ŰRTAN ÉVKÖNYV 2008-2009 Az Asztronautikai Tájékoztató 60-61. száma Kiadja a Magyar Asztronautikai Társaság 50 éve alakult meg a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, Társasá- gunk jogelődje. A jubileumi ünnepséget az MTA KFKI Atomenergia Kutató- intézetében, Budapesten tartottuk, 2009. december 4-én. (Fotó: Both Előd) Címlap: A kanadai Robert Thirsk (balra) és a belga Frank De Winne (jobbra), a Nemzetközi Űrállomás 20. és 21. állandó személyzetének tagjai az űrállomás fedélzetén, amint a magyar részvétellel folyó Neurospat kísérletben vesznek részt. (Kép: NASA) – Balázs László: A Neurospat kísérlet az ISS-en című cikkéhez ŰRTAN Évkönyv 2008-2009 Az Asztronautikai Tájékoztató 60-61. száma Kiadja a Magyar Asztronautikai Társaság Magyar Asztronautikai Társaság ŰRTAN Évkönyv 2008-2009 Asztronautikai Tájékoztató 60-61. szám Szerkesztette: Dr. Frey Sándor Kiadja a Magyar Asztronautikai Társaság 1027 Budapest, Fő u. 68. www.mant.hu Felelős kiadó: Bacsárdi László főtitkár kézirat gyanánt HU ISSN 1788-7771 Készült 400 példányban 2 Előszó Mint a cím is utal rá, az ŰRTAN Évkönyv legújabb kötete, amelyet az olvasó a kezében tart, két év eredményeit, eseményeit foglalja össze. A dupla számot a kényszer szülte, mivel a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) anyagi lehetőségeit az előző évben sajnos meghaladta az önálló 2008-as kötet megjelentetése. Az Évkönyv mostani kinyomtatását a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) űrkutatási témapályázatán elnyert támogatás tette lehetővé, amiért ezúton is köszönetet mondunk. Mindkét esztendő, a 2008-as és a 2009-es is bővelkedett jeles nemzet- közi és hazai űrkutatási eseményekben. Ezekről, sok érdekes témáról az Év- könyvben részletesebben is olvashatnak. Szokás szerint röviden beszámolunk a MANT rendezvényeiről, a Társaság életének kiemelkedő eseményeiről. Közöljük a diákok számára kiírt űrkutatási esszépályázatunk középiskolás győzteseinek – a legjobb helyezést elért lánynak és fiúnak – a dolgozatát is, ezúttal mindkét évből. Ezek a diákok képviselték hazánkat az adott év nyarán az Egyesült Államokban, a huntsville-i Nemzetközi Űrtáborban. Újításként az éves esemény-összefoglaló után közöljük az Űrkalei- doszkóp című rendszeres havi kiadványunk 2008-ban és 2009-ben megjelent számainak tematikus mutatóját is. Ennek segítségével utólag könnyebben visszakereshetők lesznek az űrkutatási eseményekkel kapcsolatos hírek, in- formációk – azok is, amelyek hely hiányában ebben az Évkönyvben nem kaphattak helyet. Budapest, 2010. február A szerkesztő 3 Szemelvények az űrkutatás 2008-as és 2009-es eseményeiből Összeállította: Dr. Frey Sándor Összeállításunkban elsősorban az Űrvilág internetes hírportál (www.urvilag.hu) anyagaiból válogattunk. Az eredeti hírek, beszámolók, összefoglalók szerzői: Apáthy István, Balázs László, Dancsó Béla, Deme Sándor, Frey Sándor, Kiss Csaba, Ledneczki István, Németh Péter, Orgel Csilla, Pálfalvi József. A felhasznált képek túlnyomó része NASA, ESA és JAXA fotó. 2008. január Három évtized után újra a Merkúrnál. Az amerikai MESSENGER űrszonda útja során elrepült a Naprendszer legbelső bolygója mellett. Az eddigi űrszondás adatok, amelyeket a Merkúrról szereztünk, a szintén amerikai Mariner-10-től származnak, még 1974-75-ből. A NASA MESSENGER (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) szondája január 14-én volt a legközelebb, csupán 200 km-re a bolygó felszíne fölött. Ez a tervezett három megközelítés közül az első. Negyedszerre, 2011-ben sikerül majd úgy lelas- sítani a szondát, hogy az a Merkúr körüli pályára állva egy éven át részletesen tanulmányoz- hassa az égitestet. (Ezt a Mariner-10 annak idején nem tette.) A mostani első közelség külö- nös érdekessége, hogy a szonda a bolygó eddig részletesen még fel nem térképezett féltekéje fölött halad el. A megközelítés során több mint 1200 felvétel készül. A kamerát és a többi tudományos mérőműszert a Nap sugárzásától árnyékolni kell: a szonda napsütötte oldalán több mint 300 °C a hőmérséklet. A 2004-ben indult, 446 millió dollárba kerülő küldetés a Merkúr igen vékony légkörétől a sűrű magjáig mindenről információt szeretne gyűjteni. A felszín 55%-át, amelyről a Mariner-10 három gyors elrepülése során nem készülhetett kép, most térképezik fel majd először. 2008. február A Columbus útnak indult. Február 7-én elindult az Atlantis (STS-122). Az űrrepülőgép fedélzetén végre Föld körüli pályára utazhatott az Európai Űrügynökség (ESA) Columbus nevű kutatólaboratóriuma is. Az euró-milliárdokat érő laboratórium hosszú éveket vesztegelt a Földön, a Columbia katasztrófája miatt. A start külön érdekessége, hogy napra pontosan 7 évvel ezelőtt is az Atlantis indult a világűrbe. A Columbust a Nemzetközi Űrállomás Har- mony (Node-2) nevű moduljához csatlakoztatják. A Titanon több a szénhidrogén, mint a Földön. A Szaturnusz legnagyob holdjának felszí- nén a becslések szerint sok százszor több folyékony szénhidrogén található, mint az ismert földi olaj- és földgázkészletek. A megállapítást az amerikai Cassini szonda adatainak elem- zése nyomán tették amerikai kutatók. A Titan felszínét teljesen beborítják a széntartalmú molekulák, maga a hold egy hatalmas szerves kémiai laboratórium. A felszíni kb. –180°C-os hőmérsélket miatt az ottani állapotok igen távol állnak a Földön megszokottól. Ahogy nálunk a víz, a Titanon a szénhidrogének körforgása a jellemző. A széhnidrogének főleg folyékony etán és metán formájában fordulhatnak elő a Szaturnusz legnagyobb holdján. A Cassini edd- ig a felszín kb. egyötöd részét térképezte fel radaros módszerrel. Eddig százszámra találtak kisebb-nagyobb tavakat a radarképeken, főleg az északi pólus környékén. Némelyikük egy- maga több folyékony szénhidrogént tárol, mint a földi készletek. Az egyenlítő mentén húzó- dó dűnékben raktázozott szén mennyisége pedig ugyancsak jócskán meghaladja a Földön megtalálható kőszén mennyiségét. 4 A Titannal kapcsolatos becslések során feltételezték, hogy a még közelebbről nem vizsgált területeken is nagyjából ugyanannyi tó van. A tavak mélységéről sincs pontos infor- máció, csupán földi analógiákon és a környező terepviszonyokon alapuló becslések. (Le- egyszerűsítve: a Földön a tómélység gyakran kb. tizedrésze a környező domborzat magas- ságának.) A radarvisszhangok alapján azt is feltételezik, hogy egyes titani tavak legalább 10 m mélyek lehetnek. A Titan éghajlatának megértése szempontjából fontos tudni, hogy mennyi folyékony metán van a felszínen. A légköri metán mind ott, mind a Földön erősen üvegházhatású gáz – csakhogy a Szaturnusz narancsszínű holdján sokkal több van belőle. Ha esetleg a Titan tavai- ban kizárólag folyékony metán is lenne, az legfeljebb csak néhány millió évig tartana ki, fo- lyamatosan a légkörbe kerülve ugyanis felbomlana és elszökne az égitestről. Ebben az eset- ben a klíma lehűlne. A kutatók lehetségesnek tartják, hogy a metán a felszín alól, kriovulka- nizmus útján pótlódik. Ebben az esetben a metán múltbeli mennyisége és a hőmérséklet a Titanon igencsak változékony lehetett. Elmúlt a „műholdveszély”. Magyar idő szerint február 21-én hajnalban az amerikai hadi- tengerészet megsemmisítette a Föld sűrű légkörébe irányítatlanul belépni készülő felderítő műholdat. A Csendes-óceán északi részén állomásozó, Aegis osztályú USS Lake Erie hadi- hajóról indított Standard Missile-3 (SM-3) rakétával találták el a 210 km-es magasságban keringő űreszközt. A hőkövető fegyver telibe találta a műholdat, de nem robbantással, hanem az ütközés erejével semmisítette meg. Az előzetes adatok szerint sikerült eltalálni a műhold hajtóanyagtartályát. Az NROL-21 (US-193) jelzésű kémműhold 2006. december 14-én indult. Pályára ál- lása után nem tudták felvenni vele a kapcsolatot, ezért irányítatlanul keringett a Föld körül. Az egyre csökkenő pályamagasságból következett, hogy március eleje körül valahol becsa- pódott volna a felszínbe. Bár annak, hogy lakott területet érjen, igen kicsi volt az esélye, az amerikai illetékesek mégis úgy döntöttek, hogy nem kockáztatnak. A műholdon levő kb. 450 kg-nyi el nem használt, mérgező hidrazin hajtóanyag ugyanis a számítások szerint átvészelte volna a zuhanást. Kérdés, hogy a döntésben – a műhold megsemmisítésének elrendelésében – mekkora szerepet játszott az adódó fegyverkísérleti lehetőség kihasználása. A hivatalos indoklások az emberi sérülések kockázatának elkerüléséről szólnak. Az Egyesült Államokban is hallhatók azonban olyan vélemények, hogy az okozott politikai kockázat – az ilyesfajta gyakorlat legi- timizálása – sokkal nagyobb, mint amekkora egészségügyi veszélyt ezzel sikerült elkerülni. Elindult a Kizuna. Japán nagysebességű internetkapcsolatot kínáló új műholdja február 23- án sikeresen startolt H-IIA hordozórakétával. A JAXA (Japan Aerospace Exploration Agency) japán űrügynökség és a Mitsubishi Heavy Industries közös vállalkozásában készült távközlési mesterséges hold, a Kizuna (WINDS) Tanegashima űrközpontból indult. Ez volt a H-IIA rakéta 14. startja. A japánok célja a Kizuna felbocsátásával, hogy demonstrálják a leg- modernebb technológia működőképességét, a műholdas alkalmazások szerepét a nagysebes- ségű internetes adatátvitel, a távoktatás, a távgyógyítás, a katasztrófa-elhárítás és az intelli- gens közlekedési rendszerek területén. 2008. március A gyűrűs bolygó gyűrűs holdja? A Cassini-szonda méréseiből azt valószínűsítik, hogy a Szaturnusz eddig „unalmasnak” gondolt Rhea nevű holdja körül gyűrű lehet. A 2005. no- vemberi megközelítéskor végzett helyszíni mérések eredményei szerint a Rhea lehet az első hold a Naprendszerben, amely körül törmelékdarabokból álló gyűrűt találtak. Az erre