SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL Ő A REGIONÁLIS REPÜL ŐTEREK FEJLESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI ELEMZÉSE DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TIBOLDI TIBOR GÖDÖLL Ő 2008 A DOKTORI ISKOLA megnevezése: Gazdálkodás- és Szervezéstudományok tudományága : Gazdálkodás- és Szervezéstudományok vezet ője: Dr. Sz űcs István az MTA doktora, egyetemi tanár Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdaságelemzési és Módszertani Intézet Intézeti Igazgató témavezet ő: Dr. Székely Csaba az MTA doktora, egyetemi tanár Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet Intézeti Igazgató ........................................................... ........................................................... Az iskolavezet ő jóváhagyása A témavezet ő jóváhagyása Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...........................................................................................................................5 1.1. A téma aktualitása .....................................................................................................5 1.2. Az értekezés célkit űzései...........................................................................................7 2. Anyag és módszer..............................................................................................................9 2.1. Anyag ........................................................................................................................9 2.2. Módszer.....................................................................................................................9 3. A légi közlekedés fejl ődése és hatásai.............................................................................11 3.1. Fogalmak meghatározása – jogszabályi háttér ........................................................11 3.2. Magyarországi régiók kialakulása, fejl ődésük ........................................................18 3.3. A magyar légi közlekedés alapjai............................................................................22 3.3. Nemzetközi tendenciák ...........................................................................................27 3.4. A jöv ő kihívásai.......................................................................................................29 3.4.1. Repül őterek intermodális kapcsolata............................................................30 3.4.2. A jöv ő kihívásainak várható hatásai európai és a magyarországi légi közlekedésére ...............................................................................................34 4. A regionális repül őterek fejlesztésének gazdasági háttere .............................................39 4.1. Az Európai Unió régiói és a repül őtér régiók kölcsönhatása ..................................39 4.2. Regionális repül őterek fejlesztési stratégiái ............................................................39 4.2.1. Regionális repül őterek dilemmája ................................................................40 4.2.2. Regionális repül őterek létesítése – a régiók fejlettségének általános elemzése .......................................................................................................43 4.2.3. Tulajdonosi és üzemeltetési struktúra...........................................................51 4.2.4. A regionális repül őtér és környezetének gazdasági kapcsolata ....................57 4.2.4.1. A repül őtér-fejlesztés makroökonómiai és mikroökonómiai hatásai..............................................................................................59 4.2.4.2. Externáliák.......................................................................................66 4.2.5. A regionális repül őterek árbevételi és költségstruktúrája.............................69 5. Magyarországi regionális repül őterek fejlesztésének gazdasági elemzése......................75 5.1. A magyarországi regionális repül őtéren végzett kérd őíves felmérés nemzetközi kérd őíves tapasztalatokkal való összehasonlítása...................................................75 5.2. A magyarországi repül őtér-régiók és repül őterek fejlesztési lehet őségeinek elemzése..................................................................................................................77 5.2.1. Potenciálisan létesítend ő regionális repül őterek: Veszprém/Szentkirályszabadja, Nyíregyháza és Miskolc............................78 5.2.2. Fejlesztés alatt álló regionális repül őterek: Gy őr-Pér, Pécs-Pogány, Szeged ..........................................................................................................80 5.2.3. Fejlesztett regionális repül őtér: Sármellék/FlyBalaton, Debrecen...............81 5.3. A regionális repül őterek SWOT-elemzése és pontozásos módszerrel való rangsorának kialakítása...........................................................................................83 6. Új és újszer ű tudományos eredmények ...........................................................................93 7. Következtetések és javaslatok .........................................................................................95 8. Összefoglalás...................................................................................................................97 9. Summary..........................................................................................................................99 Mellékletek............................................................................................................................ I 3 Köszönetnyilvánítás .......................................................................................................XXV A rövidítések jegyzéke ADV Arbeitsgemeinschaft Deutscher Verkehrsflughäfen AIP Aéronautique Information Publication ATC Air Traffic Control Chicagói Konvenció Nemzetközi légi közlekedés bizonyos szabályait rögzít ő 1944. de- cember 7-i chicagói megállapodás Curbside check-in Repül őtér el őtt, személygépkocsival érkez ők számára kialakított check-in poggyász feladással együtt HUB Légitársaságok repül őtéri bázisa IATA International Air Transport Association ICAO International Civil Aviation Organization Intermodalitás A közlekedési ágazatok együttm űködése ILS Instrument Landing System Low-cost Alacsony költség ű és díjazású, fapados, diszkont LRI Légiforgalmi és Repül őtéri Igazgatóság LuftVG Luftverkehrsgesetz Modal split Közlekedési eszközök közlekedési hordozókra való felbontása Network carrier A hagyományos légitársaságok NUTS Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques PPP Public Private Partnership Seamless travel Tökéletes utazás (közlekedési eszközök között átszállás lehet ősége) SITA Société Internationale de Télécommunications Aéronautiques 4 1. Bevezetés 1.1. A téma aktualitása A repülés fejl ődésének több ezer éves történetének napjainkig tartó szakasza a Wright fivérek 1903. december 17-én végrehajtott motoros repülésével kezd ődött. A testvérpár nem gondolhatta, hogy pár évtized múlva egy egész iparággá növi ki magát a repülés fejl ődése. Alig több mint száz esztend ő távlatából pedig megálla- pítható, hogy a légi közlekedési iparág egészét a folyamatos fejl ődés és az ezzel összefügg ő társadalmi, ipari és közgazdasági kihívások jellemzik, amelyek az e te- rülettel foglalkozó szakembereket tudományos munkára is ösztönzik. A közlekedés fejl ődésével összhangban, kezdetben az állam meghatározó szerepet játszott, amely elsősorban a fejlesztési irányok, kontroll és szabályozás területén jelentek meg. A légi közlekedési iparágon belül az állam szabályzó szerepének átértékelésére el ő- ször az Egyesült Államokban került sor 1978-ban, amikor egy több mint negyven éves piaci szabályozásra vonatkozó megállapodás fokozatos megszüntetése vette kezdetét (Airline Deregulation Act of 1978). Ennek hatása kilenc év múlva Európát is elérte, s a nyolcvanas évek végére érezhet ővé vált a kelet-nyugati szembenállás enyhülése, melynek következtében kialakult az iparág fejl ődésének ma is meghatá- rozó iránya. A repül őtéri régiók (airport regions) az els ődleges gazdasági növekedés mo- torjaivá váltak a XX. század végére. Egyes régiók dinamikus fejl ődése mögött jól kialakított regionális fejlesztési stratégia áll, mely egyaránt képes a lokális és a glo- bális közlekedési célok szolgálatára. A fejlesztések megvalósítása során sok esetben megkerülhetetlen azonban a lokális er őforrások fejlesztésbe való bevonása, mely a jövedelemnövel ő hatáson át keresletet indukálhat a régióban . A légi közlekedés ki- emelt szerepe abban is megnyilvánul, hogy az Európai Unió (EU) alapelvének megvalósulását – a szolgáltatások szabad áramlását – jelent ős mértékben el ősegíti. A legmodernebb infrastruktúrák üzemeltetése, a helyi munkaer ő foglalkozta- tása minden politikai er ő elsődleges célkit űzései közé tartozik. Sok esetben azon- ban a kelet-közép-európai országok fejl ődésüknél és er ős centralizáltságuknál fog- va mindössze néhány jól kiépített és m űköd ő repül őtérrel rendelkeznek. Az egyik legjobb európai példa a decentrális gazdasági és szövetségi politikai felépítésre Né- metország, ahol több mint tizenöt az évi egymillió utasnál nagyobb forgalmat gene- ráló repül őterek száma. Ezen túl közel negyven kisebb regionális repül őtér is üze- mel, támogatva ezáltal a régiók versenyképességét. Magyarország gazdasági és földrajzi paraméterei azonban jelenleg kett ő-három repül őtér gazdaságos üzemel- tetését teszik indokolttá. Magyarországnak az els ő és második világháborút lezáró békeszerz ődések következtében csak korlátozottan volt lehet ősége – területi egyenl