Hajdú-Bihar Megye Területi és Gazdaságstratégiai Fejlesztési Terve Tervezet 2.0 verzió 2019. január 1 Tartalom Helyzetelemzés 1.Bevezető 2. Hajdú-Bihar Megye a kelet-közép-európai térben 2.1. Földrajzi elhelyezkedés, térbeli kapcsolatok bemutatása 2.2. Nagytérségi hálózatok 2.3. Nemzetközi kapcsolatok 3. Demográfiai jellemzők, településszerkezet 3.1. Népesség száma, összetétele kor, nemek és felekezet szerint, korfa 3.2. Vándorlási adatok 3.3. Foglalkoztatás, munkaerőpiac 3.4. Iskolázottság 3.5. Egészségügyi állapot 3.6. Közigazgatás, járások 3.7. Térszerkezet, települési struktúra 4. Gazdaság, innováció 4.1. GDP alakulása 4.2. Gazdasági szervezetek, vállalkozások 4.3. Ipari parkok, iparterületek 4.4. Ipar, építőipar, beruházások 4.5. Mezőgazdaság 4.6. Turizmus 4.7. Szolgáltatások, kereskedelem 4.8. K+F, innováció 5. Elérhetőség, közlekedési hálózatok 5.1. Közút 5.2. Vasút 5.3. Légi közlekedés 2 5.4. Közösségi közlekedés 5.5. Kerékpáros közlekedés 5.6. Egyéb közlekedés 6. Környezeti állapot 6.1. Levegőszennyezés 6.2. Természetes vizek állapota, szennyvízkezelés 6.3. Talajállapot 6.4. Hulladékgazdálkodás 6.5. Energiafelhasználás, megújuló energiák 6.5. Klímaváltozás hatásai 7. Intézményi ellátottság 7.1. Egészségügyi és szociális ellátás 7.2. Köznevelés, felsőoktatás 7.3. Kultúra, szabadidő, sport 8. Természeti, tárgyi, szellemi értékek 8.1. Természeti és táji értékek 8.2. Épített környezet, kulturális és szellemi örökség értékei, műemlékek 3 Fejlesztési irányok 1. A versenyképesség továbberősítése, innovatív, hálózatosodásra épülő gazdaságfejlesztés • Szállítmányozási, logisztikai hálózatosodásban való aktív részvétel javítása • Digitális terek fejlesztése, hálózatosodás • K+F+I potenciál erősítése, kreatív és versenyképes tudásrégió kialakítása • Kis- és középvállalkozások támogatása, innovációs hajlandóságuk és képességük erősítése • Kiemelt turisztikai térség fejlesztése 2. Decentralizált gazdasági potenciál erősítése • Ipari parkok, ipari területek, barnamezős területek (pl. vasútállomások környéke) fejlesztése • Nagytérségi infrastrukturális hálózatok elérésének javítása, fejlesztése • Közösségi közlekedés feltételeinek javítása • Munkaerőpiaci részvétel erősítése 3. Klímaadaptáció erősítése a megyében • Tiszta és megújuló energiák alkalmazásának elősegítése • Fenntartható területhasználat és környezetkímélő művelés ösztönzése • Adaptív épületállomány és közjóléti zöldterület növelés • A hulladék-termelés csökkentése, újrahasználat és hasznosítás rendszereinek fejlesztése • Fenntartható szennyvíz-, belvíz- és csapadékvíz-kezelés • Társadalmi szereplők célzott szemléletformálása 4. Fenntartható, élhető települések és közösségek • Alsóbbrendű utak felújítása • Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása • Fenntartható turisztikai térségfejlesztés, szelíd turizmus • Településközi kapcsolatok, város-vidék kapcsolatrendszer erősítése 4 1. Bevezető Jelen dokumentum célja, hogy az országos fejlesztéspolitikai és területfejlesztési célokkal összhangban, az ország közép- és hosszú távú célrendszeréhez illeszkedve a Kárpát-medencei gazdasági tér kiterjesztése, az Alföld keleti részén az újraszerveződő mikro- és makroregionális kapcsolatok tovább erősítése, keretrendszerük megalapozása, valamint Hajdú-Bihar megye dinamikusan változó térségi szerepének újraértékelése és érvényesítése a jövő tervezési folyamatai során. Hajdú-Bihar Megye Területi és Gazdaságfejlesztési Terve a Helyzetfeltáró fejezetben bemutatott adottságokra épül. Az abban felvázolt problémák és lehetőségek kijelölik azokat a fókuszterületeket, amelyek a fejlesztési irányok kibontása során hangsúlyt kaptak, ezáltal keretet biztosítanak a térség területi és gazdasági fejlődését szolgáló konkrét tevékenységek meghatározásához. Jelen terv kidolgozása összetalálkozik az Országos Fejlesztéspolitikai és Területfejlesztési Koncepció 2019-20. évek során zajló felülvizsgálati és módosítási feladataival, továbbá az Országos Területrendezési Terv, valamint ezzel összefüggésben a megyei területrendezési terv készítésével, ezáltal tervezési szempontból az a kedvező helyzet adódik, hogy a területfejlesztési és területrendezési szakmai-egyeztetési folyamat egymásra reflektálva, iteratív módon reagálhat a térszerkezet módosulásaira, érdemi válaszokat keresve a területi folyamatokban bekövetkező változásokra. Hajdú-Bihar megye ebben az intenzív tervezési munkában aktívan részt vesz, tekintettel arra, hogy a területfejlesztési törvény felhatalmazása alapján, az abban foglalt koordinatív szerepét betöltve ellátja mind a területfejlesztési feladatok középszintű területi koordinációját, mind pedig a területrendezéssel összefüggésben meghatározott megyei szintű feladatokat. A fentieket figyelembe véve jelen dokumentum összeállítása során a megye javaslatai a területfejlesztés és a területrendezés összefüggésein alapuló komplex megközelítést tükrözik, melynek során cél Hajdú-Bihar megye térségi szerepének megerősítése a Kárpát-medence újraszervesülő területi folyamataiban. 5 A Hajdúságból, Hortobágyból, Bihar, Sárrét és a Nyírség részeiből álló Hajdú-Bihar megye térségi szerepének áttekintése során a makroregionális kapcsolatokat elemezve megállapítható, hogy szerepe nem csupán a regionális centrumok közötti és közvetlenül a határ menti területek összefüggésében értelmezhető. Hajdú-Bihar megye térszerkezeti és gazdasági adottságai kedvezőnek minősülnek. Hajdú-Bihar megye az elmúlt években jelentős hangsúlyt fektetett nemzetközi szerepének, kapcsolatrendszerének szélesítésére, erősítésére, elsősorban a tudástranszfer területén. Az elmúlt időszak munkájának eredményeképp Hajdú-Bihar megye jelenleg (2018) 23 ország mintegy 70 partnerintézményével dolgozik együtt számos témában, ahhoz segítik hozzá a megyét, hogy versenyképes szereplője legyen az európai hálózatoknak a kutatás-fejlesztés, az innováció, a digitalizációs, a klímaváltozásra adott kihívások és a társadalmi felelősségvállalás terén. A Kárpát-medence mezotérségi kapcsolatainak erősítése céljából a megye az utóbbi években számos határon túli megyével, Bihor megye mellett Kolozs és Hargita megyékkel is aktív kapcsolatot létesített (gazdasági, kultúra, sport, turizmus területei, oktatási és tudományos kapcsolatok erősítése stb.) tudatosan keresve a további fejlesztési lehetőségeket elsősorban a magyarlakta területek, különös figyelemmel az Érmellékkel, Partiummal és a Székelyfölddel való térségi kapcsolatok szorosabbá tételében. A makroregionális kapcsolatok megerősítése más térségek irányában is prioritás a Kárpát- medencén belül, amelyhez kapcsolódó kezdeményezések számos területen (gazdaságfejlesztési, befektetés-ösztönzési, vízügyi és környezetvédelmi, közlekedési és turisztikai stb.) újabb lehetőségeket nyithatnak meg a szorosabb térségi kapcsolat kialakítására. A megye területi folyamataiban meghatározó szerepet játszanak a térségen áthaladó fejlesztési tengelyek. Az egyik ilyen fejlesztési tengely egyrészt Kassa – Miskolc - Debrecen – Nagyvárad viszonylatban rajzolódik ki, elsősorban gazdasági, turisztikai, valamint kulturális hangsúllyal. A területi fejlődés másik fontos gerince a 4. számú főútvonal mentén kirajzolódó, Szolnok - Debrecen – Nyíregyháza városokat összekötő zóna, melynek transzverzális hatása elsősorban 6 a várostérségek hálózati kapcsolatainak élénkülését eredményezi, s amely a járásszékhely települések funkcionalitását, decentrum szerepét felerősíti. A perifériális térségek szerepe is átalakulóban van: néhány éven belül a gyorsforgalmi úthálózat kiépül a bihari térségben, emellett egyes települések transzfer-szerepe felerősödik különösen a határ közvetlen közelében (pl. Biharkeresztes környéki egyes települések Nagyvárad agglomerációs hatásait mutatják a lakófunkciók vonatkozásában). Emellett gyarapodnak a gazdasági, infrastrukturális, kulturális és településközi kapcsolatok is. A helyi gazdaság szerepének felértékelődése erősíti az itt élők identitását, amely az egyébként számos társadalmi- gazdasági problémával küzdő térségben hozzájárul a népességmegtartó erő növekedéséhez. Hajdú-Bihar megye történelmi lehetőség előtt áll. A közelmúltban európai uniós és hazai forrásokból megvalósított beruházások és fejlesztések, valamint az elmúlt évek sikeres debreceni befektetés-ösztönzése révén számos külföldi nagyvállalat döntött és dönt úgy, hogy Debrecenbe telepíti termelésének egy részét. Ezek a vállalatok gyakran igénylik, hogy beszállítóik 50-100 km-es körzetben legyenek, amely távlatokat nyit meg a megye települései számára a területi munkamegosztásban való részvétellel, megalapozva ezzel hosszútávú fejlődésüket. 2. Hajdú-Bihar Megye a kelet-közép-európai térben 2.1. Földrajzi elhelyezkedés, térbeli kapcsolatok bemutatása Hajdú- Bihar megye Kelet Magyarországon, az Alföldön található, északról Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, keletről a román országhatár, délről Békés megye, nyugatról pedig Jász-Nagykun-Szolnok megye határolják. Földrajzilag négy tájegysége van: a Dél- Nyírség - Ligetalja térség -és Erdőspuszta, a Bihari térség, Hortobágy és a Tisza mente, illetve a Hajdúság. Az országon belüli elhelyezkedése alapján a megye perifériális helyzetű, a keleti országrészben azonban egyre erőteljesebb központi szerepkört kezd betölteni, nem csak a szomszédos megyék, de a határon túli területek vonatkozásában is. Ez nem csak tranzit – közlekedési és gazdasági -, de foglalkoztatási és kulturális viszonylatokat egyaránt jelent. 7 A térségi kapcsolatrendszer meghatározó tényezője, a határmenti fekvés mellett az a tény, hogy Hajdú-Bihar megye a korábban már funkcionáló K-NY-i irányú tengely