RADIO . RESTI VIIÁGHIRADO PROGRAMM A SZÍNHÁZI ELET MEUEKLETE 20. szám. 1937. május 9-től 15 -ig Hevesi Sáudw eádiákdtikáia a h X d ió -u íít szf. x z Xc.iö j a ról, ifjúságról és szerelmiről, valóságos iskola­ az elfoglalt művésznők közé, néha szerepel A Rádió-hét szenzációja vitán fölül az példája voll annak, mire vezet az olyan szerep­ is a rádióban s nagy kár volt, hogy, mint a sugárzóan tiszta, mindent átfogó beszéd osztás, amely össze nem hangolható színészi Colombinál nem őt hallotta a közönség, l.c.do- .. _ volt, amelyet Kozma elemekből próbál ja megteremteni az előadást. merszky Margit 'Tóth László ezüstcsengésű Miklós a sajlóérle- A darab valamikor igen megfelelő kioszlásban és teljes rímekkel és csattanókkal gi zilag j f \ kezlelen mondott el. és előadásban került bemutatóira a Nemzeti jámbusail úgy mondotta el, mint sült /.lázát A — ' ' A volt belügyminisz­ Színházban, ami természetes is, mert a stií- s bármily jól alakitólta a szerepel, sohasem ter visszatért az 6 dióbeli maximális 4—5 próba helyetI teljes tudóit összejönni Abonyi Gézáival, mert a . nagy kreációjához, a négy hétig próbálhattak a szereplők. Semmi darabban Pierrot és Colombian csakis a \ I magyar iáid iához s rímeken keresztül érthetik meg vagy érthetik \ H H HJ igazán nagyszabású félre egymást. A »Májusfa* inkább költemény, \ I J előadásban telt vallo- mint színdarab, itt ózzál a bizonyos parlagi N k l , / mást nemcsak arról, közvetlenséggel, mely sok színészink fő­ ' hogy szivével-lelkévcl bálványa és egyetlen lehetősége : — semmire mennyire hozzál nőtt ehhez az intézményhez, sem mehet az előadás. Nagyon helyeseljük, hanem arról is, ami tahin még fontosabb, ha a stúdió effajta darabokul ad elő, — s hogy milyen tiszta szemmel, milyen tárgyi­ Abonyi szereplése megmutatta, mennyi l.atás lagos felfogással látja a nagy intézmény rejtik a köllőileg kimunkált cgyfelvonúsosok- ossz •$ hibáit. Ennél már csak az volt és lehe­ ban, — de megfelelő szere/ mztásrél kell len lantosabb, hogy Kozma Miklós megígérte gondoskodni. Petites Sándor szerepel is kiír a hibák kiküszöbölését s kilátásba helyezte volt Percnyire bízni, aki nem k o m i k u s, hanem lírai és drámai színész, és így —- azokat a szükséges és a fejlődés szempont­ pláne a mikrofon előtt meg sem közelíthette jából életbevágó reformokat, amelyekkel a elődjét; Arlecchino a legkomikusabb figura segíteni akar. az egész darabban, — és csak felnősz ásnak Mi I, cl szeres örömmel és megelégedéssel nevezhető, ha nem komikussal j átszedj ál;, vehettük tudomásul Kozma Miklós megálla­ hiszen a m e g je le n é s komikumát a pításait, meri ezeken a lapokon éveken ke­ stúdióiból úgysem lehet érzékelletni, tehát resztül, sok cselben ismételve is elmondottuk annál fontosabb, hogy megmaradjon vagy azokat a kifogásainkat, amelyeket most_ a meglegyen a komikus beszéd és előadásmód, rótdiá kiváló elnöke úgyszólván belűröl-belüre amelyet viszont u drámai színésztől nem igazolt a saját észrevételeivel és tapaszlulu- lehet megkívánni. taival. Igen bölcsen mondotta, hogy bizonyos Lelátjuk, hogy a rádió nagy nyilvánossá< a idő múlva minden intézmény reformra szorul, igen kitűnő nevelőiskolája lehel a színé:zmk, ha életerősen akar tovább fejlődni. Ez pon­ de csakis e g y esetben : lia öl magát a sze­ tosan igy van, mert a megszukáis és a ralin reposztással nem akarjuk kiforgatni eredeti ellensége minden igazi életnek. Kozma Miklós természetéből, adottságaiból és lehetőséi eiből. szrint sok mindent ál kell szervezni, vagy A művészetet nem lehel erőltetni. Mihelyt újra kell szervezni a rádiónál — s ebben min­ erőltetjük, már nem művészet. denki igazat jog neki adni. Kitért a meg nem feleli szerepeltetésekre is, a protekció vissza­ JOSEPHINE CSÁSZÁ UNÈ éléséire (mi sem tartunk minden protekciót akadálya nem volt vagy nem leheteti, hogy visszaélésnek, hiszen a te h e ts é g is pro­ ezt az alaposan bepróbált és gyakrabban is A hires császárné, mint oprrett-l ősnő tekcióira szőrűt nálunk) s világos és határozott adott versesdarabot az eredeti kiosztásban majdnem annyi válságon és hányattatáson szívóiból kitűnt, hogy az álszervi zést mű­ vigyék a mikrofon elé, ami a teljes hatást nient kérésziül, mint az eredeti llcutihurnais vészi alapon akarja és fogja keresztülvinni. biztosította volna. így csak az egyetlen, meg­ Josephine. Azt sem állíthatjuk, hogy a kiváló Ismerve. Kozma Miklós céltudatosságát és tartón szereplőnek, Abonyi Hézárnak lehetett K á lm á n Imrének nagy szemcséje lett energiáját, egy pillanatig sem kételkedhetünk igazi hatása, aki jogtalan előnyben és ille­ tudna ezzel a szövegkönyvvel, amelynek leg- abban, hogy programmját végre is fogja téktelen fölényben volt a partnereivel szemben, fölb hibája, hogy se nem hús. se nem hal, hajlani s arra a nívóra fogja emelni a rádió mert hiszen nemcsak jóval több próba, hanem se nem opera, se nem operett. De vájjon al- műsorát, amely n í v ó r ó l annyit irtunk sok előadás is volt magot le. Abonyi, mini kalmas-e Napoleon személye akár t.z egyikre, és fogunk is még Írni. Pierot, nem is hanyagolt el egyetlen rímet, akár a másikra? Azt hisszilk, egyikre se Mert — ezzel ti szí óban kell lennünk — nem nyelt le egyetlen költői szépségét es olyan nagyon alkalmas, főképp t Z'tI, meri nem Kozma Miklós nagyszálláséi programmja meghaló Urával és tökéletes szövegmondással múlik el esztendő, amikor egy- vagy kél Na- nem valósítható meg napok vagy hetek aluli, énekelte, néhai Szabados Pela beszáll dalul, poleon-d r á m a ne kerülne színre. Trióit y an a rádiónak olyan része — hogy csak hogy zúgó tapsol ka fialt volna, ha a rádióban senkiről, még Julius Caesarról és Angliai a ilráimai műsort említsük, amely jóval gyön­ egyáltalában lehetségesek volnának a lapsok. Erzsébetről sem irtuk annyi komoly drámát, gébb a többinél s amelynek megjavítása vagy Mellette I.adomerszky Margitnak, a \ ig- mint Napoleon császárról. Már pedig, h<l átalakítóm! igen nagy és gondos előkészüle­ szinház kitűnő tagjának igazán nehéz sze­ a komoly drámairól; és költők képzeletei meg tei kíván. Tehát ne legyen senki türelmetlen. rep és hálátlan feladat jutott. Mint Colom- mindig annyira foglalkoztatja az iy< zan Mi sem leszünk azok. hízunk Kozma Miklós binának — legalább is a versmondásban — nagy és nagyszerű korzikai : akkor nem is tervében, meri bízunk az ő kipróbált szemé­ együtt kell szárnyalnia Picrrot-val, de ezek érett meg az operett számára, akkor sem, ha lyben s egyelőre csak jó kívánságainkat fe­ a ' könnyű versel; nem szárnyak, hanem Josephinc-ről nevezik el az operettel. jezzük ki, hogy e nagyon fontos kulturális bilincsek minden színész számára, akinek Egyébként a zenének nem ártott meg a feladatot, amelyet maga elé tűzött, úgy síké­ nincs meg a »lréning-je. Egyel nem értünk. szöveg s llajmási Ilona, a különösen szép Miért ne lehetett volna Colombian szerepében magyar énekesnő, akit eddig lludapcsl urai ra If on megoldania, hogy ö muga meg legyen halihatott, mert néhány évvel izelőlt a becsi elégedve az eredménnyel. Tusnády Ilonát a mikrofon elé ültetni, ebi­ MÁJUSRA nek lótgy, zengő orgánuma, hibátlan vers- Slaidsopcr hirtelen lekötötte a maga szón t ra: mondása ezt a szerepel annak idején nagy — rohammal vette be a budapesti sziveket. Tóth László cgyfelvonásos darabja, a Amennyire a közvetítésen keresztül meg lehet Májusfa, — amely zengő vallomás a tavasz­ sikerre vitte. Tusnády Ilona nem tartozik A KOTTAMELLÉKLET ÉS A SZÍNHAZAK MÜSOHA A 15. 1«. II. 18 OLDALAKON nem is olyan végleges) a klasszikái hagyo­ ítélni egy soha nem hallott hangot, a fiatal még többet akar s ha többet kap, mindent akar. A kritikus ebben a tekintetben hasonlít a mányokkal. A három előadó: Szerb Antal énekesnő könnyen, kedvesen és közvetlenig Papp Viktor, Farkas Zoltán, mindent el­ énekel. Játékáról, mozgásáról persze semmit költőhöz, a szépség lelje, a művészet tökéle­ tessége után szomjuhozik s talán neki van követlek, hogy ezt a rendkívüli szellemi ét sem mondhatunk, — ezt azokra kell bíznunk, művészi mozgalmat legalább nagyjában meg. ukik látták is, nemcsak hullották. igaza, mert néha ez az ideál is megvalósul a színpadon, . „ értessék a hallgatósággal, de valószínűleg MÜLLER MÁRIA A VIRÁGEMBER maguk is tisztában voltak azzal, hogy ezt a A Rákóczi-szobor leleplezése alkalmából kérdést a rendelkezésükre állá, mostohán Ilyen nagy művésznőt Aidában hallani a stúdió fölelevrnítette vitéz Somogyvüry kiszabott idő keretében legföljebb fölvetni nem kis gyönyörűség, amelybe csak egy iiröm- Gyula egy/elvonásosát a Rákóczi fejedelemről lehel, de semmiképpen sem lehel megoldani. csepp vegyül (Gina Cignánál tiszta és zavar­ szóló Virágembert. Gyöngéd szívvel megirt .4 slilustörtcneti előadások ötlete azonban talan az öröm), hogy nem érteni, amit énekel. oly szükséges és oly szerencsés ötlet, hogy a Wagner is, Verdi is, egyforma vehemenciával kis dumb ez, alkalmas is a mikrofonra, csak stúdió tovább viheti s egyes alapvető problé­ vetették magukat a szövegkiejlésre s bizonyos, kár, hogy nem adták elég poétikusan, meri mák fölvetésével nyugodtan folytathatja az poélikus módon előadva sokkul nagyobb hu­ e rendbeli előadásokat. Egy ára keretén belül hogy Müller Mária az ő germán szerepeiben tása lehetne. a szöveggel sem marad adós, de olasz terü­ A ROMASTIhA nem lehet az egész romantikus mozgalmat leten mégsem veheti föl a versenyt a legna­ bevilágítani, de például a német zenei roman­ gyobb olasz énekesnőkkel, akik néha elmarad­ Slílustörténcti előadásai során a stúdió tikáról egyórás előadás igen sokat tudna el­ nak mögötte hang dolgában — mert Müller eljutott a r o m a n t ik á i g , amely az mondani, kivált ha számba vesszük, hogy Mária még ma is a: ideális szopránhang, — egész sorozatban a legkeményebb dió. -4 ro­ a kérdés zenei része az egyetlen, amelyet tel­ de hol az à képzett fülű, érzékeny szívű opera­ mantikát hiúba dotálják 1819-revagy 18‘28-ra, jesen közel lehel hozni a hallgatókhoz, mert bolond, aki ma még beéri a hanggal és az a romantika élt már a középkorban is, meg­ a legjobb lemezekről lehet hallhatóvá tenni énekléssel? Es mégis — Müller Máriát Indi­ jeleni Sliakespeare-ben, /ölbukkant a 18-ik mindent. A stúdió a zenei nevelés szempont­ gó Ini rendkívüli gyönyörűség. J-'.z a hang, ez század második leiében s y mit ma roman­ jából ezen a léén rendkívüli dolgot vihet a kultúra, ez a szépség — le fegyveres.