A sző- lősgazdák azt vallották, hogy a jó termés érdekében ilyenkor sok bort kell inni. Dél- Baranyában a gazdák a szőlőben ülték meg a Vince napi vigasságot evéssel, ivással. Sokfelé előfordult, hogy disznósajtot, hurkát akasztottak a szőlőkarókra, hogy olyan nagy szőlőfürtök teremjenek. Általános szokás, hogy az ilyenkor lemetszett venyigét vincevesszőnek nevezik, és a meleg szobában vízzel teli edényben tartják. Ha kihajtot- tak a vesszők, a friss hajtások jelezték, hogy nem fagytak le a rügyek, és a vessző haj- tásain képződő virágfürt kezdemények a várható termés nagyságát jelezték. Szent Vin- ce vértanú és mártír tisztelete a pogány Róma kora-keresztény idejébe nyúlik vissza. Zaragozai Vince vértanút a Diocletianus-féle keresztényüldözés idején Valenciában 8 Fajcsák 1990: 46‒56.; Csoma 2004: 113‒115. Ethnographia2018.2.szám..indb 185 01/06/2018 15:28:40 186 Petercsák Tivadar vetették börtönbe, és 304-ben válogatott kínzások következtében halt vértanúhalált. Európában jól ismert védőszent, Portugália patrónusa, a német és francia vincellérek, a párizsi borkereskedők, a szőlőcsőszök, a salzburgi és zaragózai favágók védőszentje. Latin nevének (Vincentius) a jelentése ’győzedelmes’. Magyarországon szobrai, em- lékoszlopai, építményei alig ismertek, nem úgy, mint Franciaországban. Budapesten a Gellért-hegy oldalában, a Gellért Szálló fölött van egy oszlopra helyezett Szent Vince szobor.9 Sárospatak egyik szőlőhegye, a Szentvincehegy, a népi terminológia szerint Szemince hegy őrzi emlékét.10 (1. kép) A szőlőpatrónusok ünnepe dologtiltó nap volt, amikor az emberek körmenetben vonultak a szent szőlőhegyen lévő szobrához, kápolnájához és keresztekhez. Olyan szakrális környezetet alakítottak ki, ahol gyakorolhatták vallásos életüket, ezzel segít- ve a szőlőművelés hatékonyságát. Orbánnak, Donátnak azért állítottak sokfelé szobrot, hogy megvédjék a szőlőt a jégveréstől és biztosítsák a bő termést. Ha ez elmaradt, a szentet pocskondiázták, kővel dobálták, vízzel locsolták meg, de szobrát és képmását patakba, sárba is dobták. Egerben Donát tiszteletére körmeneteket szerveztek, ma pe- dig több napos az Egri Bikavér Ünnep Szent Donát Napján című rendezvény. A Du- nántúlon is sokfelé szokás az Orbán-naphoz (május 25.) közeli vasárnapon szőlőhegyi programokat, borversenyeket, borászbálokat rendezni.11 SIMON-JUDA ÉS VENCEL TISZTELETE TOKAJ-HEGYALJÁN Az egyház október 28-án ünnepli a két szentet, Simont, a zelótát és Judás Tádét (aki nem azonos a Jézust eláruló Judással). Mindketten Jézus tanítványai és apostolok vol- tak, a Megváltó mennybemenetele után Szíriában és Mezopotámiában terjesztették az evangéliumot. Perzsiában lettek vértanúk, husánggal és fűrésszel ábrázolják őket, mert ezekkel oltották ki az életüket. Vértanúságuk eszköze miatt a favágók védőszentjei. Rómában már a 9. században ünnepelték őket, majd a 11. században már Németor- szágban is. Simon-Judát a hegyaljai szőlőművesek is patrónusuknak tekintik, és