eszprém megye gazdag örökséggel büszkélkedhet. Az õskortól a közelmúl- V tig õrzünk történelmi emlékeket, és kincsként becsüljük a mûvészetek, hagyományok vi- lágából ránk maradt értékeket. Várak, templomok, mûemléki épületek, szobrok, emléktáblák hordozzák a múlt üzenetét. Akik bejárják ajánlott útvonalain- kat, megfejthetik ezeket az üzeneteket, és részesei le- hetnek e becses történelmi és kulturális örökségnek. Az útvonalak a földrajzi sajátosságokat és a ki- alakult hagyományokat követik, de természetesen a kirándulásra szánt idõ és érdeklõdési kör szerint Várpalota, Thury-vár összevonhatók vagy átalakíthatók. A fõ útvonalak mellett kitérõket, felfedezésre méltó látnivalókat ajánlunk. Induljanak hát és keressék fel Veszprém 1. útvonal: megye történelmi és kulturális emlékeit! Várpalota – Zirc – Bakonybél „Itt vagyon kezdõdése Veszprém vármegyének” – írta Könyvtár (Szent István u.) falán emléktábla jelzi az író útleírásában Oláh János prédikátor az 1800-as évek- kötõdését: édesapja Várpalotán született. ben Palotáról. Történelmi és kulturális örökségünk A Jókai utcai, mûemlékvédelem alatt álló paraszt- nyomában tett barangolásunkat kezdjük mi is Várpa- barokk tornácos épületben található Helytörténeti Gyûj- lotán. temény az itt élõk használati tárgyait, az iparvidék A város neve egyben utal legismertebb látnivalójára, a múltját mutatja be. Thury-várra. A szabályos alaprajzú, valaha négy sa- A várostól mintegy négy kilométerre található Bátorkõ roktornyos erõdítmény a település központjában áll. A vára (Pusztapalota) a hagyomány szerint Mátyás király XIV. századi palotát a XV–XVI. században többször át- vadászkastélya volt. A vár feltehetõen a XIII. század- építették. A törökök hadjárataival szemben Thury ban épült, és a török hódoltság idején pusztult el, a la- György várkapitány hõsiesen tartotta a végvárat, emlé- kótorony romjai azonban ma is láthatóak. két az erõsség mai neve is õrzi. A Rákóczi szabadság- Inota felõl, a 8-as fõút mellett balra található halom- harc idején fontos kuruc erõdítmény volt. Ma két sa- sírok a római kort idézik, a katolikus templom gótikus roktorony vigyázza a várat, amely helyet ad a Magyar szentélye és a freskók az Árpád-korból maradtak ránk. Vegyészeti Múzeumnak és a szénbányászat emlékét õrzõ gyûj- Várpalotától északi irányban, egy fennsíkon terül el teménynek. Tés. A táj adottságát, az állandóan fújó szelet kihasz- A város másik nevezetessége a Kastélydombon álló, a nálva a XX. század elején négy malom õrölte a kör- XVIII. században épült Zichy kastély, amelyet az 1860- nyéken termett gabonát, közülük kettõ ma is áll. as években Ybl Miklós tervei alapján átépítettek. Az épület ad otthont a várost és környékét bemutató Város- történeti kiállításnak. A Trianon Múzeumban a történelmi Tés, kovácsmûhely Magyarország vármegyéit és városait bemutató térkép- és fotógyûjtemény, makettek tekinthetõk meg. A köz- pontban található egykori klasszicista Zsinagóga épüle- tében a Nagy Gyula Galéria látható. A Jó Szerencsét Mûvelõdési Központot díszítik Ferenczy Noémi mûhelyének alkotásai: négy nagyméretû gobelin. Az épület elõtt Krúdy Gyulát ábrázoló szobor, a Városi 1 A település általános iskolájának falán emléktábla jel- zi, hogy az épületben született Tasner Antal, aki gróf Széchenyi István, reformkori politikus személyi titká- ra, hûséges segítõje volt, akire a ”legnagyobb magyar” az emlékiratait hagyományozta. Hajmáskér és környéke az elmúlt századokban kato- Berhida, katolikus templom nai célokat szolgált: itt mûködött az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb lõtere és lövész kiképzõ tábo- ra. A hatalmas, több épületbõl álló katonai bázist 1990-ig a szovjet hadsereg használta. A kivonuláskor az elsõ szovjet katonai szerelvény Hajmáskérrõl indult Az országban egyedül itt látható holland típusú, for- végleg vissza Oroszországba. Sóly legmagasabb pont- gatható tetõszerkezetû, hatlapátos szélmalom ipartör- ját díszíti a 150 éves tölgyfából faragott, István király téneti ritkaság. A Dunántúl utolsó mûködõképes szél- emlékét idézõ 13 m magas Szent Kard. A helyi hagyo- malmai múzeumként várják az érdeklõdõket. mány szerint itt, a Séd völgyében, Sóly és Királyszent- A szomszédságukban található kovácsmûhelyben megis- istván között zajlott le 997-ben a történelmi jelentõsé- merhetjük a helyi bognár- és kovácsmesterek munká- gû csata: István fejedelem legyõzte az ellene lázadó ját. Koppány vezért, ami lehetõvé tette a magyar állam és A Gaja-patak völgyében fekszik Jásd. A település az a keresztény egyház megszervezését. A gyõzelem em- újkõkori, kelta és római eredetû leletek tanúsága sze- lékére István király kápolnát építtetett. E kápolnát a rint már az õskorban és az ókorban is lakott hely volt. mai református templom falai foglalják magukban. A A XII. század közepén épült bencés apátság romjainak templom hazánk legrégibb falusi mûemlék temploma. tövében a Zichyek Szûz Mária-kápolnát emeltek a for- A községtõl mintegy 500 méterre, a Séd partján ipar- rás mellé. A néphit a Szentkútnak csodatévõ, gyógyító történeti ritkaság, egy papírmalom romjai láthatók. erõt tulajdonít, a középkorban hazánk egyik virágzó A Bakony felé, Zirc irányába haladva érintjük Eplény szent helye volt, és ma is a Bakony egyik leglátogatot- települést, a téli sportközpontot, ahol a Bakony sí- és tabb búcsújáróhelye. szánkópályája található. Berhida neve elõször egy 1082-es birtoklevélben sze- A Bakony fõvárosaként is emlegetett Zircet, az ország repel, templomáról már az 1300-as években említést legmagasabban fekvõ kisvárosát a III. Béla király hívá- tesznek. A fõtéren álló katolikus templomot az 1700-as sára Franciaországból érkezõ ciszterci szerzetesek ala- évek második felében építették át. A szentély freskóit pították 1182-ben. A középkori apátságból csupán a (Szentháromság, Szent László) Johann Ignaz Cymbal, templom egyik pillérkötege maradt meg, rajta Szent a kiváló bécsi mûvész, a barokk mestere festette. Imre herceg barokk kori szobra áll. A XIII. sz. végén a XIV. sz. elején épült „kis templom” különlegessége, hogy tetõszerkezetét falazták, faanya- Sóly, Szent Kard got nem tartalmaz, hasonló mûemlék egyedül Fran- ciaországban látható. Már a 8. sz. fõútról különleges látványt nyújt Öskü ne- vezetessége, az Árpád-kori fazsindelyes kupolájú kerek templom. A Pannóniát átszelõ római hadiutat, a Via Magna-t vigyázó õrtorony alapjaira az Árpád-korban templomot, köréje várat építtettek. A törökök a várat lerombolták, csupán néhány oszlopdarab emlékeztet a hajdani erõdítményre. 2 Virágkora a XV. századra tehetõ, amikor a Garai család impozáns lovagvárrá építette át az addig alacsony, bel- sõ tornyos kis várat. Többször gazdát cserélt, királyi tulajdonban is volt, restaurálása napjainkban is folyik. A vár és környéke különbözõ programok, várjátékok helyszínéül is szolgál. A Bakony hegység napsütötte lejtõi, a barlangok, a fá- ban bõvelkedõ erdõségek, a gazdag vadállomány, a bõ- vizû források, patakok õsidõk óta letelepedésre alkal- massá tették a környéket. A hegység belsejében megbúvó Bakonybél neve elsõ- ként a Szent István-i alapítású bencés monostor okleve- Zirc, Apátság lében fordul elõ. Gizella királyné közeli rokona, a ké- sõbbi apát, Günther javaslatára építettek ezen a A mai barokk stílusú ciszterci templomot a XVIII. század- helyen kolostort. Az apátság egyházi és tudományos ban építették, az oltárkép – Mária mennybemenetele kincsekben gazdag volt, késõbb azonban a pannonhal- – Franz Anton Maulbertsch, neves osztrák festõ alkotá- mi apátsághoz csatolták. Ma a monostorban újra ben- sa. A barokk kori rendház 1732-ben készült el, több, cés szerzetesek élnek, akik gyertyaöntõ, kerámia, mû- mint száz évvel késõbb azonban klasszicista stílusban tárgymásoló és könyvkötõ mûhelyt mûködtetnek, átépítették. Az épület ad otthont a Reguly Antal Mûem- gyógynövényt termesztenek. A zarándokudvarban lékkönyvtárnak: a ciszterciek által gyûjtött 65 000 köte- megtekinthetõk ezek a termékek. A kolostor épületé- tes állomány könyv- és folyóirat ritkaságokat, páratlan hez kapcsolódó barokk katolikus templomot többek értékû õsnyomtatványokat õriz. A könyvtár berende- között Dorfmeister festménye díszíti. zése, a helyi asztalosmesterek által a Bakony fafajtáiból Bakonybélben lakott évekig Szent Gellért, Imre herceg faragott intarziás bútorzata és a terem dongaboltozata nevelõje, aki egy remetelakban írta elmélkedéseit. maga is mûemlék. Az épületegyüttesben található Ba- A legenda szerint ez a remetelak a Borostyán-kút kö- konyi Természettudományi Múzeum – hazánk egyetlen vi- zelében lehetett, ahová a központtól 15 perces sétaút déki természetrajzi szakmúzeuma – a hegység növény- vezet Az ott található kápolna és kálvária ma zarándok- és állatvilágát mutatja be. hely, gyönyörû környezete, a kis tó testi-lelki felüdü- Az apátság melletti, ciszterciek által alapított 20 hektá- lést nyújt. ros Arborétumban a világ minden részérõl telepített nö- A jellegzetes bakonyi háztípust képviseli a Fõ utcán ál- vénykülönlegességek között több száz éves példányok- ló Tájház, amelyben néprajzi gyûjtemény látható. ban is gyönyörködhetünk. A Bakonyi Erdõk Házában megismerhetjük a hegység Reguly Antal szülõházában kapott helyet a magyarság- növény- és állatvilágát, a természetben élõ, dolgozó, kutató nyelvtudós életútját és munkásságát ismertetõ, annak javait használó erdész, vadász, famûves mester- valamint a Magas-Bakony helytörténeti és néprajzi em- ségeket. lékeit bemutató múzeum. Különféle használati eszkö- További információ: zök, az ügyes kezû mesterek munkái õrzik a bakonyi Tourinform Balatonkenese, paraszti élet örökségét. Az udvarban népi kismestersé-